„Airbnb, a szállodaipar halála” — tréfálkozott a konferanszié, látva, hogy a hallgatóság a korábbi felszólítások után is a feketéjét szürcsöli az előtérben. A drámai felütést azonban hozzászólásaikban cáfolták meg a beszélgetés résztvevői. Egyikük sem vitatta, hogy az eddig történtek ismeretében a sharing economy elnevezés némiképp túlzó megjelölése a szálláskiadás ilyen lakásokban bonyolított formájának. Pascal Locatelli, az AccorHotels marketingért, innovációért és projektekért felelős elnökhelyettese szerint szabadságot ad, kevesebb kötöttséget, mint egy szálloda illetve a hely helyiek közötti megélését. Látva a népszerűséget az Accor inkább elébe ment a dolgoknak, és a megvásárolta onefinestay-t, amivel belépett erre a piacra. Bár a szabadság és helyiség szempontjai valóban szerepet játszhatnak, játszhattak a műfaj hőskorában, felmérések szerint az sharing economy választása melletti elsődleges érv az ár Marcus Lehnert, a Marriott International regionális igazgatója szerint. Hozzátette: az eredetiség valahol a sor végén kullog. Az ár már a kezdetekben is fontos volt — derült Niklai Ákos múltidézéséből. Niklai elmondta, hogy a HOTREC figyelmét a jelenségre spanyol kollégák hívták fel. Megfigyelték, hogy egy-egy nagy rendezvényen a távol-keleti vendégek közül sokan foglalt inkább magánháznál, sokkal kedvezményesebben, mint a hotelekben. Mára világszerte odáig jutott a történet, hogy Lehnert szerint a szállásfoglalások 2/3-a alternatív szálláshelyeken történik. A sharing economy elsősorban a szabadidős kategóriában adja fel a leckét a szállodáknak.

2015-ös adatokra hivatkozva Niklai Ákos elmondta, hogy az összes vendégéjszaka mindössze 15%-át tették ki az airbnb típusú szálláshelyek. A történet itt nyilván nem áll meg. A kereslet növekszik. A konferenciát szervező Horwath HTL tanulmánya értelmében a régió és benne Magyarország a lehetőségek tárháza. A vendégéjszakák két számjegyű növekedése a szezonalitás kiegyenlítődése egyaránt hozzájárult — különösen a budapesti magasabb kategóriájú — szállodák kihasználtsági rátájának javulásához. A 2009-es 50%-os mélypontot követően 2013-ra haladta meg először a válság előtti mértéket, 2015-ben már 71, míg a nem lezárt 2016 első 9 hónapjában 70%-ra emelkedett. Budapest az STR Global felmérésében erős középmezőnyben versenyzik. A 2014-15-re vonatkozó elemzés szerint ebben a mutatóban a magyar főváros lepipálja Bécset, de négy hellyel előtte van Prága. Ugyanebben az időszakban az átlagos szobaárban szintén a 31 várost tömörítő lista közepén szerepel Budapest. És középmezőny az egy kiadható szobára jutó bevételben is. A kapacitások évek óta tartó növekedése nem áll le. 2021-ig újabb 3 500 szállodai szoba kerülhet átadásra a fővárosban. Ennek mintegy harmada a felső kategóriában. Annak ellenére a Horwath HTL megállapítása értelmében, hogy a tőkeigényes beruházásokat a hazai bankok vonakodva finanszírozzák. A kihívást a külföldi befektetők megoldják saját, külföldi banki forrásokból. De hiába minden próbálkozás, ha nem fog össze a turizmus összes szereplője — figyelmeztetnek. A sajnos már unásig ismert fővárosi hiányosságokat hozza a Horwath HTL is: a Ferihegy méltatlan megközelítési lehetőségeit, a nagy befogadóképességű kongresszusi központ nem létét. Az esetleg megrendezésre kerülő 2024-es nyári olimpiai játékokkal kapcsolatban felhívják a figyelmet: lehet belőle akkora bukta is, mint az athéniből. Mindeközben a vidék? Fejlesszenek attrakciót okosan és dől a bel- illetve külföldi vendég.