Az Orczy-házat az is ismeri, aki nem tudja, hogy így hívják: ez a Király utca–Károly körút sarkán álló vörös téglás épület, amely az egyforma Madách-házak szomszédságában található.

König fogadóból Király utca

A régi pesti városfal külső oldalán haladó, egykori váci országút mentén arisztokrata családok bérházak sorát építtették. A mai Király utca sarkán 1730-ban, a környéken elsőként, egyszerű fogadó épült „zum englischen König” cégérrel. Innen ered különben az utca neve. 1756-ban elbontották a fogadót, helyére és a szomszédos telekre épült egy barokk megaépület. Ezt vette meg 1795-ben báró Orczy József özvegye, így lett az épület neve Orczy-ház. Ez volt az az időszak, amikor II. József 1783-ban kiadott türelmi rendeletét követően megindulhatott a zsidók betelepülése Pestre, a bárónő nekik adta bérbe a hatalmas épületet.

Igazi zsidó vircsaft

Ha azt mondták Pesten: üzlet – az Orczy-házat értette rajta mindenki. Ugyanis lüktető, lármás, pezsgő élet jellemezte az épület minden zugát, mind a 48 lakás 140 szobáját. Volt itt minden: orvos, szatócs, rabbi, baromfimetsző, zsibárus, kocsis, valamint két rituális fürdő, kóser mészáros és patika. Üzletek és raktárak sora az udvaron, sok ezer akó bor befogadására alkalmas borospince. Az Orczy kávéháza szinte önálló műintézményként működött: 1795-ös megnyitásától az igazi „zsidó vircsaft” színtere volt. Hajópadlós termeiben vágni lehetett a füstöt, fokhagymaszag keveredett a nyersbőr minták bűzével, egymást túlordítva egyezkedtek az alkudozók.

Hajnali tányérhús és gábli

A kávéház a következő száz évben szinte semmit nem változott, ez volt Budapest leghosszabb életű kávéháza, 1936-ig működött töretlenül.

Mindenképp meg kell említeni még egy, ugyanitt működő jelentős vendéglátóhelyet, a Wassermann vendéglőt. Az üzlet menetére jellemző, hogy egyik szakácsnője télen-nyáron éjjel háromkor kelt, így már hajnalban lehetett friss főtt tányérhúst és „gáblit”, azaz villásreggelit rendelni. Az üzlet másik vonzereje az átlagnál nagyobb ételadag volt, jártak is sokan a vendéglőbe, ami tulajdonosainak virágzó üzletet jelentett. A Wassermann névhez még egy létesítmény csatlakozik az Orczy-házban: az első emeleten Wassermann Náthán és Freund Antal táncmester báltermet nyitott. Ez is jó üzletnek bizonyult, hiszen törzsközönsége a szomszédos Károly-kaszárnya tisztjeiből állt. A legendás vendéglátóhelyek 1936-ban, a ház lebontásával végképp eltűntek.

Kalmár M. György / Vendég&Hotel 2011. június

(Köszönet a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum munkatársainak, akik a költözködés zaklatott körülményei között is segítőkészen biztosították a kutatás lehetőségét!)