Amint azt korábban megírtuk, a kormányzat a hatékonyság növelése érdekében a közelmúltban összevonta a Magyar Turizmus Zrt-t és a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai helyettes államtitkárságát, az új szervezet immár Magyar Turisztikai Ügynökségként (MTÜ) működik, és nem az NGM, hanem az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium égisze alatt. Időközben távozott a korábbi turizmusért felelős helyettes államtitkár, dr. Ruszinkó Ádám, valamint Glázer Tamás, az MT Zrt. vezérigazgatója. Az MTÜ vezetőjévé Guller Zoltánt nevezték ki.
A kormánybiztos kifejtette, hogy az ágazatirányítás átszervezésére a hazai turizmus versenyképességének növelése érdekében volt szükség, mert bár impozáns a forgalom növekedése a turistaérkezésektől a vendégéjszakákon át a szállásdíj-bevételekig, adottságainkhoz képest mégis van hová fejlődnünk. Regionális versenytársainkhoz képest jelentősen le vagyunk maradva több tekintetben, ezzel kapcsolatban néhány érdekes adatot is megosztott a hallgatósággal Bienerth Gusztáv.
Elhangzott, hogy a kereskedelmi szálláshelyek száma Ausztriában 62 ezer(!), Csehországban 9 ezer, nálunk ezzel szemben csupán 3300. A férőhelyek száma ennek megfelelően 1,2 millió Ausztriában, 529 ezer a cseheknél, míg nálunk csupán 373 ezer. A vendégszámot tekintve már csak a „sógoroktól” maradunk le: míg az osztrákoknál 39 millió turistát, a cseheknél pedig 11,1 milliót regisztráltak tavaly, nálunk ez a szám 14 millió volt. A több turista érdekes módon azonban kevesebbet költ nálunk (5,3 milliárd dollár), mint Csehországban (6 milliárd dollár). Még Budapest esetében is tetten érhető a lemaradás: az 51 ezer férőhellyel szemben áll Prágában 91 ezer, Bécsben pedig 75 ezer ágy.
Mivel Bienerth szerint van globális kereslet a turizmus iránt, ezért kiemelt ágazatként tekint a turizmusra a kormányzat és a korábbinál jelentősebb összegeket fordít annak támogatására. 2017-ben ezért a korábbi összeg duplája, összesen 11 milliárd forint áll majd rendelkezésére a Turisztikai Célelőirányzatban elsősorban marketingre, a turisztikai fejlesztéseket pedig egy külön 10 milliárd forintos keret támogatja majd. Ebből a pénzből lehet új szállodák építését és meglevők szolgáltatásbővítését finanszírozni, miután az uniós forrásokból erre nem igazán lesz lehetőség. De ebből a keretből jut majd rendezvények támogatására is.
Az állami támogatások másik célja, hogy segítse azokat a vállalkozásokat, amelyek a következő hét éves ciklusban kiírásra kerülő uniós pályázatokon akarnak indulni. Augusztus közepéig átvizsgálják az érvényes jogszabályokat is annak érdekében, hogy a vállalkozók életét megkeserítő kötöttségeket hogyan lehetne enyhíteni.
Bienerth emlékeztetett arra is, hogy a vendéglátó szolgáltatások áfája jövőre 18%-ra, 2018-tól pedig 5%-ra csökken. Bevezetnek ugyanakkor egy 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulást is az éttermi szolgáltatásokra, összességében mégis jelentősen csökkenni fognak az ágazat terhei. A hozzájárulásból befolyó összeg elköltéséről az MTÜ dönt majd.
Bienerth megerősítette, hogy az Erzsébet utalvány megszűnik, de a Szép-kártya megmarad jövőre, bár a Brüsszellel jelenleg is folyó egyeztetések révén bizonyos szabályok még változhatnak.
Szintén a hazai turizmus színvonalemelését szolgálja, hogy ősszel nemzetközi turisztikai befektetői konferenciát rendezünk Budapesten, a Japán Turisztikai Ügynökség és a Japán Utazási Irodák Szövetségének képviselői is eljönnek majd hozzánk, a terv egy jövő nyári charterjárat beindítása Oszakából vagy Tokióból.
Kérdésünkre a kormánybiztos elmondta, hogy jelenleg folyik a 27 állomásból álló külképviselői hálózat átvilágítása, és őszre eldől, hogy hol lesz bármilyen változás. - Év végéig elkészül egy országos turizmusfejlesztési stratégia, amelynek alapján az ügynökség az ágazat, benne a főváros és a Balaton mellett többi vidéki célterület fejlesztését koordinálja.
A fejlesztések célja, hogy Magyarország, illetve Budapest legyen Közép-Európa turisztikai központja – zárt a gondolatait a kormánybiztos.
Bienerth Gusztáv a nap folyamán 72 szakmai szervezet képviselőivel is megbeszélést folytatott.
