Az Erzsébet-utalvány jövő évi megszüntetése után a magyar kormány azt tervezi, hogy 2018. január 1-jével kivezeti a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) mindhárom alszámláját: a vendéglátásra, a szálláshelyekre és a szabadidőre vonatkozót is – értesült az MNO kormányközeli forrásból. Az idegenforgalmi ágazatot kormánybiztosként felügyelő Bienerth Gusztáv az Magyar Nemzet lapzártájáig nem kommentálta az információt. A lap által megkérdezett szakértők azonban egy emberként foglaltak állást a pihenőkártya létjogosultsága és megmaradása mellett.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára kifejtette: évente 80-90 milliárd forintot tesz ki a pihenőkártya forgalma, a felhasználók száma pedig meghaladja az 1 millió munkavállalót.
A családi tulajdonban lévő, vidéki panzióknak és vendégházaknak ez az egyik fő megélhetésük a SZÉP-kártyából ered. A belföldi szállodaforgalom 25 százalékát teszi ki a kártya használata, az említett szálláshelyeken ez az arány azonban a 40 százalékot is elérheti. Dávid Ferenc úgy látja, ha a kormány valóban kivezeti a népszerű kafetériaelemet, nehezen elképzelhető, hogy hasonló összeget költsenek belföldön pihenésre, rekreációra a dolgozók.
„Se hivatalos egyeztetés, se informális beszélgetés nem volt erről a kormánnyal. Ha valamikor sor kerül rá, természetesen a SZÉP-kártya megmaradása mellett fogjuk az érveinket felsorakoztatni” – hangsúlyozta az MNO-nak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke. Niklai Ákos nyomatékosította: a SZÉP-kártya jelentős turisztikai fogyasztást generál, amelyet más forrásból nehezen lehetne pótolni.
Uniós jogot sért a SZÉP-kártya |
Az előzmény az az idén februárban született döntés, mely szerint uniós jogot sért a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány rendszere. Az Európai Bizottság kötelezettségszegés megállapítására indított keresetet Magyarországgal szemben az uniós bíróság előtt. A bíróság megállapította, hogy az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya-rendszer egyes elemeivel Magyarország megsértette a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A bíróság öt pontban állapított meg eltérést az uniós jogtól. Erről ide kattintva olvashat. |
Forrás: Magyar Nemzet