hirdetés
hirdetés

Felívelés után teljesen összeomlás a magyar sikerágazatban

A koronavírus válság egyedi jellege miatt eltérő módon hat az egyes gazdasági ágazatokra. Elsőként a turizmus érezte meg a visszaesést, a bevételkiesés drasztikus volt ebben az ágazatban, írja a Portfolio.hu. A turisztikai vállalatok válságát mélyíti, hogy a helyreállás is nagyon lassú lesz, a járványhelyzet bizonytalansága miatt egyelőre nem látszik, hogy a 2020 márciusáig szépen növekvő szektor jó teljesítménye mikor térhet vissza. A Portfolio szereplőket megszólaltató körképéből az derül ki, hogy a belföldi kereslet egy része még idén helyreállhat - főleg a vidéki szálláshelyeken, a külföldről érkező vendégek viszont még hosszú ideig elmaradhatnak. Ez nagy baj, hiszen az ágazat emelkedéséhez ők adták a hajtóerőt.

hirdetés

A koronavírus gazdaságra gyakorolt hatását az országok első körben a turizmus visszaesésén keresztül érezték: februárban a kínai turisták visszaesése okozott gondot, március elején már részleges korlátozások voltak érvényben a legtöbb európai országban, március második felétől pedig gyakorlatilag teljesen blokkolták a lakosság mobilitását szerte a világon. A turisztikai ágazat, amely szinte teljes egészében a lakosság mobilitásából él – elsőként és az egyik legdrasztikusabb mértékben érezte meg az új típusú válságot.

A válság felkészületlenül érte a magyar turisztikai szektort (mint ahogy minden más szektort), hiszen a bevétel zömét hozó időszak épp a járvány felfutásának idejére esik. A magyarországi turizmus egyébként szépen növekedett az elmúlt években, fokozatosan nőtt az országba látogató külföldi turisták száma, bár a belföldi turizmus 2013 óta gyakorlatilag szinten maradt.

Összességében nőtt az elköltött összeg is, bár itt is inkább a külföldi vendégek húzták fel a számot: 2019-ben összesen 2 310 milliárd forintot hagytak ott a magyar turisztikai vállalatok zsebében, ami 11,8%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

Az ágazat nemzetgazdasági súlya is egyre nőtt. A turizmus közvetlen részesedése az MNB számítása szerint 2% körül mozog, a közvetett hatása pedig - például a szórakoztatóiparra, kereskedelemre és a szállításra vonatkozó hatások miatt – eléri a 6%-ot. Nem véletlen, hogy az Eurostat is együttesen mutatja be ezen szektorok GDP-arányos súlyát:

Az ágazat 185 ezer embert foglalkoztatott a válság előtt, a szálláshely-kapacitás összesen 380 ezer, amely 80 ezerrel bővült 2010 óta. Ez azt mutatja, hogy a szektorban jelentős volt a beruházások összege az elmúlt 10 évben. Az MNB számításai szerint a turizmusnak egy havi leállása tavasszal 0,4-0,5 százalékponttal veti vissza a növekedést.

Az ágazat fokozottan veszélyeztetett

A Portfolio.hu cikke szerint a koronaválság első tünetét pont a turisztikai ágazat érezte meg. A turizmust érdemes alapvetően két alágra bonthatni:

  • szálláshely-szolgáltatás (hotelek, apartmanok, és hasonlók),
  • vendéglátás (éttermek)

A hotelek érintettségét könnyű felismerni. Előbb a határlezárások, később pedig a kijárási korlátozások és a zárva tartási kötelezettség miatt a szálláshely-szolgáltató vállalatok bevétele gyakorlatilag rohamsebességgel esett nullára, a hotelek többsége Magyarországon bezárt. A gondokat tetőzi, hogy épp túl vagyunk a téli szezonon, amikor a szállodák bevételei egyébként is megcsappannak, és a tavaszi idényben a növekvő forgalomból ebben az évben biztosan nem részesülnek ezek a vállalatok.

A korlátozások fokozatos feloldásával a belföldi forgalom elkezdhet helyreállni, de ez egy lassú folyamat lesz, a külföldi forgalom visszaállásához pedig még több időre van szükség – ráadásul a határok újranyitásának módja egyelőre nem ismert, és nagyon sok a bizonytalanság, írja a lap.

Az éttermek helyzete ettől némileg eltér, hiszen bár ott is jelentős részarányt tettek ki a külföldiek, a belföldi forgalom egy része fent maradt. A házhozszállítás még mindig kiteszi a forgalom egy részét, és az éttermek elvitelre továbbra is nyújthatják a szolgáltatásaikat. Azok az éttermek is szerencsés helyzetben vannak, akik szerződéses módon szolgáltatnak a megrendelőknek (persze csak ha ezt nem mondták fel a tömegesen home officeba küldött munkavállalók által kiesett kereslet miatt) – ettől függetlenül persze az alágazaton belül is nagy visszaesést valószínűsíthetünk, már önmagában a külföldi vendégek kiesése miatt is.

Az iparági szereplők elkeseredettsége érthető

A Portfolio.hu cikkénél elsősorban iparági szereplők válaszaira támaszkodott. A turizmusra gyakorolt hatásokról egy kormányzati szervet, egy iparági vállalatot, és egy szakmai szervezetet kérdeztek meg.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke a Portfolio megkeresésére elmondta, hogy már márciusban is 60%-os volt a szállodák forgalmának a budapesti szállodák visszaesése, a vidékieknél ez 30-40% volt - pedig a hónap első felében még nem voltak érvényben a korlátozó intézkedések.

Az MSZÉSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a korlátozásokat fel is oldják, a szállodák újranyitása önmagában is költséges, mert annak fix költségei vannak, így azt lehet mondani, hogy az ágazati szereplők számára a 2020-as év már nem lesz nyereséges. A Szövetség már nem is számít arra, hogy ősz előtt számottevően nőjön a forgalom a budapesti hotelekben. A nyár folyamán leginkább a vidéki szállodákban állhat helyre részben a forgalom, de csak nagyon szigorú szabályok betartása mellett.

A szállodáknál így érthető módon 100% lehet a visszaesés áprilisban, az éttermekkel kapcsolatban Flesch Tamás elmondta, hogy a visszaesés nagyjából ott is 100% környékén van – a házhozszállítás és a fennmaradó forgalom a korábbinak csupán elhanyagolható részét teszi ki. Hozzátette: egyes éttermek fennmaradásához fontos a házhozszállítás, de statisztikailag kimutathatatlan a súlya.

Az április teljesen földbe állt, de májusra már vannak foglalások

A Magyar Turisztikai Ügynökséget is megkereste a portál. (Az MTÜ a Nemzeti Adatszolgáltató Központon keresztül online látja 1100 szálloda, 1720 panzió, és 28000 magánszálláshely adatait.) Válaszukban megerősítették, hogy március elején még volt forgalom a szálláshelyeken, de ez a hónap második felében drasztikusan visszaesett. A fordulópont a március 7-8-i hétvége volt, ekkor a szobakapacitás-kihasználtság a szállodákban a március 7-i 56%-ról március végére 1-2%-ra esett vissza.

Egyébként a koronavírus jó állapotban érte a turizmust, az MTÜ válaszában megjegyzi: az első két hónap adataiban még nem érződött a járvány negatív hatása, a számokból az látszik, hogy az év első két hónapjában a bevételek 18% illetve 21%-kal magasabbak voltak a tavalyi év azonos hónapjaihoz képest.

Az MTÜ Portfolio-nak adott válaszában ismertette, hogy a rendelkezésre álló piaci információk alapján, a teljes márciust vizsgálva a foglalások száma mintegy 63%-kal esett vissza 2019 márciusához viszonyítva. Április hónapra a foglalások visszaesésének mértéke már 82%-osra becsülhető, de a visszaesés akár ennél nagyobb is lehet az Ügynökség szerint.

Bár a következő hónapban fennálló járványhelyzet és a korlátozások érvényessége egyáltalán nem ismert, az MTÜ válasza szerint a lakosság már optimistább: a májusra a foglalási adatok valamivel kedvezőbb képet mutatnak márciushoz és áprilishoz képest. A becsült visszaesés májusban -56%, ugyanakkor ez nagyban függ a járványhelyzet alakulásától, amelynek kimenetelét jelenleg nehéz megjósolni – írják válaszukban.

 

A MÁJUSI ADATOKHOZ HOZZÁTENNÉNK, HOGY BIZONYÁRA A KÉSEI VISSZAMONDÁSOK, ÉS A VISSZANYITÁSBAN REMÉNYKEDŐK FOGLALÁSAI LEHETNEK MÉG A RENDSZERBEN, DE MÁJUS UGYANÚGY LEHET MÉG -100%, MINT AZ ÁPRILIS, ETTŐL CSAK A MÁJUS ELEJÉRE VÁRT ELSŐ LAZÍTÁSOK FOLYTATÓDÁSA MENTHETI MEG AZ ÁGAZATOT.

 

A Szallas.hu válaszában azt írta, hogy a belföldi foglalások száma 2020. március 9-től meredeken csökkenni kezdett: 2019-hez ugyanazon időszakához képest az addigi 20%-os keresletnövekedésből 90%-os csökkenés lett egészen március 19-ig, amikor a kereslet stabilizálódott. Hozzátették, hogy a lemondások mennyisége ezzel párhuzamosan négyszeresére ugrott.

 

 JELENLEG MINDEN BEJÖVŐ FOGLALÁSI IGÉNYRE ÖT LEMONDÁS JUT, ÉS EZZEL PÁRHUZAMOSAN 75%-KAL VISSZAESETT A BELFÖLDI TURISZTIKAI KERESÉSEK SZÁMA IS - ÍRTÁK.

 

Ha a szálláshelyek bruttó árbevételét nézzük, akkor márciusban a visszaesés 54%-os a szálláskövzetítő portál szerint – a bevétel 7,4 milliárd forintról 3,4 milliárd forintra csökkent az előző évhez képest. Áprilisra a visszaesés mértéke – a korlátozások miatt – 100%-os. A portál mai közleményéből kiderül, hogy a rendszerben májusban sincsenek foglalások.

Elmondták, hogy több kérdést is kapnak a vendégektől, amelyekben többek között arra kíváncsiak, mikortól lesz biztonságos az utazás, így például tervezhető-e nyári nyaralás, illetve milyen törvényi korlátozások vannak érvényben a szálláshelyekre vonatkozóan. Mindemellett sok kérdést kapnak a foglalások lemondásával kapcsolatban, és hogy ebben az esetben visszakapják-e az előleget.

Ezek azért fontos információk, mert az látszik belőlük, hogy a lakosság nyaralási hajlandóssága nem veszett el, így tehát a korlátozások feloldásával azt gyaníthatjuk, hogy a belföldi kereslet részben vissza fog állni. A Szallas.hu elmondása szerint egyébként arra törekszik, hogy a lemondások helyett inkább átfoglalás történjen egy későbbi időpontra

Hosszabb távon veszélyeztetettebb, mint a többi ágazat

A turizmus érintettsége azért is kiemelt, mert míg a leállásokkal terhelt egyéb ágazatok a korlátozások feloldása után szinte azonnal helyre tudnak állni, a turizmus organikus újraindulásához több idődre van szükség. Amíg például az autóipar folytathatja a termelést,

 

A LAKOSSÁG KORLÁTOZOTT MOZGÁSA ÉS A HATÁRZÁRAK, VALAMINT A TÖMEGES RENDEZVÉNYEK ESETLEGES TILTÁSA MIATT A TURIZMUSNAK ESÉLYE SINCS VISSZAÁLLNI A KORÁBBI SZINTRE, A HATÓSÁGI KORLÁTOZÁSOK ÉS A RACIONÁLIS FOGYASZTÓI ÓVATOSSÁG TEHÁT EGYSZERRE ÜTI AZ ÁGAZATOT.

 

A fenti válaszokból az látszik, hogy a belföldi kereslet egy része viszonylag hamar helyreállhat, de nagyon kérdéses, hogy a járványhelyzet hogyan hat majd a határátlépésekre. A turizmusra erőteljesebben támaszkodó Horvátország például kétoldalú egyezményekkel és szigorú korlátozások között indítaná újra a turizmust, de a forgalom szinte biztos, hogy így is elmarad majd az előző évekhez képest. Magyarországról ugyanez mondható el – amíg a járvány tart a világban, aligha elképzelhető, hogy a turisztikai ágazat visszanyeri korábbi lendületét.

A kormány kiemelt ágazatnak minősítette, de ez sem biztos, hogy elég lesz

A kormány több lépésben mutatta be a gazdaságvédelmi csomagját, ezek közül elsők között minősítette több másik ágazattal együtt a turizmust is súlyosan érintettnek, így a hotelek és az éttermek az elsők között kapták meg ezeket a támogatásokat és könnyítéseket. A csomag az alábbiakból áll:

  • járulékcsökkentést kaptak a munkavállalók után,
  • kamat- és tőketörlesztési moratóriumot kaptak a vállalatok (nem csak ebben az ágazatban),
  • a helységbérleti szerződéseket nem lehet felmondani, a bérleti díjakat nem lehet emelni az ágazatban,
  • június 30-ig elengedték a turizmusfejlesztési hozzájárulást,
  • emellett a turisztikai vállalatok (elméletben) is igénybe vehetik a rövidített munkaidő támogatását,
  • részesülhetnek a 2000 milliárdos kamat- és garanciatámogatott hitelekből,
  • 600 milliárdos hitelkeret áll rendelkezésre a hoteleknek és éttermeknek,
  • és a 450 milliárd forintos munkahelyvédelmi beruházás is elméletileg rendelkezésre áll.
  • Emellett a kormány elfogadott adókönnyítéseket, így például az idegenforgalmi adó alól mentesülnek a látogatók, és a SZÉP kártya adózása is változott.
  • A kérdés, hogy a fentiek mennyire alkalmasak a turisztikai vállalatok megsegítésére. Fontos kiemelni, hogy a turizmusban tevékenykedő vállalatok gyakorlatilag elveszítették a teljes bevételüket, így aztán a járulékcsökkentés csak nagyon kis részben tud csökkenteni a terheiken. A törlesztési moratórium már nagyobb segítség, ez azoknak a vállalatoknak jelent könnyítést, akik hitelből fedezték beruházásaikat, de ez még önmagában nem jelent pótlólagos forrást az ágazatban, csak a terheket mérsékli. A helységbérleti szerződések és a bérleti díjak befagyasztása is nagy segítség lehet, de ennek nincs költségcsökkentő hatása sem, a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedése szintén csak egy kis részt mérsékli a terheknek.


A hotelek, szállodák költségeinek nagy részét a személyi költségek és az üzemeltetés, fenntartás teszi ki – ebből a szempontból kapóra jöhetne a rövidített munkaerő támogatása, csakhogy azt a sajátos kivitelezés miatt nem igényelhetik azok a vállalatok, amelyeknek a bevétele nullára apadt – így sok turisztikai vállalat sem. A hitelkeret és a beruházási keret természetesen szintén nagy segítség, de a legtöbb, főleg kis- vagy mikrovállalatként működő vállalat nem a beruházás lehetőségét mérlegeli, hanem elsődlegesen az életben maradáshoz lenne szükségük forrásra. A látogatók forgalomarányos adókönnyítései, mint az ifa átmeneti eltörlése pedig keresletnövelő eszköz – ennek akkor lesz csak értelme, ha a korlátozásokat már feloldották, és a hotelek, éttermek újra fogadhatnak vendégeket, jelenleg semmilyen hatása nincs.

A fentiek tehát önmagukban nem lesznek elegendőek az ágazat életben tartására egy elhúzódó leállás mellett. Megjelentek emiatt egyéb célzott támogatások is, az MTÜ például a fesztiváltámogatások keretét emelte meg. Ráadásul még így is vannak olyan alágazatok, amelyekre nem terjednek ki az intézkedések – ilyenek például a közösségi fenntartás alatt álló fürdők.

A külföldi adatok mutatják meg, mi vár a magyar turizmusra

Magyarországot később érte el a koronaválság, mint a nyugati országokat, így amellett, hogy volt időnk felkészülni, egyben az adatok is korábban rendelkezésre állnak külföldről. Így tudjuk például, hogy Olaszországban, ahol a március már teljes egészében a koronavírus jegyében telt, az idegenforgalmi bevételek 96%-kal estek. A görög turisztikai kormányzati szerv szerint pedig a hellén hotelek 65%-a csődbe mehet a koronavírus miatt, és a maradékuk sem számít arra, hogy rövid időn belül el tudják majd érni a 2019-es szintet a forgalomban.

 

ENNEK ISMERETÉBEN A TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) MÁRCIUS VÉGÉN KÖZÖLT ELŐREJELZÉSE OPTIMISTÁNAK TŰNIK – A PORTFOLIO SZERINT NEMZETKÖZI SZINTEN AZ UTAZÓK SZÁMA 20-30 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENHET TAVALYHOZ KÉPEST 2020-BAN.

 

Az általános depresszió érthető, a helyzet pontos ismeretéhez viszont érdemes megnézni olyan országot is, amelyik már túl van a koronavíruson, és megnézni, hogy ott hogyan hatott a turizmusra. Szándékosan nem beszélhetünk többes számról, hiszen jelenleg egy ilyen ország van: Kína. Az ázsiai országban április elején már élénkülő turizmusról adtak hírt, ami mindenképp jó jel az ágazatra nézve, de azért két dolgot fontos hozzátenni: a hónap elején a kínai halottak napja miatt volt egy szezonális hatás az adatokban, másrészt még így is 61,4%-os volt a visszaesés ebben a pár napban az előző évhez képest, az év eddigi részében a teljes visszaesés pedig meghaladta a 80%-ot.

(forrás: Portfolio)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai