„A Magyar Turisztikai Ügynökség megalakulásakor azt a célt tűzte ki célul, hogy régiós versenytársait, így Prágát és Bécset is megelőzze” – emelte ki Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója budapesti sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: „Külön büszkeséggel tölt el minket, hogy a turisztikai szakmában használt STR (Smith Travel Research) mutató szerint (amely 50 ezer szálloda 6,8 millió 4 és 5*-os szállodai szoba adatait elemzi) Budapest a nettó szállodai átlagárak alapján júliusban elérte a 111,5 eurót, először haladva meg a bécsi 89 EUR-s és a prágai 85 EUR-s átlagárakat.” 

A budapesti szállodák átlagára a nyár második hónapjában 42,2 százalékkal múlta felül a 2016. júliusi értéket, ami alapvetően a FINA vizes világbajnokságnak és a Forma-1-nek köszönhető.

„Ezek az eredmények is azt mutatják, hogy Budapest kiváló lehetőségekkel rendelkezik a minőségi, értékeket és élményeket kereső turisták megszólításához” – mondta el Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. 

A Központi Statisztikai Hivatal ma közzétett adatai is ezt erősítik meg, amelyek 2017. január-júliusban Magyarország TOP 10 küldő piaca közül nyolc esetében is 8% feletti növekedésről számolnak be, sőt Oroszország, Lengyelország, Németország, Csehország esetében kétszámjegyű ennek üteme.

Kiemelkedő, hogy a magas költési potenciálú orosz piacról származó vendégéjszakák 35,2%-kal bővültek, és az első számú küldőpiacról, Németországból érkező vendégforgalom is 10%-ot meghaladó mértékben bővült.

A ma hivatalosan közzétett adatok tükrében elmondható, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi szállásdíjbevétel 30%-kal múlta felül a tavalyi, magas bázisú adatot, ami szintén kimagasló eredmény, és az összes bruttó árbevétel országosan 18%-kal növekedett júliusban az előző év azonos időszakához képest, a belföldi költés növekedése pedig 8,1%-os volt. 

A külföldi vendégek száma 0,8, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 2,6%-kal (1,9 millióra) emelkedett. A vendégéjszakában mért forgalom a szállodákban, panziókban és kempingekben bővült, a közösségi szálláshelyeken és üdülőházakban csökkent.

A turisztikai régiók közül csak Budapest–Közép-Dunavidéken tapasztalható visszaesés, amelynek hátterében a fővárosi szállodák vendégforgalmának csökkenése áll, mely a budapesti szálláshelyek súlya miatt hatással volt az országos adatokra is.

Az összes bruttó árbevétel 18%-kal (57 milliárd forintra), ezen belül a szállásdíjbevétel 20%-kal (37 milliárd forintra), a vendéglátás bevétele 16%-kal (9 milliárd forintra), az egyéb szolgáltatások bevétele 13%-kal (10 milliárd forintra) emelkedett. A külföldi szállásdíjbevétel 30%-kal, a belföldi 8,1%-kal bővült.

A belföldi vendégek száma 1,6, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 0,7%-kal bővült, és meghaladta a 2,4 milliót.

A turisztikai régiók többségében emelkedett vagy stagnált, a Balatonnál, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon kismértékben csökkent a vendégéjszakák száma. 

A belföldivendég-éjszakák 37%-át a Balatonnál, 12%-át Észak-Magyarországon regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyek. 

A szállodák szobakihasználtsága 1,5 százalékponttal, 70,1%-ra nőtt. 

Széchenyi Pihenőkártyával a kártyatulajdonosok 7,1%-kal kevesebbet, 3,2 milliárd forintot költöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. Az üdülőházak kivételével minden szállástípusban alacsonyabb volt a SZÉP-kártyával kiegyenlített összeg, mint egy évvel korábban.

Ahogy mi is írtunk róla, rekorderedményekről számolnak be a fürdők is, a budapestieket például 12%-kal többen keresték fel a nyári hónapokban, az autókölcsönzők 10-15%-os növekedésről számolnak be, a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér a kimagasló július után augusztusban is 1,3 millió utast fogadott, január-augusztusi forgalma így már közel 15%-kal haladja meg a tavalyit.