A Duna vízgyűjtő területe öt nagy bio-geográfiai egységet foglal magába, és ez elképesztő fajgazdagságot ad. Az ökológiai folyosó szerep akár még fontosabbá válhat az éghajlatváltozás miatt. Ugyanakkor a területen 19 ország osztozik, ami komoly érzékenységet és sebezhetőséget ad. Magyarországon az ökológiai folyosókat 1996 óta törvény védi, de ez a gyakorlatban néha igen bonyolult. A természetvédelem érdekei ellentétbe kerülhetnek például a turizmussal, máskor a mezőgazdaság a hajózással.

A természet védelme, a nemzeti parkok nem csak kötelezettségeket jelentenek, de nagyon komoly turisztikai vonzerőt is. Úgy kell szervezni a turizmust, hogy az ne fenyegesse a természeti értékeket, ugyanakkor fokozza a térség vonzerejét, hírnevét. Az ökoturizmus megbízható megélhetési forrást adhat, és ebben akár a Duna menti nemzetközi kerékpárút kialakítása is segíthet.

A megoldáshoz egyeztetni kell az érdekeket, és meg kell találni a mindenkinek megfelelő megoldásokat. Ez sokszor nehéz tárgyalások sorát jelenti, de a közös megoldás lehetséges. Ezt bizonyítja, hogy például Németországban a Duna ottani szakaszának fejlesztési tervét az érdekeltek bevonásával, az ő ötleteik alapján, közös egyezkedések eredményeképpen alakították ki.

Az ökoturizmus szervesen kapcsolódik a hagyományok, kulturális értékek védelmével is. A (konferencián is bemutatott) Nemzeti Parki Termékek például nem csak megélhetést adnak, de a hagyományokat, a régi életformákat is megőrzik.

A konferenciát a Földművelésügyi Minisztérium a Duna Régió Stratégia természeti értékekért felelős részlegével együttműködésben szervezte. A Duna Régió Stratégia 14 országot fog össze, célja 11 szakterületen összehangolni a fejlesztéspolitikákat - például a környezetvédelem szakterületén is.