Mielőtt egy vállalkozás – működjön a gazdaság bármely területén – úgy dönt, hogy ügyfeleit nemcsak hagyományos webes felületen, hanem mobilalkalmazásokkal is el akarja érni, egy nagyon fontos szemponttal tisztában kell lennie: a mobilalkalmazás azért különös terület a felhasználói élmény szempontjából, mert használatához sokkal kevesebb ideje és türelme van a felhasználónak, mint amikor egy asztali gép vagy laptop előtt ülve böngészik, ügyet intéz vagy vásárol. Ha például egy webshop ergonómiailag hagy némi kívánnivalót maga után, és nem teljesen kézenfekvő, hogy mi a következő lépés, a jellemző magatartás a türelmes keresgélés (természetesen nem a végtelenségig). Az okostelefont azonban többnyire nem kényelmes karosszékben használják az emberek, hanem akkor, amikor van egy kis holtidejük, például utazás közben vagy akár a metró mozgólépcsőjén. Ilyenkor nem várható el a hosszadalmas keresgélés, a folyamat általában a rendelkezésre álló néhány perc után megszakad, és be is fejeződik. Ha tehát egy vállalkozás számára fontos, hogy ügyfeleit ténylegesen elérje mobilalkalmazásával, akkor rendkívül fontos az első benyomás, valamint az egyszerű, egyértelmű használat. Ha néhány perc alatt nem sikerül megragadni a felhasználó figyelmét, akkor a mobilalkalmazás könnyen a feledés homályába merülhet, illetve a letörlés sorsára juthat.

Jó példa a fentiek igazolására az Instagram – kezdetben legalábbis – meglepő sikere. A fényképmegosztó mini közösségi oldal különlegessége, hogy a feltöltött fotókra különböző effekteket lehet rátenni, mindössze néhány gombnyomással. Hasonló eredmény természetesen a megszokott számítógépes alkalmazásokkal is elérhető – hosszas, körültekintő beállításokkal. Ha tehát valaki a nyaraláskor készült fotóit szeretné például úgy láttatni, mintha azok 40 évvel korábban, egy szovjet fényképezőgéppel készültek volna, akkor ezt egy-két gombnyomással megteheti.

Fölösleges a súgó

Nem jó irány, ha egy mobilalkalmazásba túl sok funkciót akarnak besűríteni. Célszerű tehát eltérni az asztali alkalmazásoknál megszokott azon gyakorlattól, miszerint az ügyfeleket több és több, esetenként az alapfunkciótól teljesen idegen funkció beépítésével próbálják az új verzió megvásárlására rávenni. A mobilvilágban ez a módszer általában nem vezet sikerre, sőt, bonyolítja a felhasználói felületet, és ezáltal inkább riasztó, mint vonzó. Ide kapcsolódik az az általános tapasztalat, hogy egy mobilalkalmazásnál a legritkább, hogy a felhasználó elolvassa a súgót.

„Jóllehet a megrendelő gyakran kéri, hogy készítsünk súgót, mi megpróbáljuk erről lebeszélni, hiszen úgysem olvasná el senki. A felhasználói felületnek magától értetődőnek kell lennie, a tervezésekor tehát nem csupán azt kell szem előtt tartanunk, hogy minden funkciónak meglegyen a helye, hanem azt is, hogy az összkép nyilvánvalóvá tegye a használatot” – mutat rá Nagy Dániel, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének UX-szakértője (UX – User Experience, felhasználói élmény).

A felhasználói visszajelzések gyakran hasznos tippeket adnak az alkalmazás korrigálására, továbbfejlesztésére, ám jobb, ha az üzemeltető proaktív, és még a mobilalkalmazás kiadása előtt használhatósági teszteket végeztet. Ha például egy ikon a többséget félrevezeti, akkor érdemes elgondolkozni a cseréjén.

Bizonyos pszichológiai kutatások eredményeit is célszerű megfontolni. A bőség zavara például hajlamos eltántorítani az embert a választástól. Mobilkörnyezetben, ahol jellemzően néhány perc alatt kell dönteni, fokozottan jelentkezik ez a hatás. Ajánlott tehát leszűkíteni a lehetőségek számát.

Animáció – nem csak esztétikai szerep

Ami egy mobilalkalmazás külső megjelenését, dizájnját illeti, alapvetően két szempontot kell figyelembe venni: az ergonómiát és az esztétikát. Az egyes elemek konkrét formája, színe, a betűk mérete, típusa főleg esztétikai jelentőséggel bír, a gombok elhelyezkedése, nagysága, vagy az, hogy az alkalmazást hogyan bontják fel képernyőkre, már inkább ergonómiai kérdés. Természetesen vannak kivételek. Ilyen például a nagyon alacsony kontraszt, ami ergonómiai probléma, vagy a piros szín túlzott használata. Ez utóbbi jellemzően akkor fordul elő, ha a cég elsődleges márkaszíne a piros, ami egyébként valamilyen figyelmeztetést sugall (például hiányzó adatot vagy téves adatmegadást jelez) olyan helyeken is, ahol nem erről van szó.

„Gyakori tévedés, hogy az animációnak csak esztétikai jelentőséget tulajdonítanak, holott fontos ergonómiai szerepe is van. Egy jó animáció ugyanis képes kifejezni az interakció hatására bekövetkezett változást. Vegyük például az e-maileket. Ha rányomok a frissítés gombra, és a képernyőn semmi változást nem látok, hajlamos vagyok azt hinni, hogy nem történik semmi. Természetes reakció, hogy ilyenkor újra és újra rányomok a frissítés gombra, egészen addig, amíg vált a képernyő, és megjelenik az aktuális e-mail lista. Ezzel szemben egy jól animált felületen a frissítés gomb megnyomását követően azonnal látok valamilyen ábrát, például egy homokórát, ami jelzi, hogy a folyamat elindult. Amikor megkezdődik a levelek letöltése, akkor sem tűnik el a korábbi képernyő, és kapok egy teljesen újat, hanem például nyomon követhetem, ahogy az új levelek egymás után bepottyannak a levelesládába. Egy jól megkomponált animáció tehát egyértelmű üzenetet hordoz arról, hogy milyen változások történtek a felhasználói parancs hatására. Ez bizonyítottan érthetőbbé teszi az alkalmazást” – hangsúlyozza a szakértő.

Előbb az ergonómia, aztán a dizájn

Míg korábban a megrendelők kész funkciólistával fordultak a fejlesztőkhöz, és ez alapján elkezdődhetett a munka, addig manapság – az ergonómiát is szem előtt tartva – mindenekelőtt arra a kérdésre kell választ adniuk, hogy mi a mobilalkalmazás üzleti (ez leggyakrabban a pénzkeresés), valamint felhasználói célja (az alkalmazás letöltése után a felhasználót mi motiválja majd annak tényleges igénybevételére). Csak a célok egyértelműsítése után következhet a végleges funkciólista összeállítása.

Gyakran előfordul, hogy a megrendelők túlbonyolítanák az alkalmazást, a tapasztalatok szerint azonban érdemes egyszerűsíteni a funkciólistát. Ha végül összeállnak a funkciók, következhetnek az alkalmazás felépítését, a funkciók elhelyezését bemutató képernyővázlatok, amelyek tipikusan fekete-fehérben, a lehető legegyszerűbb betűtípussal, kevés ikonnal vagy azok nélkül készülnek. Első körben tehát egy olyan vázra bólint rá a megrendelő, amelyben csak az ergonómiai szempontok, illetve a funkciók látszanak, és a dizájn nem vonja el a figyelmet. Ezen tervek alapján kezdődik el a fejlesztés. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a dizájn elhanyagolható. A felhasználói felület esztétikus kialakítása egy következő lépés, amelyet alapvetően a megrendelő igényeihez kell igazítani. Természetesen a fejlesztő mehet a saját feje után is, ha az ügyfél nem kér dizájnt, ám akkor az eredmény szinte biztosan nem éri el a célját. Az ergonómiára és a dizájnra tehát egyaránt nagy szükség van, de a kettőt érdemes külön kezelni.