Cseri Miklós elmondta, hogy az utóbbi idők egyik legjelentősebb népi építészeti és kulturális örökségvédelmi beruházásának köszönhetően 116 épület és mintegy 30 ezer tárgy kerül az új tájegység gyűjteményébe, és ebből 2016 végéig mintegy 80 építmény és 20 ezer tárgy érkezhet meg.

A főigazgató felidézte: a Skanzen 9. tájegységének tervezése, kutatása 2006-ban kezdődött, és a várakozások szerint - kedvező kormányzati döntést követően - 2018-2019-ben fejeződik be.

Az elmúlt időszak eredményeit ismertetve az intézményvezető kiemelte: számos különleges tárgy, tárgyegyüttes került a múzeumba a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár Programjának támogatása révén, így például 18-19. századi szász porumbáki és feketeerdei üvegek, továbbá bokályok, lakástextíliák, szentképek. "A beszerzett darabok közül kiemelkedik egy 17. században Segesvárott készült ónkanna, valamint egy 1700-ban Kőhalmon festett láda" - tette hozzá.

Kalló-figura megörökítve

Ugyancsak jelentős eredménynek nevezte a kalotaszegi Inaktelkén élt Kalló Ferenc (1923-2013) naplósorozatának megvásárlását. A kalotaszegi táncosok egyik kiemelkedő alakjának virtuóz tánctudását számos helybeli, illetve a táncházmozgalomban részt vevő fiatal igyekezett elsajátítani, táncmotívumfűzését lejegyezték, és Kalló-figuraként tartja számon a magyar néptáncos társadalom. "A 186 kötetből álló, önéletrajzi ihletésű naplósorozat rendkívül értékes korrajzot ad az emblematikus kalotaszegi településről, Inaktelkéről" - mutatott rá az intézmény vezetője.

Weinstock Ernő fotói

Szintén fontos állomás volt az úgynevezett Weinstock-hagyaték megvásárlása - mondta. A nagyváradi születésű Weinstock Ernő partiumi fényképészként az erdélyi városok, falvak, valamint népszerű fürdők polgári életkörülményeit dokumentálta a századfordulótól a két világháború közötti időszakig. A vásárlással mintegy 24 ezer dokumentumhoz jutott a múzeum, köztük mintegy 9 ezer üvegnegatívhoz, 6,5 ezer diához, 5 ezer negatívhoz, de hozzávetőleg 600 képeslap és családi fotó, 760 nagyméretű városkép, 1300 változatos témájú fotográfia, valamint mintegy 300 családi, illetve vállalkozással kapcsolatos irat is gazdagítja a kollekciót. "A dokumentumok hiánypótló forrásanyagaként szolgálnak a tájegység néprajzi és történeti alapkutatásaihoz" - hívta fel a figyelmet a Skanzen főigazgatója.

Cseri Miklós hangsúlyozta: az Erdély tájegységben kiemelt szerepet szánnak a kisebbségi lét különböző szintjeinek, a megmaradást elősegítő tényezőknek, például az egyházak, iskolák megismertetésének, emellett nagy hangsúlyt fektetnek az Erdélyre jellemző etnikai és vallási sokszínűség bemutatására, és különös figyelemmel kutatják a szórványban élő magyarságot.

Az MNB Értéktár Programjának 300 millió forintos támogatásából eddig 150 millió forint érkezett meg, amelyből összesen 50 építményt és mintegy 12 ezer műtárgyat tudnak beszerezni, de a támogatás által erdélyi témájú tanulmányok, kiadványok, monográfiák és tanulmánykötetek megjelentetésére, tanácskozások, szimpóziumok, konferenciák megszervezésére is lehetőség nyílik - mondta a Skanzen főigazgatója.