Az okosvárosok választ adhatnak a jövő kihívásaira
Az intelligens rendszerekkel működtetett metropoliszok a jelenleginél fenntarthatóbb és élhetőbb alternatívát kínálnak a városlakók számára.
A Világgazdaság december 1-jén az Erzsébet körúti Boscolo Hotelben tartotta meg „Okos városok, okos önkormányzatok” című konferenciáját. Az eseményen a jövőbeli „intelligens települések” fogalmának különböző aspektusú megvilágítására vállalkoztak ez előadók.
Lados Mihály, az MTA Regionális Kutatások Intézete osztályvezetője szerint a mai világunk egyik meghatározó folyamata, hogy szerte a világon gigantikus metropoliszok jönnek létre, és nem úgy tűnik, hogy az urbanizáció léptékét mérsékelni lehetne. A növekvő városi népesség egyben a megtermelt energia szintjét is drasztikusan megemeli, amitől pedig a széndioxid-kibocsátás is aggasztó mértékben megugrik. A légkörbe pumpált üvegházhatású gáz a klímaváltozás egyik fő okozójaként a jövőben hatalmas méretű migrációt indíthat el, hiszen városi környezetben jobban elviselhető a szélsőséges időjárás (bizonyos számítások 200 millió és 1 milliárd fő közé teszik az érintett népességet) – ez még inkább felgyorsíthatja az urbanizáció ütemét. „Amint láttuk tehát, a gigametropoliszok létrejötte egy öngerjesztő folyamat” – mondta Lados Mihály. Éppen az új, gigantikus centrumok fenntarthatóságát szolgálja az „okosváros” koncepciója, amelynek keretében élhetőbbé és fenntarthatóbbá válnak az egyre növekvő települések.
Big data a fenntarthatóságért
Már az elmúlt évtizedben is születtek különböző globális stratégiák, amelyekkel intelligensebbé és lakhatóbbá lehetne tenni a duzzadó metropoliszokat. Ezek között is érdemes talán kiemelni az IBM vízióját, amely szerint majdnem minden mérhetővé válik, ha különféle eszközöket építünk a városokat működtető rendszerekbe. Mindezen rendszerek összekapcsolásával a szenzorok fáradhatatlan adatszolgáltatásán keresztül olyan, hatalmas tudásbázis (big data) keletkezik, amellyel nagyon alaposan elemezhető egy város működése. Az óriási információmennyiség és az ezt feldolgozni képes informatikai rendszerek birtokában a település sokkal élhetőbbé válik. Az okosvárosok elengedhetetlen alkotóelemei tehát a korszerű IT-háttér és a felhalmozott adatmennyiség.
Számos tanulmány az új, gigantikus centrumok fenntarthatóságát is megemlíti, ehhez azonban az előző feltételek elengedhetetlenek. Az okosváros alapvető lényege, hogy egy modern infokommunikációs hálózaton keresztül lehetővé teszi a lakosság és a szolgáltatók, illetve a lakosság és a kormányzat (valamint a kormányzatok, szolgáltatók, és az általuk működtetett rendszerek) közötti azonnali, pontos, illetve egyáltalán nem utolsó sorban kétirányú tájékozódást. A haladéktalan információcsere mind gazdasági, mind pedig környezetvédelmi szempontból fenntarthatóbbá teszi a szakadatlanul gyarapodó, társadalmi gócpontokat, hiszen ezekben a szolgáltatásokat az azokat használó fogyasztók és az általuk működtetett rendszerek „aktuális igénye” vezérli. Megszűnnek a merev, előre beütemezett projektek, az illetékesek érzékenyen és prompt módon adhatják meg a válaszokat a pillanatnyilag felmerülő kérdésekre.
Energetika okosan
Az energetika csak egy szelete az okosváros koncepciónak, amely egy fejlettebb struktúrában egy komplex rendszer részét képezheti. Szappanos Sándor, az E.ON Energiatermelő Kft. ügyvezető igazgatója szerint az energiaszektor rendelkezésére álló „okosmérőeszközök” az ipar ezen szegmensében is hatalmas és hasznos adatmennyiséggel látják el a szolgáltatókat. Az oszlopok cseréjénél régebben az eszközök élettartama volt az elsődleges szempont, tehát a „szavatosság” lejártával az oszlopok szisztematikus leszerelése elkerülhetetlenné vált. A beérkező, egyre növekvő adatmennyiség révén azonban mostanra komplexebb analízis készíthető, és ezen keresztül az is kiderülhet, hogy a hibákat nem az életkor, hanem esetleg egy adott gyártó termékei, vagy egy adott típus okozza, amivel a változtatások is célirányosabbá, vagyis „okosabbá” válhatnak.
