Mi kell egy mobilalkalmazás sikeréhez?

Egy mobilalkalmazás sikerét számos tényező, többek között a felhasználói felület ergonómiája és külső megjelenése is befolyásolja. Ha a megrendelő nem foglalkozik e kérdésekkel, a fejlesztő kénytelen a maga feje után menni, de így az eredmény nagy valószínűséggel nem éri el a célját. 

Mielőtt egy vállalkozás – működjön a gazdaság bármely területén – úgy dönt, hogy ügyfeleit nemcsak hagyományos webes felületen, hanem mobilalkalmazásokkal is el akarja érni, egy nagyon fontos szemponttal tisztában kell lennie: a mobilalkalmazás azért különös terület a felhasználói élmény szempontjából, mert használatához sokkal kevesebb ideje és türelme van a felhasználónak, mint amikor egy asztali gép vagy laptop előtt ülve böngészik, ügyet intéz vagy vásárol. Ha például egy webshop ergonómiailag hagy némi kívánnivalót maga után, és nem teljesen kézenfekvő, hogy mi a következő lépés, a jellemző magatartás a türelmes keresgélés (természetesen nem a végtelenségig). Az okostelefont azonban többnyire nem kényelmes karosszékben használják az emberek, hanem akkor, amikor van egy kis holtidejük, például utazás közben vagy akár a metró mozgólépcsőjén. Ilyenkor nem várható el a hosszadalmas keresgélés, a folyamat általában a rendelkezésre álló néhány perc után megszakad, és be is fejeződik. Ha tehát egy vállalkozás számára fontos, hogy ügyfeleit ténylegesen elérje mobilalkalmazásával, akkor rendkívül fontos az első benyomás, valamint az egyszerű, egyértelmű használat. Ha néhány perc alatt nem sikerül megragadni a felhasználó figyelmét, akkor a mobilalkalmazás könnyen a feledés homályába merülhet, illetve a letörlés sorsára juthat.

Jó példa a fentiek igazolására az Instagram – kezdetben legalábbis – meglepő sikere. A fényképmegosztó mini közösségi oldal különlegessége, hogy a feltöltött fotókra különböző effekteket lehet rátenni, mindössze néhány gombnyomással. Hasonló eredmény természetesen a megszokott számítógépes alkalmazásokkal is elérhető – hosszas, körültekintő beállításokkal. Ha tehát valaki a nyaraláskor készült fotóit szeretné például úgy láttatni, mintha azok 40 évvel korábban, egy szovjet fényképezőgéppel készültek volna, akkor ezt egy-két gombnyomással megteheti.

Fölösleges a súgó

Nem jó irány, ha egy mobilalkalmazásba túl sok funkciót akarnak besűríteni. Célszerű tehát eltérni az asztali alkalmazásoknál megszokott azon gyakorlattól, miszerint az ügyfeleket több és több, esetenként az alapfunkciótól teljesen idegen funkció beépítésével próbálják az új verzió megvásárlására rávenni. A mobilvilágban ez a módszer általában nem vezet sikerre, sőt, bonyolítja a felhasználói felületet, és ezáltal inkább riasztó, mint vonzó. Ide kapcsolódik az az általános tapasztalat, hogy egy mobilalkalmazásnál a legritkább, hogy a felhasználó elolvassa a súgót.

„Jóllehet a megrendelő gyakran kéri, hogy készítsünk súgót, mi megpróbáljuk erről lebeszélni, hiszen úgysem olvasná el senki. A felhasználói felületnek magától értetődőnek kell lennie, a tervezésekor tehát nem csupán azt kell szem előtt tartanunk, hogy minden funkciónak meglegyen a helye, hanem azt is, hogy az összkép nyilvánvalóvá tegye a használatot” – mutat rá Nagy Dániel, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének UX-szakértője (UX – User Experience, felhasználói élmény).

A felhasználói visszajelzések gyakran hasznos tippeket adnak az alkalmazás korrigálására, továbbfejlesztésére, ám jobb, ha az üzemeltető proaktív, és még a mobilalkalmazás kiadása előtt használhatósági teszteket végeztet. Ha például egy ikon a többséget félrevezeti, akkor érdemes elgondolkozni a cseréjén.

Bizonyos pszichológiai kutatások eredményeit is célszerű megfontolni. A bőség zavara például hajlamos eltántorítani az embert a választástól. Mobilkörnyezetben, ahol jellemzően néhány perc alatt kell dönteni, fokozottan jelentkezik ez a hatás. Ajánlott tehát leszűkíteni a lehetőségek számát.

Animáció – nem csak esztétikai szerep

Ami egy mobilalkalmazás külső megjelenését, dizájnját illeti, alapvetően két szempontot kell figyelembe venni: az ergonómiát és az esztétikát. Az egyes elemek konkrét formája, színe, a betűk mérete, típusa főleg esztétikai jelentőséggel bír, a gombok elhelyezkedése, nagysága, vagy az, hogy az alkalmazást hogyan bontják fel képernyőkre, már inkább ergonómiai kérdés. Természetesen vannak kivételek. Ilyen például a nagyon alacsony kontraszt, ami ergonómiai probléma, vagy a piros szín túlzott használata. Ez utóbbi jellemzően akkor fordul elő, ha a cég elsődleges márkaszíne a piros, ami egyébként valamilyen figyelmeztetést sugall (például hiányzó adatot vagy téves adatmegadást jelez) olyan helyeken is, ahol nem erről van szó.

„Gyakori tévedés, hogy az animációnak csak esztétikai jelentőséget tulajdonítanak, holott fontos ergonómiai szerepe is van. Egy jó animáció ugyanis képes kifejezni az interakció hatására bekövetkezett változást. Vegyük például az e-maileket. Ha rányomok a frissítés gombra, és a képernyőn semmi változást nem látok, hajlamos vagyok azt hinni, hogy nem történik semmi. Természetes reakció, hogy ilyenkor újra és újra rányomok a frissítés gombra, egészen addig, amíg vált a képernyő, és megjelenik az aktuális e-mail lista. Ezzel szemben egy jól animált felületen a frissítés gomb megnyomását követően azonnal látok valamilyen ábrát, például egy homokórát, ami jelzi, hogy a folyamat elindult. Amikor megkezdődik a levelek letöltése, akkor sem tűnik el a korábbi képernyő, és kapok egy teljesen újat, hanem például nyomon követhetem, ahogy az új levelek egymás után bepottyannak a levelesládába. Egy jól megkomponált animáció tehát egyértelmű üzenetet hordoz arról, hogy milyen változások történtek a felhasználói parancs hatására. Ez bizonyítottan érthetőbbé teszi az alkalmazást” – hangsúlyozza a szakértő.

Iteratív fejlesztés
Manapság a mobilalkalmazásoknál érdemes iteratív fejlesztést alkalmazni. Ennek lényege, hogy a funkcionalitást olyan kisebb, önmagukban is életképes egységekre bontják fel, amelyeket viszonylag rövid idő alatt ki lehet fejleszteni. Az így elkészített elemeket tesztelik, majd a felhasználói visszajelzések alapján módosítják, ismét tesztelik, és így tovább. Iteratív fejlesztéssel sokkal hamarabb megjelenhet a mobilalkalmazás a piacon, mintha a teljes nagy rendszer elkészültéig várni kellene. Így a mobilalkalmazást folyamatosan a piaci igényekhez lehet igazítani, illetve a konkurenciával is eredményesebben fel lehet venni a versenyt.

 

Előbb az ergonómia, aztán a dizájn

Míg korábban a megrendelők kész funkciólistával fordultak a fejlesztőkhöz, és ez alapján elkezdődhetett a munka, addig manapság – az ergonómiát is szem előtt tartva – mindenekelőtt arra a kérdésre kell választ adniuk, hogy mi a mobilalkalmazás üzleti (ez leggyakrabban a pénzkeresés), valamint felhasználói célja (az alkalmazás letöltése után a felhasználót mi motiválja majd annak tényleges igénybevételére). Csak a célok egyértelműsítése után következhet a végleges funkciólista összeállítása.

Gyakran előfordul, hogy a megrendelők túlbonyolítanák az alkalmazást, a tapasztalatok szerint azonban érdemes egyszerűsíteni a funkciólistát. Ha végül összeállnak a funkciók, következhetnek az alkalmazás felépítését, a funkciók elhelyezését bemutató képernyővázlatok, amelyek tipikusan fekete-fehérben, a lehető legegyszerűbb betűtípussal, kevés ikonnal vagy azok nélkül készülnek. Első körben tehát egy olyan vázra bólint rá a megrendelő, amelyben csak az ergonómiai szempontok, illetve a funkciók látszanak, és a dizájn nem vonja el a figyelmet. Ezen tervek alapján kezdődik el a fejlesztés. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a dizájn elhanyagolható. A felhasználói felület esztétikus kialakítása egy következő lépés, amelyet alapvetően a megrendelő igényeihez kell igazítani. Természetesen a fejlesztő mehet a saját feje után is, ha az ügyfél nem kér dizájnt, ám akkor az eredmény szinte biztosan nem éri el a célját. Az ergonómiára és a dizájnra tehát egyaránt nagy szükség van, de a kettőt érdemes külön kezelni.

Befektetők keresik a sikeres appokat
Érdekes trend a startupok világában, hogy mobilalkalmazásaikkal merőben új célokat szeretnének elérni. Míg korábban a pénzkeresésre helyezték a fő hangsúlyt, addig napjainkban – a túl nagy konkurencia miatt – aligha érdemes e céllal belevágniuk a fejlesztésbe. A mai mobilappoknak inkább az a céljuk, hogy minél gyorsabban minél több felhasználót szerezzenek, még olyan áron is, hogy első körben veszteséget termelnek a vállalkozás számára. Ha elkészült az alkalmazás, és kellően nagy iránta az érdeklődés, általában két továbblépési irány kínálkozik. Az egyik, hogy az ingyenes szolgáltatás mellett megjelenik a rendszer fizetős, prémiumváltozata. A másik, hogy a startupot felvásárolja egy olyan nagyobb vállalat, amely fantáziát lát a mobilalkalmazásban. Világszerte nő a befektetői érdeklődés a sikeres mobilalkalmazások, illetve azok fejlesztői iránt.

Forrás: GyártásTrend


Tradicionális húsvéti vásár Budapest kellős közepén

Tradicionális húsvéti vásár Budapest kellős közepén 

Nyit a Vörösmarty Tavasz. Még locsolkodás is lesz a pesti Belvárosban.
Magyar design a nemzetközi élvonalban

Magyar design a nemzetközi élvonalban 

A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) immár negyedik alkalommal biztosít megjelenési lehetőséget a kreatívipari szereplőknek a designipar egyik legnívósabb szakmai eseményén, a Milan Design Weeken április 7-13. között.
Mátraszentistváni Sípark: soha ennél rosszabb szezont!

Mátraszentistváni Sípark: soha ennél rosszabb szezont! 

Közel ötvenezer vendéget fogadott a Sípark a 2023-2024-es téli szezonban.
Több, mint ötven koncert – teljes a Jazzfest Budapest programja

Több, mint ötven koncert – teljes a Jazzfest Budapest programja 

A Jazzfest Budapest április 27. és május 14. között negyedik alkalommal hozza el a műfaj legkiválóbb hazai és nemzetközi előadóit a főváros különböző helyszíneire.
Még jelentkezhet a Kerékpáros Turisztikai Konferenciára

Még jelentkezhet a Kerékpáros Turisztikai Konferenciára 

Így még azok is csatlakozhatnak előadóként, akik nem tudták időben elkészíteni az absztraktjukat.
Vidéki vs. fővárosi rendezvényhelyszínek – szakértői kerekasztal a Rókusfalvy Birtokon

Vidéki vs. fővárosi rendezvényhelyszínek – szakértői kerekasztal a Rókusfalvy Birtokon 

Az „Út a fenntartható desztinációmenedzsment felé” című kerekasztalbeszélgetés a vidéki és fővárosi rendezvényhelyszínek szerepét vizsgálta.
Francia példa a szatmári és beregi térségben a turizmus fellendítéséért

Francia példa a szatmári és beregi térségben a turizmus fellendítéséért 

Cél, hogy a helyi nyersanyagok és termékek, valamint a térség épített és természetei értékei széles körben ismertté váljanak.
Várják a pályázatokat a MaReSz Flash Awardra

Várják a pályázatokat a MaReSz Flash Awardra 

Már több mint 50 pályázat érkezett az idei Flash díjra, a rendezvényszakma legnevesebb megmérettetésére.
Elkészült a V4 országok zarándokhelyeinek digitális térképe

Elkészült a V4 országok zarándokhelyeinek digitális térképe 

A projekt a Visegrádi országok zarándokturizmusának támogatását célozza meg.
Visit Hungary: összesítő adatok a tavalyi belföldi vendégforgalomról

Visit Hungary: összesítő adatok a tavalyi belföldi vendégforgalomról 

Magas volt a belföldi vendégforgalom 2024-ben, a vármegyék nyertese Veszprém volt, ahol több mint egymillió hazai vendéget fogadtak.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.