Az elmúlt évben az ország szinte minden területén, településén emelkedett a turistaforgalom vendégéjszakákban mért nagysága a megelőző évhez képest, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal néhány napja hozzáférhető egész éves adatbázisából, ami a kereskedelmi szálláshelyek adatait tartalmazza. A települések, illetve budapesti kerületek szerint legyűjtött számok összevetéséből azonban kitűnik az is, hogy az általános javulás mellett van néhány olyan korábban kiemelkedő forgalmú hely, ahol nem profitáltak megfelelően a megnövekedett utazási kedvből.

Az elmúlt évben a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált 27,7 millió összes vendégéjszaka fele-fele arányban oszlott meg a külföldi és hazai vendégek között. Az együttes 7 százalékos növekedéssel közel azonos mértékben, 6,9 százalékkal emelkedett a külföldi és 7,1 százalékkal a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma. Természetesen egy-egy régióban, településen vagy fővárosi kerületben az átlagtól jelentősen eltérő eredmények is születtek.

Az összes vendégéjszaka 34 százalékát Budapesten töltötték el a turisták. A 9,3 millió éjszakás fővárosi forgalom 88 százalékát a külföldi vendégek adták. A külföldiek országos forgalmából pedig 59,2 százalékkal részesedtek.

A fentiekből is látszik, hogy a hazai vendégek számára kevésbé preferált úti cél Budapest. A belföldi forgalomnak csak 8 százaléka realizálódik a fővárosban. Igaz, kis optimizmusra ad okot, hogy a belföldi forgalom országosan mért 7,1 százalékos növekedését jóval meghaladva, 11,2 százalékkal emelkedett Budapesten a hazai vendégéjszakák száma.

A 2016 végén érvényben lévő idegenforgalmi régiós felosztás szerint Budapest a közép-dunavidéki térséggel alkotott egy térséget. Együttesen 38,2 százalékát adták az országos forgalomnak. Az alábbi diagramok vendégcsoportok szerint mutatják a többi régió és külön a főváros, illetve a Közép-Dunavidék részesedését az országos forgalomból.

A kilenc idegenforgalmi régió és külön a főváros múlt évi forgalmi adatai az alábbi táblázatban találhatók meg. Itt az is látható, hogyan változott az egyes területek forgalma a korábbi évhez és a nyolc évvel korábbi eredményekhez képest a különböző vendégcsoportokban.

A korábbi évhez képest a teljes forgalom országos növekedésénél jóval magasabb emelkedést produkált a dél-alföldi és a dél-dunántúli régió. A másik véglet az országos javulásnak csak harmadát mutató Tisza-tavi Régió, ahol ráadásul ez a kis emelkedés is csak a külföldi forgalom rendkívüli emelkedésének köszönhető a belföldi forgalom 8,6 százalékos visszaesése miatt.

A külföldiek forgalmának növekedésével a régiók közül a balatoni és a dél-dunántúli szerepel a sor végén az előző évhez és a nyolc évvel korábbi állapotokhoz képest is.

A belföldi forgalomban a közép-dunántúli és a dél-dunántúli régió, illetve a főváros teljesített jóval a megelőző év adatai felett.

A települések szerint nézve az országban a főváros, sőt azon belül is egyes kerületek teljesítettek a legjobban. Az országos összehasonlításnál Budapestet egy egységként kezeltük, de az egyes kerületek adatait külön-külön is kigyűjtöttük. A KSH a 23 kerület közül egyedül a 17. kerületben nem regisztrált forgalmat a kereskedelmi szálláshelyeken. Tizennégy kerületben 200 ezer és kétmillió között, nyolc kerületben pedig 4-50 ezer között volt a regisztrált éjszakák száma 2016-ban. A 22 kerület múlt évi forgalmi adatai az alábbi táblázatban olvashatók a különböző vendégcsoportok szerint. Az is látható, hogyan változott egyes kerületek forgalma a korábbi évhez és a nyolc évvel korábbi eredményekhez képest.

A kerületek között tavaly is toronymagasan vezetett az 5. kerület, amely egymagában a teljes fővárosi forgalom 23 százalékát bonyolította 2,1 millió vendégéjszakával. Bár a múlt évi növekedés itt alig haladta meg a fővárosi emelkedés harmadát, az elsőséget továbbra sem veszélyezteti senki.

A jelentősebb forgalmat bonyolító kerületek közül az 1. és a 14. mutatott visszafogott eredményt a növekedésben, a 10. kerületben pedig 5,3 százalékos visszaesést mértek. Kimagasló növekedést produkált a 6., a 13. és a 11. kerület vendégforgalma.

A külföldiek esetében a 6. és a 13. kerület javított sokat a forgalmon. Igazán szélsőséges eredmények a hazai vendégek forgalmánál láthatók, ahol a jelentős forgalmú kerületek közül is több 15-30 százalékos emelkedést produkált, miközben ötnél csökkenés tapasztalható.

A vidéki top 25

A legnagyobb forgalmat bonyolító vidéki települések közül az első huszonöt adatait dolgoztuk fel és állítottuk sorba a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák mennyisége alapján. Az országos forgalomból ez a kör 35,4 százalékkal részesedik, amíg az összes többi vidéki üdülési célpont a vendégforgalom 30,9 százalékát bonyolította – a fennmaradó 33,7 százalék pedig Budapest eredménye volt.

A vidéki top 25-ös lista első három helyén nyolc évre visszamenőleg változatlan a sorrend. A mezőnyt két gyógyfürdőhely, Hévíz és Hajdúszoboszló vezeti, majd kicsit lemaradva Siófok következik. Az első két helyen álló települések átlagon felüli, 8,6, illetve 8,7 százalékos növekedését látva mostanában nem igazán kell félteni a helyüket. A visszafogottabb növekedés ellenére is biztosnak tűnik Siófok pozíciója is, mert a következő helyen álló Bük még nála is mérsékeltebb forgalomemelkedést mutat.

A korábbi évre visszanézve nem csak a dobogón, hanem az első nyolc helyen változatlan a sorrend. A már említett Bük mellett Balatonfüred, Zalakaros, Sárvár, Eger is tartotta a pozícióját 2016-ban.

A 25-ös lista többi tagjának esetleges pozícióváltásai közül mindenképp ki kell emelni az egy év alatt kilenc helyet előre ugró Velencét. A másik véglet Sopron, ahol négy helyet rontottak egy év alatt, de nyolc év viszonylatában hét hely a visszaesésük.

A vendégéjszakák számának rendkívül dinamikus, több mint 114 százalékos növekedésének okairól megkérdeztük Koszti Andrást, Velence polgármesterét, aki kérdésünkre elmondta, hogy 2014-ben új alapokra helyezték a turizmust, ami úgy tűnik, most ért be. Ekkor ugyanis kínálatukat olyan programokkal egészítették ki, amelyek az aktív turizmust keresők számára is vonzók, és olyan rendezvényeket találtak ki és valósítottak meg, amelyekre odafigyel az ország. De tömegeket megmozgató rendezvény volt például a Velencei Karnevál is. Idén bekerültek a Tour de Hongrie mezőnyébe is, ahol a második szakasz helyszíne lesz Velence, így 2017-ben még tovább emelkedhet a velencei vendégéjszakák száma.

Kiszámoltuk azt is, hogy a külföldi és hazai vendégeket különválasztva hogyan változott egy-egy település vendégforgalma az előző évhez és a nyolc évvel korábbi helyzethez képest.

Az adatok szerint Hévíz és Hajdúszoboszló is kiegyensúlyozottan erősítette mind a hazai, mind a külföldi forgalmát. Egy évre visszamenőleg Siófokon is hasonló a helyzet, de a külföldi forgalom nyolc évvel ezelőtti magasabb szintje azt jelzi, hogy még biztosan vannak tartalékok. Bük a számok szerint megfelelően erősített a külföldiek körében, de a hazai többletet mások fölözték le. Fordított a helyzet Balatonfüreden, ahol a hazai forgalom növekedésében jóval az országos átlag felett teljesítettek, miközben 3,2 százalékkal csökkent a külföldi forgalom, és a tavalyi eredmény 27,3 százalékkal elmarad a 8 évvel korábbitól. A lista további részében több településnél az átlagost jóval meghaladó emelkedést látunk. Sokuknál ez egyaránt jellemző a külföldi és a hazai forgalomra is.

Szerzőnk saját oldalán, a Balatontipp.hu-n részletesen feldolgozta a balatoni régió forgalmi adatait is. A cikket ide kattintva olvashatják.