Az elnök megemlékezett a párizsi eseményekről, és jelezte, úgy volt, hogy Budapesten kerül sor az idei soros találkozóra, azonban annyira 'full'-on jár a főváros – emiatt jöttek Tapolcára.

Huba Marianna, a vendéglátó ház igazgatónőjének köszöntő szavai után a város polgármestere, Dobó Zoltán többek közt elmondta, régen sokan érkeztek Tapolcára német nyelvterületekről, mostanában azonban főleg szláv ajkú turistákkal vannak teli az utcák.18 fokos vizű malomtóról, immár télen-nyáron nyitva tartó tavas barlangról hallhattunk, ahol csónakázni lehet, valamint orosz ajkú turisták visszacsábításáról is szó esett (egyiptomi desztinációk helyett) a köszöntő beszéd során.

Fejnehéz hazai turizmus

Dr. Niklai Ákos elnöki beszámolójában ismertette az idei év programjait, a szakmai szövetség lobby tevékenységeit, a számok alapján pedig elmondta, hogy a szektor dinamikusan növekszik, és nemcsak a vendégszám, hanem a bevétel is folyamatosan nő a hazai házakban.

„Túl erős Budapest”, jelezte az elnök, ennek kapcsán megjegyezte, hogy 30 százalékkal magasabb a REVPAR a tavalyi adatokhoz képest. A balatoni mutatóknál kifejtette, hogy az orosz turizmus visszaesett, a belföldi turizmus azonban próbálja kiegyenlíteni a hiányt.

A kínaiak már a spájzban vannak

Az elnök kiemelte, a magyar tengernél gyakorlatilag nem volt idén igazán jelentős fejlesztés, Budapesten is mindössze 17 százalék, ami nem mellbeverő emelkedés. Az átlagár bár nőtt, azonban az inflációt nem haladta meg, ezért e téren is van még mit tenni. Niklai elnök elmesélte, a szemináriumi napon, szerda este egy busznyi kínai turista csekkolt be a Pelionba, ez is azt jelzi, az ázsiai területről hozzánk érkezők száma jelentős, és remélhetőleg egyre nő.

Ki fog itt dolgozni?

Munkaerőhelyzetről tartottak nemrégiben egy fontos konfereneciát, ami a szezonalitás nehézségeit járta körbe. A szállodásoknak jó hír, hogy az Artisjus jogdíjak 2016-ban nem emelkednek. És az is biztató, hogy Budapesten jövőre 11, vidéken pedig 20 új szálláshelyet nyitnak majd. A TripAdvisor a szállodások életének egyik meghatározó elemévé vált – a vendégvélemény meghatározó ereje ma már világszinten meghatározó, fejtette ki az elnök.

 Kiemelkedőek az idei év eredményei

A turizmuspolitikai aktuális kérdéseiről beszélt dr. Ruszinkó Ádám, az NGM turisztikai helyettes államtitkára. Az első 9 hónapjának eredményeit úgy jellemezte, hogy a turizmus idén jóval meghaladja a 8 milliós vendég- és a 21 milliós vendégéjszakaszámot, összességében pedig 14% körüli emelkedés várható. Megfigyelhető, hogy jóval nagyobb mértékben nő a vendégszám, mint a vendégéjszakaszám, ami a tartózkodási idő csökkenését jelenti, de ez világtendencia. A turisztikai helyettes-államtitkár megállapította, hogy ebben a növekedésben a szállodások minőségi munkája elengedhetetlen.

A SZÉP kártya a belföldi turizmus motorja, 64 ezernél is több elfogadóhely van már és 1millió 200 ezret is meghaladja a kártyabirtokosok száma. 70 milliárd Ft feltöltés van, a költés pedig 12%-al növekedett, mely jelentősen élénkítette a belföldi turizmust.

Makroszintű beavatkozás

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy céljuk, hogy a szabályozási környezetet javítsák elsősorban, azaz makroszinten befolyásolják a folyamatokat a turisztikai és szállodás szakma előnyére. Sikerként könyvelte el, hogy elindult például a szakképzési reform, a gasztronómiai oktatás megújításán különösen sokat dolgoztak. Uniós programok a versenyképességért Jelenleg az uniós pénzek hatékony felhasználása a cél, melynek a jelentős vendégéjszakaszám növekedés a célja. A 2014-20. közötti uniós pályázatoknál lényeges változás az előző pályázati ciklushoz képest, hogy kereskedelmi tevékenység esetében csak visszatérítendő támogatások adhatók.

Kik juthatnak majd támogatáshoz?

A koncepció során az állam előre rögzíti a támogatandó területeket, saját intézményeit nem versenyezteti. Az új programok számos új lehetőséget jelentenek majd. Lesznek majd a kkv-k piacra jutását segítő, az infokommunikációs fejlesztéseket támogató, a foglalkoztatást segítő programok (pl. gyakornoki program vagy vállalkozóvá válást segítő program), de ugyanúgy az önkormányzatok és a nagy vállalkozások számára elérhető pályázatok is (pl. energiatámogatás). Amennyiben megvalósulnak az energetikai fejlesztések, javulni fog az üzemi eredmény is, és végső soron ezek a változások teremtik meg a munkabér növelésének lehetőségét is. A felújítások elindulhatnak, lesz önerő a hitelekhez.

Lesznek a természeti és kulturális örökség megőrzésére, védelmére és fejlesztésére, tematikus hálózatok és gyógyhelyek támogatására tervezett programok, de ugyanúgy lesz a pénzügyi eszközöket biztosító program is. A Versenyképes Közép-Magyarország program célja elsősorban a gazdaságos működés, a kapacitás kihasználása, a látogatószám növelése, a Vidékfejlesztési program (VP) pedig a falusi turizmust segíti.

A turizmusfejlesztés stratégiai céljai

Legfontosabb cél, s egyben a 2015-25 nemzeti turizmusfejlesztési koncepció célja, hogy Magyarország turizmusa európai szinten versenyképes legyen.

Az új kongresszusi központ (4000 fős) előkészítése, tervezése már zajlik, a helyettes államtitkár köszönetét fejezte ki a szakmai szövetségeknek a segítségéért, hiszen ahogy megfogalmazta óriási projektről van szó: 'Ekkora kongresszusi központot még soha életünkben nem építettünk!' Lényeges Budapestnek, mint MICE desztinációnak a népszerűsítése is, ebben a Fővárossal partnerként működnek együtt.

A keresletnövelés terén is sikerek vannak, a kínai piacon nagy előrelépés történt a példaértékű turizmusdiplomáciával. Ennek már kézzelfogható eredménye is van, hiszen a kínai vendégek száma 43,4%-al, a vendégéjszakák szám pedig 42,1%-al nőtt az év első 9 hónapjában. A szakember kiemelte, hogy Kína jelenleg a legnagyobb turisztikai kibocsátó és a legtöbbet kötik fejenként.

A munkaerő-piaci helyzet fejlesztését elsősorban a szakképesítés rendszerének fejlesztésével képzelik el, melyben már jelentős lépéseket tettek (vendéglátóipari szakmacsoport felülvizsgálata, vizsgaszabályzat, modulok, szakképesítés és a ráépülések rendszerének kialakítása, tananyagfejlesztés)

Hülvely István, a VIMOSZ alelnöke, a Hunguest Hotels vezérigazgatója hozzászólásában a szállodaiparban jelenlevő mélyebb strukturális problémára hívta fel a szakma figyelmét. Véleménye szerint a mai statisztikáknál figyelembe kell venni, hogy óriási minőségi ugrás történt a szálláskínálatban. Jelenleg ugyanis jóval több a 4-5 csillagos szálloda, azaz az átlagcsillagszám emelkedett. 'Évi 3%-os növekedést brutálisan sok beruházással értük el. ' - hívta fel a szakember a jelenségre a konferenciavendégek figyelmét. Rámutatott, hogy mindez tragikus jövedelmezőségi szintet jelent. 'A magyar szállodaállomány átlaga igenis nagy bajban van fizikálisan és szakmailag is, annak ellenére hogy mindenki próbálja a maximumot kihozni belőle.'- tette hozzá.

Marencich Ottó emlékdíj átadás

A Közgyűlésen dr. Niklai Ákos két Marencich emlékdíjat is átadott egyúttal megköszönve két szakember rendkívüli munkáját. Az egyik díjat Jo Gowie (Three Corners Europe Hotel Management) kapta, aki az MSZÉSZ választmányának már hosszú ideje tagja, és sokat segítette a szövetség munkáját, elsősorban az itt dolgozó külföldiekkel való kapcsolatépítésben, információ átadásában. A másik díjat Hülvely István (Hunguest Hotels vezérigazgató, VIMOSZ alelnöke) kapta, aki az MSZÉSZ és társszövetségének a VIMOSZ-nak is aktív támogatója és kritikusa is egyben. Ez utóbbi rendkívül fontos, hiszen kritikus látásmódjával, jelentős lobbitevékenységével jelentősen hozzájárul a szállodákat érintő problémák megoldásához.

Rekordévek követik egymást

Rekordév volt a tavalyi és az eredmények alapján az idei is rekordév lesz, emelte ki dr. Faragó Péter, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója beszédében. Magyarországnak versenyképesnek kell maradnia és ez elsősorban az egyediség hangsúlyozása révén érhető el. Erre kiváló lehetőség lesz a 2016-os tematikus év, melyet a gasztronómiának szán a Magyar Turizmus Zrt. Ez azért is nagy jelentőségű, mert 1999 óta nem volt a gasztronómia a tematika része, holott lényeges vonzerőt jelent az országnak.

A tematikus év az idei Torkos csütörtökkel veszi kezdetét, de 4-5 határon átívelő program is a tervek között szerepel a következő évben. Felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy december 15-én nagyközönségi napot rendeznek, ahol bárki találkozhat a külképviselőkkel. Bár Budapest szerepe vitathatatlan és óriási húzóerőt jelent a turizmusban, a vidék turizmusának fejlesztése a prioritások között szerepel.

2016: A gasztronómia, bor és borkultúra éve

A Gasztronómia, Bor és Borkultúra lesz a 2016-os év témája, hívta fel a szakmai közönség figyelmét Glázer Tamás a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese bevezetőjében. A következő évet a gasztroélmények és GINOP kettőssége határozza majd meg. Kiemelte, hogy a gasztronómia egy mindenki által érthető, szerethető kiemelt termékünk, melynek hangsúlyozása marketingkommunikációs szempontból elengedhetetlen.

Innováció, kutatások, szakmai referatúra

A következő év elsődleges feladatai az ágazati eredmények, a versenyképesség, a minőség, az ár-érték arány növelése. Ezeket a feladatokat szolgálják a használni kívánt marketingeszközök is. A 2016-os marketingterv lényege az egyszerűség, áttekinthetőség, tarthatóság. Fontos szerepet kap az innováció, a kutatások, a szakmai referatúra kidolgozása, mely dedikált kapcsolattartókat jelent a kiemelt területeken. A kommunikációban kulcsszerep jut a tradícióknak és a hungarikumoknak.

Piacok, ahol még jelentős tartalékok vannak

A külpiaci tevékenységnek ezután is fontos szerepe lesz és elsősorban azon piacokat fejlesztik, ahol még jelentős tartalékok vannak (például Latin-Amerika, Portugália, az Arab öböl térsége, Izrael) Lényeges szerep jut a belföldi kereslet- és termékfejlesztésnek is, ezen belül a kínálati elemek megújítása, a komplex minőség előmozdítása a cél. Mindezt a régi értékeket megtartva, önálló szolgáltatói akciók egységes akciókká, a nemzeti akciók részévé emelésével képzeli el a szakember.

Integrálás és tudásmegosztás

A turisztikai és agrárszakmai szervezetekkel és szövetségekkel pedig az értékközpontú együttműködés létrejötte, a nemzetközi együttműködések fejlesztése, a terület jellegű (pl. Fővárossal BFTK) vagy a termékjellegű (MICE, konferenciaturizmus) együttműködések kapnak kiemelt szerepet. A vezérigazgató helyettes kiemelte, hogy az agrár és turisztikai marketing területek is erősítik egymást. Az integrálás és tudásmegosztásban pedig a szakmai szervezetek segítségét kéri.

Hatékony és mérhető kommunikáció

A gasztronómiai tematikus évvel kapcsolatban Glázer Tamás kifejtette, hogy lényeges a vidék szerepének kiemelése, és a különféle gasztronómiai fesztiválok, valamint a nemzetiségek konyhaművészetének hangsúlyozása is a kommunikációban. Lényegesnek tartja, hogy hatékonnyá és mérhetővé tegyék a kommunikációt.

Piac- és termékspecifikus kampányok

Kiemelt központi piacspecifikus kampányok mellett (pl. Winter Invitation) a termékspecifikus kampányokat emelte ki (pl a nyugat-magyarországi és kelet-magyarországi termálút, ezen belül is az Alföld spa, de a Kulturális Budapest is kiemelt szerepet kap majd. Fontos feladatnak tartja a légügyi együttműködések (desztinációk, frekvenciák, kapacitások) bővítését is.

Előrejelzések a vendégéjszakaszámra

Vendégéjszakaszám tekintetében az elvárt növekedési üteméről a vezérigazgató helyettes annyit árult el, hogy a pesszimista forgatókönyv szerint is 4,5%-os növekedés várható a 2016-os évben , azonban az előrejelzések ennél jobbat, mintegy 5,1%-os növekedést mutatnak.

Konkrét programok

Glázer Tamás végül konkrét programokat is említett, közöttük a 'Hazatérés hetét', mely a magyar kultúra és tradíciók (pl. gasztronómia) iránt elkötelezettségek érző külföldi magyarok egy hétre történő hazahívását jelenti promóciós céllal. A Balaton Brand és a Budapest Brand építés jelentős szerepet kap, de emlékévekben is bővelkedhetünk, jövőre lesz a Zrínyi emlékév, Bartók emlékév valamit a Szent Márton Év. Emellett a kiemelt sportesemények 2016, 2017 promóciója is terítékre kerül.

TIMEA: az extra lehetőség

Langer Katalin igazgató asszony (Nemzetközi Kongresszusi Igazgató) a GINOP által nyújtott többletlehetőségekről (TIMEA) tájékoztatta röviden a résztvevőket. A 'TIMEA' mintegy 9,8 milliárd forint értékű programot takar, melynek célja Magyarország népszerűsítése külföldön, elsősorban az új vagy gyorsan fejlődő piacokon (például Kína, Dél-Korea, Észak-Amerika, Kanada). A projekt célja a turisztikai vállalkozások piacra juttatása, a keret 85%-át külföldi marketingkommunikációra, 15%-át pedig belföldi aktivitásokra szánják.

Az innovatív, kreatív tartalommal előálló külföldi marketingkommunikáció 10 kiemelt országban még fokozottabb megjelenést tesz majd lehetővé. Az eszközök között lesz majd Turizmus nap, Prémium Turizmus nap, workshopok, b2b megjelenések, olyan események, melyek a hazai vállalkozók piacra jutását segítik elő. Emellett itthon lesz majd védjegyrendszer felépítés, turizmusakadémia és lesznek szemléletformáló események is. A projekt a jövő év első félévének végétől kezdődik és az említett események a jövő év végéig fognak megvalósulni.

A Hotelstars újraminősítés tapasztalatai

A Hotelstars (HSU) újraminősítésének tapasztalatairól Lukács Attila számolt be. Eszerint míg a 2010-14 közötti időszakban 424 szálloda minősítése történt meg, jelenleg 327 szálloda került minősítésre, mely 50%-a a teljes kapacitásnak. Idén 180 szálloda újraminősítése esedékes, a hiánypótlás 30%-nál folyamatban van. Lukács Attila kiemelte, hogy a sikeres újraminősítés kizárólag az adott szállodán múlik. Számos új kritérium jelent meg a minősítésnél, ilyenek az alváskomforttal, a korszerű audiovizuális és IT berendezésekkel valamint a környezettudatossággal kapcsolatos kritériumok.

'A Superior kategória nem egyenlő az üzleti sikerrel!'

A Hotelstars 18 tagországban van jelent, mintegy 28 ezer minősített szállodával, jelenleg a a legösszefogottabb szállodai minősítő rendszer. Célja a nemzeti védjegy, egy pozitív megkülönböztetés kialakítása, mely a versenyképesség megőrzését, javítását szolgálja. 'A Superior kategória nem egyenlő az üzleti sikerrel!' A szálloda ugyanis már megjelenésével is magasan az átlag felett van, széleskörű szolgáltatásokat kínál, azonban siker helyett kudarcélmény lehet, ha nem megfelelően történik a fejlesztése.

Cél: a fogyasztók valóságos tájékoztatása

Lukács Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy még mindig előfordul a fogyasztók megtévesztése, a jogtalan csillaghasználat. Az is gyakori, hogy a wellness megnevezést sokszor indokolatlanul használják. 170 feletti volt egy időben a wellness szállodák száma, azonban összesen csak 6 van belőlük! A csillagok vezetik a vendéget az ajánlatok özönében. Ez a minősítés egy fix tájékozódási pont a vendég részére, egyúttal egy ígéret és a vélemények jelzik, hogy mik teljesültek ebből.

Bizonyított, hogy a jobb minőséget nyújtó szállodák magasabban tudják tartani az áraikat (forrás: Karakasné dr. Morvay Klára tanulmánya)

A valós helyzet

Összességében nagyon sok szálloda szorul felújításra a megkopott infrastruktúra vagy a korszerű berendezések hiánya miatt, de több esetben a tisztaság és a karbantartás hiánya is jellemző. A szakember szerint ennek okai a gyenge jövedelmezőség, vagy nem áll rendelkezésre a felújításra pénz, vagy hiányzik a határozott és következetes szakmai vezetés. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyre több időt vesz igénybe a hiányosságok pótlása, csúsznak az újraminősítések, a normál esetben megengedett 30 nappal ellentétben sokszor 6-12 hónapot is igénybe vesznek a pótlások. Némely esetben ésszerű, költségkímélő módszerek is elegendőek (például tisztaság, kifogástalan, karbantartott berendezések) de a legtöbb esetben ezekhez a felújításokhoz kormányzati támogatások is szükségesek.

A hévízi IFA modell

A szállodák, szállodai felújítások finanszírozására is alkalmas hévízi IFA modellt dr. Szauter István mutatta be a konferencia résztvevőinek. A modell lényege, hogy a beszedett idegenforgalmi adóbevételből az önkormányzat támogatást ad vissza a turisztikai vállalkozóknak, például szállodai felújításokra. Szállodai helyzetkép Technikailag és erkölcsileg elavult szállodai parkja van az országnak, a szállodai kapacitás jelentős része (60.000) elavult. Ennek okai elsősorban az eladósodottság, banki tulajdon nagy hányada, következménye pedig a versenyképesség romlása.

A megoldás csak az érintett felek, az önkormányzat, a szálloda, a bankok együttműködésével lehetséges. A felújítások finanszírozása ugyanis saját vagy idegen tőkéből (bankhitel állami támogatások, pályázatok) képzelhető el. Jelenleg mintegy 200 milliárd forint a szakmát terhelő adósságállomány, jelentős az eladósodottság most is, összességében mintegy 120 szállodáról, 7250 szobáról van szó (a magyar szállodai kapacitás mintegy 25%-áról).

Mivel a szállodákban a jövedelmezőség alacsony és folyamatosak a veszteségek, ezért elhalasztják a felújításokat. Szintén a rossz jövedelmezőség miatt kevesebb és olcsóbb munkaerőt alkalmaznak, mely által romlik a ház nemzetközi versenyképessége, tehát hosszú távon elmaradó haszonnal kell számolni. Ez egy megoldatlan probléma, hiszen 8-10 éves szállodákat már mindenképpen fel kell újítani, ennek költségei azonban tetemesek. Az évi átlagos felújítási igény 5,5 milliárd forint a szakmában, de erre hiányzik a pénz, ezért valamiféle megoldás szükséges.

Terápiás javaslat a jövedelmezőségi csapdára

Látható, hogy a jövedelmezőségi csapdából saját maga nem képes kitörni a szállodaipar, ehhez tehát állami támogatásra van szükség! - folytatta dr. Szauter István a lehetséges megoldást keresve. Ez más ágazatoknál is létezik (például élelmiszeriparban). A szállodai áfakulcs 18%-ról 5%-ra való csökkentése megoldás lehetne. Egyrészt javasoljuk az állam részére, hogy teremtsék meg a lehetőségét annak, hogy a szállodai rekonstrukciókat költségként lehessen elszámolni.

A másik javaslat pedig a történelmi szállodák (Gellért, Astoria) állami pénzalapból történő felújítása lenne. Ehhez azonban kormányzati segítségre, az önkormányzatok turizmusbarát helyi politikájára van szükség. Minél többen vegyék át a hévízi modellt, mert működik, alapja a vállalkozók által összegyűjtött és befizetett adó, melyből támogatások eszközölhetők.

A modell egy hihetetlenül erős és példa nélküli rendszer, melynek lényege a helyi kezdeményezés (itt nem vártak nagy szabású változásokra), az összefogás (helyi szobakiadók szövetsége, a város, és a helyi TDM szervezet), egy nemzeti tanúsító védjegy szerinti fejlesztés végrehajtása, valamint adóbevétel emelése ösztönző módszerekkel (minél több adót szednek be, annál több lehet a pályázat értéke).

Szükséges még egy szereplő a zökkenőmentes működéshez, méghozzá a banki szféra, ilyen lehet például a Vállalkozásfejlesztési közalapítvány. Mikrovállalkozások (10 főnél kevesebb főt alkalmazók) 10 éves időtartamra például beruházási hitelt kapnak kedvezményekkel, kis szállodáknak ez jó megoldás lehet.

'A hírnév ma egyik legértékesebb vagyontárgyunk!'

Reputáció menedzsment szállodaiparban betöltött szerepéről, dr. Szeles Péter, a BGF (Budapesti Gzadasági Főiskola) tanára beszélt. Előadásában kiemelte, hogy világtendencia, hogy a materiális javak jelentősége csökken, az immateriális javak jelentősége pedig nő. Már ma is a cégérték 65-80%-át teszik ki az immateriális javak. 'A hírnév ma egyik legértékesebb vagyontárgyunk!' -hívta fel a szakember a jelenlevők figyelmét.

Ezután kifejtette, hogy a hírnevet érdekgazdák birtokolják, a brand egy ígéret, míg a hírnév ennek betartása. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy a keretekről való gondoskodás, a vállalati hírnév ez elsősorban a vezetőtől függ, a vezető felelőssége. Kutatások egész sora bizonyítja, hogy erős a hírnév esetén nő a profit, pl. 10% hírnévnövekedés, 1-5%-os bevételnövekedést jelent.

A hírnévnél minden a tapasztalatokról szól, szállodánál a vendégről, mit tapasztalt, ebben az esetben a legfontosabb érdekgazda a vendég. dr. Szeles Péter felhívta a figyelmet a turizmusban rejlő potenciális kockázatokra is, pl. a munkaerőhiányra, a világgazdasági válságra, az újfajta terrorizmusra, a hazai életszínvonal és életminőség romlására, a brandben rejlő kockázatokra. Például kommunikációs szemmel nem tartja jó rendszernek a jelenlegi tanúsító védjegyek sokaságát, melyben a fogyasztó nehezen tud kiigazodni (pl. korona, patkó, napraforgó, csillag, hátizsák) Véleménye szerint a szállodaipar a teljesítménnyel arányos adókedvezményt érdemel, támogatást ahhoz, hogy még többet termeljen.

Panelbeszélgetés a Balaton helyzetéről

Hoffman Henrik vezetésével egy kerekasztal beszélgetés részesei lehettünk, mely a Balaton turizmusának aktuális kérdéseit tárgyalta. A kerekasztalon felszólalt többek között Pusztai Erzsébet (Lotus Therme Hévíz), Rádóczy Andrea ( Hotel Silverine - Balatonfüred), Szíjártó Csaba ( Hotel Marina Port – Balatonkenese).

Rádóczy Andrea a vendégéjszakaszám és REVPAR adatok pozitív alakulásáról beszélt, feladatként a 3M (megközelíthetőség, marketing, munkaerő) megoldását tűzte ki célul.

Szíjártó Csaba felhívta a figyelmet a szezonalitás problémájára, hogy szeptember után ha nincs valami más termék ( pl. rendezvény vagy konferenciaturizmus) akkor nem tudnak megélni.

Hoffman Henrik elmondta, hogy a balatoni térségben nincs egységes turizmus koncepció, külön kis TDM-ek és külön kis városkártyák működnek, ehelyett lehetne koordinálni a munkát és lehetne egy közös Balaton kártya is. Összefogásra van szükség, a termékek összehangolására.

Pusztai Erzsébet kiemelte, hogy a több mint 300 milliárd forintos támogatási lehetőségnek most nagyon örülnek és bizakodóak, hiszen lehet majd belőle új kompjárat, kerékpárút és más termékfejlesztés is megvalósítható. A hévízi repülőtér működtetésére szintén állami támogatásra van szükség, egyedül nem tudja a régió fenntartani. A balatoni szezonális problémák megoldására pedig azt javasolta, hogy új vendégkört, termékkört és ehhez új marketinget kell találnunk. Olyan fejlesztések szükségesek, melyek a hagyományos nyári szezonon kívül is vonzerőt jelentenek, pl. edzőtáborok részére sportlehetőségek, létesítmények.

Rádóczy Andrea szerint nem biztos, hogy mindenütt ugyanazt kell promotálni (pl. ha nyüzsgés, akkor Balatonfüred, ha bor akkor Badacsony stb.).

Az MSZÉSZ újraválasztott elnöke: dr. Niklai Ákos

Végül a plenáris ülés utolsó szakaszában a 2016-os tagdíjakról, SZMSZ módosításról szavaztak az MSZÉSZ közgyűlésén és sor került az elnök, az alelnök, valamint a Felügyelő Bizottság megválasztására is. Az MSZÉSZ elnökének ezúttal is dr. Niklai Ákost választotta meg a tagság, alelnöknek pedig Könnyid Lászlót.