A trendek gyorsan változnak. Aki erről ír, igyekeznie kell, mire leír valami, már meg is változott. A Covid alatt trend volt, hogy az ”új nomális”: a digitális, majd a hibrid. A Power of live events üzenete egy remény volt, ami gyorsan válósággá lett: immár az új normális ismét az élő.
A szabadidős turizmus az elfojtott (szinte bosszú) kereslet miatt könnyen szárnyal, az üzleti turizmus és a rendezvényipar azonban - mely lassabban, de szintén visszaállóban van - a turizmuson túlnyúló területekkel sokkal komplexebb terméket jelent, ezért problémái is sokrétűbbek, az állam szerepe is megkerülhetetlen.
A rendezvényipar trendfordítója talán a Google 2016 Kaliforniai konferenciája lehetett, kültéri rendezvényükön konténereket használtak ülésekre és szórakozóhelyeket esti programokra, ezzel egy fesztiválosodás irányába tolták a szakmát. Gyakori a lounge setup, sőt a földön is lehet ülni, hogy oldják az előadás feszességét. (Hazai jó példa erre a BoLive Ügynökség2019 Brainbar BMX termék bemutatója)
A trendek boncolásakor először a nemzetközi trendeket vizsgáltam, ehhez segítségül hívtam a Cvent, Icca, IAPCO, Skift friss elemzéseit ( bennük sokszor a szakmai szereplők nagy mintás kérdőíves faggatásán alapuló megállapításait használtam.)
Nemzetközi trendek: a zöld fordulat még gyerekcipőben
- rövidebb lead time
- több és több technológia
- kisebb résztvevő számok
- távoli bekapcsolódás opciója (hibrid, immár mint másodlagos)
- kevesebb utazást (időt, pénzt égető) meetingek
- event appok nélkülözhetetlensége
- több munka, kevesebb haszon
- a trainingek a networkingek és PR események mellett a corporate alágazatban egyre inkább vezető rendezvénytípussá válnak
- a rendezvények (még a MICE is) egy fesztiválozódás felé haladnak, laza berendezés és ültetési mód is szolgálja az élményt
- a zöld fordulat nem áll jól: a kutatások azt mutatják, hogy a szervezéskor a prioritások sorában nagyon a lista alján vannak a fenntarthatósági szempontok
- az inflálódó árak miatt az ügyfelek desztinációt és/vagy szolgáltatót váltanak, azaz a mind a corporate, mind a szövetségi megrendelő „alább adja” igényeit
A főleg a MICE-ra vonatkozó- megállapítások a corporate meetingek mellett (némi eltéréssel) az association meetingekre is hasonlóak, persze attól függően, hogy belföldi vagy nemzetközi a megrendelő a vonások eltérőek.
Hazai trendek: részleges a helyreállás
A hazai trendek kapcsán azt vizsgáltam, mennyire érvényesülnek itthon a nemzetközi trendek, milyen eltéréssel, illetve milyen más folyamatok jellemzőek nálunk. Ebben saját vélekedéseimen kívül támaszkodtam a szakmára is: egyfelől rendezvényipari területenként DMC-k, PCO-k, továbbá ügynökségek, kulturális rendezvényszervezők, esküvő és fesztiválszervezők, technológiai cégek, turizmus szakértők kulcsembereit faggattam és egy szűk kérdőívet is futtattam (piaci szereplők mellett turizmus szakértőket is bevonva), a területek válaszainak eltérőségét matematikai-statisztikailag „kereszttáblás” kapcsolatvizsgálattal árnyalva.
A kérdőív válaszokból az derül ki, hogy az iparág visszatérését a szakértői kör és az utazási irodák derűlátóbban ítélik meg, mint a többi rendezvénypiaci szereplő.
A lekérdezett csoportok többnyire egyetértettek a kérdésekre adott válaszokban. Az iparág helyreállását érzékelték, de annak mértékét eltérően, amit a mellékelt ábra mutat. Ezt leginkább a szakértő, oktató, tanácsadó réteg érzékeli, az utazási irodák, DMC-k, PCO-k válaszuk alapján ebben bizonytalanok. Senki sem látja úgy, hogy ez teljes mértékben megtörtént volna, a többi megkérdezett szakmai alcsoport közepes értékelést adott a megállapítás helyességére.
Corporate rendezvények: az ügynökség az új DMC
A rendezvények egyre inkább a kapcsolatépítés, bevonódás, brand üzenetek igényét szolgálják, mindez a tartalommal szemben is elsődleges. Dübörögnek a tréning és networking jellegű rendezvények.
A show elemek, az ezt hozó technológia uralkodóvá válik. Ennek versenybeli leképeződése: a (kreatív, marketing, kommunikációs stb) ügynökségek térnyerése a DMC-kkel szemben a szervezői szerepben. Ennek okaként a corporate business azon – szintén trendként megállapítható - vonása határozható meg, hogy a céges rendezvények brand építő, imázsnövelő szerepe, üzenetei készítésében az ügynökségek bírnak abszolút fölénnyel , s a catering és turisztikai szolgáltatások ( szálláshely, busz stb) már nem fő elemei az új corporate terméknek. A nagy tőkéjű ügynökségek, high tech showt nyújtó technológiai cégek mégsem nélkülözhetik a DMC-k sokelemű szolgáltatást szintetizáló, termékké építő, összehangolást igénylő itinerary készítő tapasztalatát.
Ennek következménye: a tőkeerős ügynökségek magukhoz csatolnak vagy beolvasztanak DMC-ket és catering cégeket, illetve laza fúzióban bútoroznak össze. (HD Group-Microcsmos, Spec Effect -One Event, Event Trend Group )
Incentive utak: esik a szolgáltatások színvonala
Dübörgés és minőségromlás veszélye. Az incentivek a DMC -k felségterülete maradhat, a hazai DMC-k kreativitása (kincskeresések, a vendég főzőversenyeztetése, fény és hangjátékok, lovas, hintós programok), a koherens élménycsomag szemlélete, a belépő új szállodák és attrakciók (Liget projekt stb.) eszköztárával erős nemzetközi versenyképességgel bír. Harc folyik a férőhelyekért, járvány miatt kiesett éttermi kapacitásokért, hiány van idegenvezetőben és általában szakképzett dolgozókban.
A kerületek lakosságfüggő (szavazatgyűjtő hozzáállású) attitűdje miatt a korszerű látogatómenedzsment erodálódik: a turizmusellenes erők (szűklátókörű, szavazók kegyeiért küzdő egyes önkormányzatok) kitiltják a turistabuszokat, lerontják a desztináció minőségét, az attrakciók elérhetőségét, ahelyett, hogy versenytársaink jó példáját követve erős korlátozásokkal, időablakokkal vagy regisztrációval korszerűen szabályoznák a buszok mozgását.
Kisebb esély a nemzetközi szövetségi konferenciák elnyerésére
Mások a belföldi és a hazai nemzetközi rendezvények trendjei. Takarékosabb részvétel: a közvetlen járattal érkezők nagyobb hajlandósága a részvételre, fapados repülőjegy, AirBNB szálláshely is elfogadott színvonallá válik. Kisebb résztvevői létszám, mely a regisztráció lezárásáig itt-ott váratlanul felduzzad, kihívást hozva a lebonyolításnak.
A hibrid az élő mellett csak kiegészítő (szükséges rossz) lett, sokszor váratlanul előadott streamelési igénnyel kihívás elé állítva a rendezvényszervező, illetve a helyszín munkáját.
A nemzeti promóció kiszámíthatatlansága miatt (életre keltenek, megszüntetnek nélkülözhetetlen kongesszusi irodát, majd újra nulláról indítanak újat) a nagy association meetingekért folytatott versenyben esélyeink romlanak.
Az üzleti rendezvényturizmus (MICE) után a családi, esküvői, sport, kulturális, zenei rendezvények ,fesztiválok trendjei kerülnek rövid áttekintésre. A felosztás némileg önkényes és „aránytalan”, de a rendezvényipar elméleti tagolására nincs határozott dogma (talán jobb is ha az elemző korifeusok inkább rábízzák magukat a piac -változó- tényeire.)
Esküvőszervezés megfizethetetlen árokon
Az elfojtott kereslet miatt tavaly végre „ki-esküvőzték” magukat a párok, de mára a költségnövekedések miatt a lendület alább hagyott, a prémium jövedelmi státuszúak visszatértek, de a közép jövedelmi kategória megfogyatkozott. A Covid a szolgáltatókat is sújtotta, így az álomesküvők kitelepülési terheit a party szervizek sokszor csak horror árnöveléssel vállalják, amit a középtehetős vendég nem bír el. Az esküvői kínálat a jó helyszínek és rendezvény gasztro szolgáltatók kapacitásai miatt elérik korlátaikat. A NÖF kastélyok remek rendezvényprofilja bizonyos MICE rendezvényekre alkalmas, de a duhajkodó esküvők számára a kastélyok belterében nem fér össze a kulturális kincsek oltalmával.
Fesztiválok, zenei rendezvények, sportrendezvények
Trendnek tekinthető, hogy az állami mecenatura, az alapok, pályázatok pénztárcája megcsappant, sokszor az eljárások se kedveznek, mert mire a pályázat nyer, a döntést, hogy megtartják-e vagy sem, már meg kellett hozni. Néhány nagy sikerű rendezvény VOLT, amely stornózásra kényszerült. Az EKF felülről jött projektje sok helyi kezdeményezést megmozgatott és elindított. Zöld fesztiválok: erre támogatás nincs, igény van, de költségnövekedést okoz, ezért aki lép, az jövedelmezőséget kockáztat.
A zenei rendezvények, pop koncertek sajátosságai eltérőek bár, de mindegyikre megállapítható trend, hogy a könnyű zenei rendezvények sikerét a sztárfellépők szavatolják, a sztárfellépők azonban mérhetetlenül növekvő gázsi igényükkel a zenei rendezvények kockázatát növelik, nyereségességüket a többi rendezvénytípus alá helyezik.
Sportrendezvények: a giga sportrendezvények állandóvá válása maga is trend, az állam itt jól teljesít. A sportrendezvények tartósan kulcstermékei a rendezvényiparnak, szálláshely-foglaltságnövekedést, adóbevételeket hoznak, azonban ehhez szolgáltatóként a szereplőknek csak szűk köre fér hozzá.
Fúziók a MICE üzletágban
A szervezők átrendeződése: tovább tart a szervezők mellőzésének trendje a corporate piacon különösen, a szövetségek és szervezetek üléseinek piacán kevésbé, az ügyfelek közvetlenül foglalnak a szolgáltatóktól. (Ritkán az is előfordul, hogy a cég közvetlenül sem választ rendezvénytermet, hanem maga épít: erre példa a Bosch Kampus)
Megindult a rendezvény szolgáltató szereplői közötti partnerségen túlnyúló cégszintű kapcsolata. Valahol rendezvény gasztro cég, másutt kreatív, vagy technológiai cég a fúzió vezérlője, néhol csak laza fúzió jött létre. (Lásd fentebb).
További aktív állami szerepvállalás szükséges
A szállodaipar jórészt piaci alapon működik, konferenciahelyszín-beruházáshoz viszont fontos az állami akarat és támogatás. A Hungexpo briliáns fejlesztésével, úgy tűnik az állam befejezettnek tekinti a témát. Pedig – a kérdőíves kutatás többsége véleménye alapján - a versenytárs városok kínálatát látva Budapesten szükség lenne egy belső városi szállodához kapcsolódó jó plenáris és szekcióterem szerkezetű, nagy kiállítóterű kongresszusi központra is. Ha Prága és Bécshez való felzárkózást tekintjük célnak, nem állhatunk meg egy méltó szállodai kapcsolat és modern megközelíthetőség nélküli, előnytelen lokációjú kőbányai rendezvényközpont sikerénél.
Az állam hajlandósága a nemzetközi meetingek promóciós támogatására szeszélyes és ciklikus. Az association business trendjei, a core-pco-k szerepe, a nemzetközi koncentráció megnöveli a nemzeti kongresszusi iroda jelentőségét. Az MKI jól vette a lécet, ezért érthetetlen és megdöbbentő a sikertörténet elindítója részéről az önálló kongresszusi iroda bezárása. A nemzetközi nagy résztvevő számú kongresszusok megszerzéséért folyó harcban a szépen javuló pozíció javulást hirtelen pozíció zuhanás követheti, ha a nemrég bejelentett új nekilendülés az MTÜ-ben megmarad a deklaráció szintjén.
A rendezvényipar promócióját a szakma maga is folytatja: a közszféra csatornái ( budcb.hu és Budapest MICE Guide ) után újabb „self made” csatorna a https://www.micehungary.com/ nyílt meg immár hatalmas szolgáltatói arzenál piacra vitelét segítve, egyelőre csak a rendezvényhelyszínek terén. A BudCB egyébként remek és hiánypótló honlapján kb. 40 szolgáltató, micehungary.com-on kb. 500 látható. Ez annak jeleként is felfogató, hogy a szakma nem vár, hanem saját kézbe veszi a nemzeti promóciót is. A Maresznak is lennének feladatai.
Nagy adósság még: gazdasági szabályozók és adatgyűjtés
Reprezentációs adó és áfa. A kérdőív kitöltői egyöntetűen az iparág adóterheinek csökkentésében látják a versenyképesség növelésének egyik eszközét.
Az állami szabályozás kiszámíthatatlansága. Az irányítás cikk-cakkjai (az MKI sorsa stb.) kiszámíthatatlanságot jelent, ami a hazai meeting industry komparatív versenyelőnyei (Budapest fekvése, hazai szakmai vállalkozók kreativitása) mellett komoly versenyhátrányt jelent.
A rendezvényipar adatait nem gyűjtik és nem publikálják. A MKI már nem, a KSH nem elég árnyaltan, az NTAK még nem méri az szakma keresleti, kínálati adatait, a költést és az iparág hatásait.
A mérés eleve nehéz, ez nem a szállodaipar -vendég-vendégéj- ADR- Revpar- foglaltság stb. mutatóival könnyen gyűjthető adatkör, hisz rendkívül sokrétű vállalkozói kör, a turizmuson jóval túlnyúló iparág adatait kellene mérni. Pedig egy STR-MSZÉSZ Trendriporthoz hasonló tisztánlátás elkelne.
Ksh adatok Dr Tóth Zoltán szerkesztése
KSH adatok Probáld Ákos szerkesztése
A további trendek áttekintése szétfeszítené e cikk kereteit, pedig fontos téma lenne a
- vidék szerepének növekedése és a határon átnyúló rendezvények, ezek pályázhatósága
- Digitalizáció: event management applikációk (Smart events stb.), ügyviteli rendszerek (Diamond Congress stb.)
- Zöld rendezvények trendje
Köszönöm a cikk írásához a szakmabeliek gondolatait: Köves Tamás, Varga Attila, Rácsai Ágnes, György Anita, Szőke Ágnes, Márta István, Landesz Katalin, Erdős Ákos, Nagy Csaba, Fazakas János, Kovács László felvetéseit és a további számos kérdőív kitöltést. Köszönöm a KSH feltáró adatszerkesztését Dr Tóth Zoltánnak és Próbáld Ákosnak, Dr Erdélyi Évának pedig kérdőívem kereszttáblás kapcsolatvizsgálatú feldolgozását.
Karsai Árpád
A szerző a BGE mesteroktatója és az SOS Tanácsadó iroda turizmus vezetője