A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének Budapesti régiója október 7-én tartotta régiósülését a fővárosi Mercure & Ibis Buda Castle Hill szállodában.

Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese köszöntőjében elmondta, úgy vélik, hogy a statisztikákban már a kilábalás jelei mutatkoznak. Idén nyáron már 40-60 százalékos átlagos foglaltság jellemezte a fővárosi hoteleket, ami  sokkal jobb mint tavaly, és a nyári hónapokban 30 milliárd forint feletti árbevételt realizáltak a budapesti szállodák, ez háromszor több mint 2020 hasonló időszakában. Az őszi foglalások alakulása is optimizmusra ad okot a vezérigazgató szerint, aki arról is beszámolt, hogy jelenleg 13 küldőpiacon zajlanak az idén először kipróbált és a nyár folyamán már bizonyított, a helyi lakosság preferenciáihoz igazodó, adatvezérelt, online kampányok hazánk illetve Budapest vonzerőit állítva a középpontba.

Plusz egy karácsonyi vásár

Faix Csaba, a Budapest Brand vezérigazgatója elmondta, hogy a Vörösmarty téren idén megrendezik a tavalyi évben elmaradt karácsonyi vásárt, amelyre nagy érdeklődés mutatkozott mind a kiállítók mind a kitelepülni vágyó vendéglátósok részéről. Emellett a Bazilika előtt is tartanak egy adventi kézműves vásárt, és idén újdonságként a fiatalabb korosztályokat is megcélozzák egy vonzó programokat felvonultató, téli eseménysorozattal, amelynek a Városháza tér lesz a helyszíne. A szakember azt is elmondta, hogy sikeresen lezajlott a Budapesti Őszi Fesztivál, és jelenleg már nagy erőkkel tart a Tavaszi Fesztivál előkészítése, valamint a Fővárosi Közgyűlés további 10 évre együttműködést kötött a főváros egyik legnagyobb nemzetközi vonzerővel bíró, állandó eseménye, a Sziget Fesztivál megrendezéséről.

Súlyos gondot okozhatnak az elszabaduló energiaárak

Baldauf Csaba, az MSZÉSZ elnöke beszámolójában rámutatott, hogy a külföldi vendégéjszakák száma a budapesti szállodákban az idei év első 8 hónapjában tavalyhoz képest gyakorlatilag megfeleződött 1 millió 530 ezerről 726 ezerre, többek között a határzár és a két és fél hónappal hosszabb kényszerű zárvatartás miatt. Ugyanakkor ugyanebben az időszakban a belföldi vendégéjszakák száma 309 ezerről, 412 ezerre emelkedett.

Örvendetes az is, hogy az átlagkihasználtság csaknem megduplázódott a fővárosi hotelekben idén augusztusban (24,4 százalékról 47,3 százalékra) a tavalyi év azonos hónapjához képest. Augusztusban a bruttó átlag szobaárak is emelkedtek, akárcsak a bruttó RevPAR, amely több mint kétszeresére nőtt.

A biztató kilátások őszre is megmaradnak az elnök szerint: a szeptemberi átlagkihasználtság 47-50 százalék között mozgott a fővárosi házakban, de az energiaárak világszerte rekordszintű emelkedésével súlyos viharfelhők tornyosulnak a szállodák feje fölött, mivel ez óriási többletköltséget ró az üzemeltetőkre. A szakma krónikus betegségére, a munkaerőhiányra a versenyképes bérezés  lehet a rövidtávú válasz, véli Baldauf Csaba, de közép- és hosszútávon elengedhetetlen az ágazat megfelelő promóciója a fiatal korosztályok számára, és a hotelek együttműködése a szakképzési központokkal.  

Új kötelezettségek: VIZA és NTAK

Baldauf Csaba felhívta a figyelmet több jelentős jogszabályi változásra is, egyebek között arra a könnyítésre, hogy 2022. január 1-jéig a szálláshelyeken nem kell bemutatni a személyi igazolványt a 14 évnél fiatalabb vendégek esetében a VIZA-adatszolgáltatás kapcsán. Hangsúlyozta, hogy jó, ha a vendég a bejelentőlapot továbbra is kitölti és aláírja, a későbbi esetleges jogviták elkerülése érdekében. Fontos tudnivaló, hogy 2022 januárjától fokozatosan kezdődik meg valamennyi magyarországi szálláshely kötelező minősítése, amelyet a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület végez. December 31-ig minden működő hazai szállodának regisztrálnia kell a szálláshely-minősítő oldalon. Lényeges változás az is, hogy jövő nyártól a szálláshelyeken kívül a vendéglátóhelyekre és a fürdőkre is kiterjed az adatszolgáltatási kötelezettség az NTAK rendszerébe.

Ázsiai vendégmunka, autóipari utánpótlás

A régiósülés kerekasztal-beszélgetése a tovább mélyülő problémáról, a munkaerőhiányról folyt: elhangzott, hogy a pandémia alatt 50 ezren hagyták el a szektort. A szállodaszövetség most azért lobbizik, hogy a döntéshozók előmozdítsák az unión kívülről érkező munkaerő könnyebb beáramlását. A legnagyobb hiány a szakács, a felszolgáló, szobalány és a karbantartó munkakörökben mutatkozik.  Az ágazat szereplői ezért most a szovjet utódállamokból, például Ukrajnából, Kazahsztánból toboroznának munkaerőt, de tárt karokkal fogadnák az angolt a posztszovjet országok lakosságánál jobban beszélő vietnámi, thai, fülöp-szigeteki vagy indonéz dolgozókat is. Jóllehet, a vidéki szállodákban és vendéglátóhelyeken a hazai vendégek nehezen tudnának kommunikálni a vendégmunkásokkal. Szó esett arról is, hogy az országon belül is hasznos lenne megkönnyíteni a munkaerőáramlást, és a szektorok közötti átjárhatóság biztosítása is komoly segítség lehetne a turizmus bajára, ha azokból az ágazatokból (pl. autóipar, mezőgazdaság, stb.) sikerülne toborozni munkavállalókat, ahol az automatizálás miatt feleslegessé válik a munkaerő. A béremelés egyelőre az egyik lebiztosabb és legvonzóbb megoldásnak tűnik a munkaerő megtartására, de a szakemberek szerint fontos lenne az is, ha a szakma által kínált előnyöket hozzáigazítanák a fiatalabb munkavállalók igényeihez.