Igénytelenségben verhetetlen

Kis-Ázsiából az arrafelé kalandozó római légiósok hozták magukkal az öreg kontinensre az első szilvafákat. Nálunk pedig hamarosan olyan népszerűvé vált, hogy ma már minden negyedik magyar gyümölcsfán szilva terem. A tudósok szerint a ma ismert szilvafélék őse a kökény és a cseresznyeszilva, ezek keresztezésével jött létre a mai gyümölcs.

Naná, hogy van a piramisokban

Az ősi változat jóval kevésbé élvezetes ízű volt, szárazabbnak, savanykásabbnak írták le. Ahogy több más gyümölcs esetében, az egyiptomi fáraók sírkamráiban aszaltszilva-maradványokat is találtak a régészek, azonban hogy mennyire korán kezdte világhódító útját, azt ékesen példázza, hogy a bronzkorból származó kökényszilvamag-töredékekre bukkantak még olyan – alapvetően nem a gyümölcsöskertjeiről elhíresült – országban, mint Svájc. Ovidius Metamorphoses (Átváltozások) című költeményében „…nedvdús szilvát, nemcsak feketét, de olyant is, mely sárgásan tud vetekedni a zsenge viasszal” említ, a római korban már több mint tucatnyi fajtáját tartották nyilván.

Szláv a szilva

A mérsékelt égöv táján ma már mindenütt megterem a szilva. Magyarországon az írásos emlékek között először egy 1231-es dokumentum említ silwafát, egy 1334-ből származó oklevélen találunk először Kökényszilvakereket, vagyis Kökényszilvaerdőt. Elnevezésére vonatkozóan kétféle variációt ismerünk. A nyugati nyelvek a gyümölcs latin nevéből származtatják (Prunus domestica). Hollandul pruim, angolul plum, olaszul prugna, németül pflaume. A magyar szilva (ősmagyar megfelelője a szíva vagy szija) szinte biztosan a szláv nyelvcsaládból érkezett (csehül és szlovénül sliva, lengyelül śliwka, horvátul šljiva). Az sem lehet véletlen, hogy a latin nyelvben a silva szó jelentése: erdős, fás hely.

Nagy utazó a besztercei szilva

A XVI. századra Magyarországon már tizenhat fajtát tartottak számon, ezek közül a legismertebb a besztercei szilva volt, amelynek aszalt változatát ebben az időben nagy mennyiségben szállították külföldre: Németországba, Csehországba és Lengyelországba. A besztercei szilvát gyakran nevezték magyar szilvának is (ungarische Pflaume, węgerka), amiben azért volt némi igazság, hiszen a termőterületek nemcsak az északi Beszterce város környékén terültek el, hanem a Felvidéken és Erdélyben is gazdagon termett a külföldre szállított gyümölcs.

Csóró nemesek fái

Hogy mennyire volt ismert a csonthéjas gyümölcs az akkori Magyarországon, bizonyítja a szinte véget nem érő sora azon településeknek, amelyek nevében utalás található arra, hogy a környéken jó néhány szilvafa állt (Szilvásvárad, Újszilvás, Szilvás, Szilvásszentmárton, Szilvágy, Vasszilvágy). Ugyanakkor a népnyelv sokszor használta megkülönböztetésre a maga sajátos módján. Az erdélyi Vérvölgy lakóit a környéken egyszerűen „sárga szilvások”-nak hívták, a csekélyke vagyonnal rendelkező, jelentéktelennek tartott, lenézett nemeseket pedig „hét szilvafás” címmel illették.

Az örök élet titka

Szinte nincs olyan területe a Kárpát-medencének, ahol ne lettek volna saját termesztésű szilvák, szinte felsorolhatatlan a különböző fajták száma. Csak színük alapján megkülönböztetünk zöldet (zöld ringló), lilát (Ageni, Althann), kéket (besztercei, Stanley), pirosat (vörös szilva), sárgát (Mirabella). Bár a szilvás gombóc toplistás helye vitathatatlan, gasztronómiai szempontból a friss gyümölcs pályája meglehetősen szűkös. Lekvárként, befőzve vagy aszalva azonban mindig is a terített asztalok Jolly Jokere. Sült húsokhoz, vadpecsenyéhez kiváló, ráadásul egészséges is. A természetgyógyászok szerint napi néhány szem aszalt szilva örök életűvé teszi a halandót. Lippai János (Posoni kert – 1667) szerint a szárított szilvalevélből készült tea a hideglelés ellenszereként alkalmazható, az édes szilva hashajtó, míg a savanyú ellenkező hatású.

A szilvából készült pálinka pedig – ezt ki ne tudná? – kismértékben orvosság, nagy mennyiségben szinte gyógyszer…


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?