Az idei egri nyár egyik kiemelkedő programjának augusztus végéig lehetnek részesei a látogatók. A különleges tárlat iránti érdeklődést az is bizonyítja, hogy a megnyitó óta immár több mint 20 ezer vendéget fogadtak. A rendező Tóth Zoltán régész, az Egri Dobó István Vármúzeum munkatársa a Turizmus Online-nak elmondta, hogy vándorkiállításról van szó, amelyet először Szolnokon, a Damjanich János Múzeumban mutattak be. Aztán az intézmény pályázott és támogatást nyert el a folytatáshoz. Velük együttműködve rendezték a mostani a kiállítást.
Tarsolylemezek és oroszlános csat
A feltárt és bemutatott anyagok, leletek, tárgyi emlékek valamennyien a X. századból származnak és a honfoglaló magyarok tulajdonai voltak. Ezek Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyéből kerültek elő. Így láthatták őket már Törökszentmiklóson, Nagykörűn, Miskolcon és Kecskeméten is. Szeptembertől pedig Keszthelyen mutatják be a válogatott anyagot.
A jelenlegi egri kiállításra érkezett tárgyak egy része fémből készült tarsolylemez – tulajdonképpen az Árpád-korból származó táskák sokasága –, amelyeket honfoglaló őseink a mindennapi életük során használtak. A vitrinekben látható emlékek közül a legrangosabb az a Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legrégebbi településén, Kétpón feltárt sír, amelynek a teljes garnitúrája aranyból készült. A szakemberek szerint jelenleg ez az egyetlen ilyen sírgarnitúra, amelyet teljes egészében sikerült feltárniuk. Emellett egy oroszlánt ábrázoló csatot is találtak, amely vélhetően egy jómódú férfi tulajdona lehetett. Azt is feltételezik, hogy az oroszlán a honfoglalás-kori magyarok gondolkodásmódjában az erőt, a hatalmat szimbolizálta. Ugyancsak kétpói feltárás során került elő egy ezüstből készült csésze is, amelyet szintén bemutatnak ezen a tárlaton.
Fejfonat korong és veretes női csizma
A kiállításon a női sírokban talált tárgyakat is láthatnak az érdeklődők. Ezek egyik érdekessége a fejfonat korong, amelyet különleges díszként használtak a korabeli hölgyek. Valószínűleg ez is a jó módot jelezte. Egy Nagykörűn feltárt sírból pedig női kaftánt díszítő veretek kerültek elő, sőt az ott talált női csizmát is egykor veretekkel látták el. Ezek – a szakértők szerint – szintén a honfoglaló magyarok viseletének jellemzői voltak.
Meglékelt koponyák, beteg csontok
Tóth Zoltán azt is megemlítette, hogy az Árpád-kori sírokba lófejeket és lóbőrt is temettek, sőt kengyelt, illetve nyeregvereteket is helyeztek, ezzel is bizonyítva az állat iránti szeretetet. A kiállítás másik különlegességeként a rendező arra utalt, hogy a honfoglalás-kori koponyalékelést is bemutatják. Ezt a szakértők az akkoriban élt és betegségben szenvedett emberekhez kötötték. Megtudhattuk, hogy akiknek a koponyáját meglékelték, azokról bebizonyosodott, hogy a betegségek jelei a csontjaikon is megjelentek, miután kimutatták ezeket.
Hazánkban gazdag honfoglalás-kori sírleletet találtak a régészek a Felső- és a Közép-Tisza vidékén. Az eddig feltárt temetkezőhelyekről pedig sokféle régészeti anyagot gyűjtöttek össze, amelyeket megőriztek az utókornak. Az egri tárlat is ezt bizonyítja.
