Magyarországnak csupán egy részén érzékelhető a világtrend: míg a budapesti szolgáltatók örülhetnek a forgalom fellendülésének, addig a vidéki régiókban csökkent a turisták száma. Összeállításunkban a nemzetközi trendek bemutatása mellett igyekszünk választ kapni a felemás magyar helyzetre. A világszervezet adatai szerint a legnagyobb forgalmúnak számító augusztus hónapban a nemzetközi turistaérkezések száma először érte el a 90 milliót, az első nyolc hónapban pedig meghaladta az 526 milliót, ami 12%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az adatok értelmezése során természetesen figyelembe kell venni, hogy a tavalyi évben visszaesés következett be 2002 után, az iraki háború, a SARS-vírus és a világgazdaság gyengélkedése miatt. 2002-höz képest is jelentős, 9%-os a növekedés viszont az idei év első nyolc hónapja során. A jelenség magyarázataként a WTO főtitkára, Francesco Frangialli hangsúlyozta, hogy „a turizmussal kapcsolatos félelmek jórészt eloszlottak mára, és újra megjött az emberek kedve az utazáshoz. Bár egyes félelmek ma is élnek, mára kiderült, hogy ezeknek még sincs akkora hatásuk a turizmusra. A világgazdaság jól teljesít, bár az olajárak veszélyes ingadozása némi árnyékot vet a további fellendülésre. Az olyan fejlődő piacok, mint Kína, illetve az olyan bevezetett piacok, mint az USA, Japán és Nyugat-Európa megújult ereje tovább bátorítja majd az utazási kedvet.”

 Ázsia és a Csendes-óceán térsége

Ázsiának különösen az északkeleti, illetve a délkeleti része teljesít jól az idén a 2003-as SARS-járvány során elszenvedett veszteségek után. A régión belül különösen megnőtt az utazási kedv: ez köszönhető elsősorban a gyorsan növekvő kínai kiutazási piacnak, illetve a japán piac újraerősödésének. A japán piac egyébként 2001 óta először az idei év első nyolc hónapja során mutatott növekedést, amikor is rögtön 31%-os volt a forgalombővülés. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy Kína mint küldőország már 2003-ban megelőzte az Ázsiában addig piacvezetőnek számító Japánt 20,2 millió kiutazó turistájával. Északkelet-Ázsiában a növekedés 37%-os volt, az összes itteni desztináció két számjegyű növekedést könyvelhetett el. Augusztusig Kínába például 32%-kal több nemzetközi turista érkezett, mint egy évvel korábban – elsősorban az intraregionális forgalomnak, illetve az európai és amerikai forgalom fellendülésének köszönhetően. A kínai kiutazások száma még ennél is komolyabban, 82%-kal nőtt májusig, mint egy évvel azelőtt. A kínai turisták rohamának elsősorban Hongkong és Macau szolgáltatói örülhetnek, ahol a beutazóforgalom szeptemberig 58, illetve 36%-kal növekedett a tavalyihoz képest. Tajvannak (érkezések +46%, bevételek +38%), Dél-Koreának (érkezések +28%, bevételek +21%) és Japánnak (érkezések és bevételek +24%) is sikerült visszaállítania a SARS-járvány során némiképp elvesztett vonzerejét. Délkelet-Ázsiában a forgalom növekedése rendkívüli mértékű, 45%-os volt a vizsgált időszak során. Laosz (+13%) és Burma (21%) kivételével mindenhol 25% fölötti volt a bővülés. A turistaérkezések száma Malajziában 68%-kal, Kambodzsában 44%-kal, Szingapúrban 48%-kal, Vietnamban 36%-kal, Indonéziában 30%-kal, a Fülöp-szigeteken 28%-kal, Thaiföldön 26%-kal volt magasabb az év első nyolc hónapjában, mint egy évvel korábban. Ausztráliában 13, Új-Zélandon pedig 15%-kal nőtt a turistaérkezések száma. Dél-Ázsiában 23%-os növekedést regisztráltak a vizsgált időszakban, pedig ott 2003-ban is két számjegyű volt a növekedés. India turizmusa továbbra is rendkívüli növekedést produkál (+26%), amely a WTO szakemberei szerint a megnövelt promóciós költségvetésnek és a termékfejlesztésnek köszönhető, bár a gyors gazdasági növekedés által indukált üzleti turizmus fejlődése is hozzájárul ehhez. Nepálba 21%-kal, a Maldív-szigetekre 15%-kal, Srí Lankára pedig 7%-kal több külföldi utazott, mint egy évvel ezelőtt.

Amerika

Három évig tartó folyamatos visszaesés után az amerikai földrész turizmusa újra a fellendülés jeleit mutatja. A turistaérkezések száma 12%-kal nőtt a régióban, és a növekedés az összes alrégióban meghaladta a 8%-ot. A régón belüli forgalom bővülésén túl az Európából Észak- Amerikába és a Karibtenger térségébe irányuló forgalom is jelentősen nőtt. Az Egyesült Államokban a turistaérkezések száma már 2003 utolsó negyedéve óta folyamatosan növekszik, az utóbbi fél év során pedig két számjegyű növekedést mutat. Az USA gazdaságának magára találásából, illetve az amerikai fogyasztói bizalom erősödéséből különösen Mexikó profitál, ahol az érkezések 11%-os növekedését regisztrálták a vizsgált időszakban, bár ebben a pesó gyengesége is közrejátszott. Kanadába ezzel szemben lassabban jött a fellendülés, augusztusig itt 9%-os forgalombővülést tapasztaltak, az érkezések száma azonban még mindig alacsonyabb, mint a SARS-járvány előtti időszakban. Ennek oka lehet az üzemanyagok árának emelkedése az USA-ban, továbbá a szigorúbb határellenőrzések bevezetése. A karibi térségben a turistaérkezések száma 8%- kal haladta meg a kérdéses időszakban a tavalyi adatot, és Bermuda, valamint Martinique kivételével minden ország turizmusára a növekedés volt jellemző. A pozitív trend elsősorban az amerikai dollár gyengélkedésének, így e desztinációk versenyképes árainak köszönhető. A növekedés a legfőbb desztinációkban, így a Bahamákon, Kubában, a Dominikai Köztársaságban, Jamaikán és Puerto Ricóban 7 és 10% között alakult, míg több kisebb desztinációban két számjegyű volt. Közép- és Dél-Amerikában a régió viszonylagos politikai és gazdasági stabilitása, a kedvező devizaárfolyamok és az amerikai gazdaság magára találása következtében a forgalom 19, illetve 15%-kal nőtt. Guatemalában 34%-os, Panamában 20, Nicaraguában 16%-os növekedést regisztráltak. Argentína turizmusa még mindig jelentős mértékben profitál a nemzeti valuta 2002-es jelentős mértékű leértékeléséből, az eleve nagyon jó 2003-as év után 11%-kal nőtt a idei első két negyedév során a nemzetközi turistaérkezések száma. Az érkezések száma jelentősen nőtt Uruguayban (+29%), Chilében (+17%), Paraguayban (+15%) és Ecuadorban +7%), elsősorban az egyre erősödő brazil és argentin kiutazóturizmusnak köszönhetően.

Európa

Európában 2004 augusztusáig a nemzetközi turistaérkezések száma 6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Átlag feletti növekedést ért el Közép- és Kelet-Európa (+16%), ahol a legtöbb desztináció két számjegyű növekedésnek örvendhetett. Észak-Európában hasonlóképp pozitív tendencia érvényesült (+8%), kiemelkedő volt a régióban az Egyesült Királyság teljesítménye (+13%). A növekedés lassabb volt a Földközi-tenger térségében (+4%) , illetve Nyugat-Európában (+2%). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is a túl erős euró akadályozza számos hagyományos európai desztináció turizmusának bővülését: Olaszországban júliusig 0,1%-kal csökkent a vendégek száma, Franciaországban szeptemberig alig 0,1%-kal nőtt a vendégéjszakák száma. Spanyolországban ezen időszakban 2%-kal nőtt, Portugáliában 3%-kal csökkent a vendégéjszakák száma. Törökország azonban abszolút nyertesnek tekinthető (+29% szeptemberig) Horvátország (+6%) és Szlovénia (+6%) mellett. Észak-Afrika hagyományos üdülőterületein sem lehet okuk panaszra a szolgáltatóknak, mivel Egyiptomban 49%-kal, Marokkóban 17%-kal, Tunéziában pedig 19%-kal nőtt a külföldi turistaérkezések száma. A forgalom növekedésében jelentős szerepet játszanak az egyre sűrűbben utazó orosz nyaralók. A WTO elemzése szerint egyre több európai turista keresi fel az idén Dél- Amerikát és a karibi térséget, szintén az erős eurónak, valamint a viszonylag olcsó repülőjegyeknek köszönhetően.

Afrika és a Közel-Kelet

Egy kiváló 2003-as év után a Közel-Kelet legtöbb desztinációja jól teljesít 2004 elején is, elsősorban a régión belül erősödő forgalomnak köszönhetően. Libanonba például idén júliusig 42%-kal több turista érkezett az arab küldőpiacokról, mint egy évvel ezelőtt, míg összességében 30%-kal nőtt a turisták száma. Dubai (+9%), Bahrain (+19%) és Jordánia (+18%) turistaforgalma szintén növekszik. Egyiptom turisztikai bevételei imponáló mértékben, 52%-kal nőttek az idei első félév során. A bevételek +15%-kal nőttek Tunéziában júniusig. Fekete-Afrikában Madagaszkár (+48%) és Uganda (+41%) nyújtott az idén kiugróan jó teljesítményt. Kenyába 18%-kal több turista érkezett augusztusig, mint 2003 azonos időszakában.

Csillagos ötös

A Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió első kilenc hónapjában a statisztikai adatok dinamikus fejlődést mutatnak, mint ahogy erről már korábbi lapszámunkban „Budapest tündököl” címmel beszámoltunk (2HT/23. sz. 6. o.). A vendégek száma 17,6 százalékkal nőtt 2003 azonos időszakához képest. A magyarországi régiók közül csak a Budapest- Közép-Duna-vidék régióban emelkedett a vendégéjszakák száma (+16,9%), a külföldi vendégek számát tekintve 22,7 százalékos, a vendégéjszakák számát illetően 20,7 százalékos növekedés tapasztalható. A belföldi vendégforgalomban 1,8 százalékos növekedést regisztráltak, ami 3 százalékos emelkedést jelentett a  vendégéjszakák számában. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei 20,9 százalékkal emelkedtek. Rusznák Imre RIB-elnök szerint az ugrásszerű növekedés egyik oka nyilvánvalóan az, hogy az unióba való belépésünk kedvező hatással volt hazánk turizmusára. A low cost légitársaságok térhódítása is szerepet játszott ebben, akárcsak Budapest egyre növekvő szerepe a magyarországi idegenforgalomban. Ma az ország turisztikai bevételének több mint 50 százalékát a főváros adja. A világ kezdi elfelejteni a szeptember 11-ét, az iraki háborút, a SARS-járványt, érezhetően élénkül az utazási kedv.

Balaton

A balatoni régió kempingturizmusára a korábbi évek igen száraz és meleg nyara után az idei esős, hűvös időjárás kedvezőtlen hatással volt. Az osztrák és a magyar forgalom gyengülése egyértelműen a rossz idő következménye. A legnagyobb visszaesést a szlovák és cseh küldőpiacokon tapasztalták. Tovább folytatódott a német vendégéjszakák számának jelentős csökkenése, amelyet a növekvő dán forgalom sem tudott pótolni. Ennek ellenére még mindig Németország a legnagyobb küldőpiac, hiszen a Balaton régióban eltöltött vendégéjszakák számának 34,8 százalékát a német vendégek realizálják. A szezonális üzemelésű szállodák kihasználtsága és bevételei lényegesen csökkentek az idei évben. A gyógyszállodák forgalmára negatív hatással volt, hogy az új német egészségügyi törvény megszigorító intézkedései miatt a német nyugdíjasok otthoni kiadásai jelentősen megnövekedtek. A belföldi vendégek aránya a  tavalyi 15 százalékról 22-re növekedett, mégsem tudta behozni a német kiesést, mivel míg a német gyógy-vendég átlagosan két hetet tölt a szállodákban, addig a magyarok tartózkodási ideje csak három nap. A régió szállodáinak piaci pozícióját a jelentős kapacitásnövekedés és a kemény árverseny is rontotta. Az euró nyári árfolyamcsökkenése is kedvezőtlenül érintette az ideérkező turistákat. Dr. Kovács Miklós, regionális marketing igazgató elmondta, változatlanul a német piac számukra a legfontosabb, de erősíteni kívánják a jelenlétet Dániában és Hollandiában is. „Belföldön egy nagy Balatonkampányt tervezünk a régió turizmusában érdekeltek bevonásával. Erősítjük az internetes megjelenést, visszaszorítva a költséges kiadványok megjelentetését, és bevezetjük a Balatonkártyát. A belföldi piacon 3 százalékos bővülést célzunk meg, a külpiacokon pedig a vendégforgalmi csökkenés minimalizálására törekszünk” – hangsúlyozta az igazgató.

Észak-Alföld

Az idei évben tovább emelkedett a belföldi turizmus szerepe az Észak-Alföldön. 2004. január–szeptember között a régióban a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak 75%-a származott a hazai lakosságtól, így a szállásdíjbevételek nagyobb része (62,4%) is a belföldi turizmusból adódik, ami közel 8%-os emelkedést jelent a tavalyi évhez képest. 2003-hoz viszonyítva az év első kilenc hónapjában azonban 5,8%-kal csökkent az összes vendégéjszaka száma, aminek kiváltó oka a külföldi vendégéjszakák 13,7%-os mérséklődése volt. A német gazdasági receszszió, az ukrán és orosz vízumkényszer, a környező országok (mint versenytársak) piaci térnyerése igen kedvezőtlenül hatott a régió beutazóturizmusának alakulására. A régió kereskedelmi szálláshelyei közül egyedül a három- (+7,5%) és négycsillagos (+3,1%) szállodák tudtak forgalombővülést elérni, amelyek a vendégforgalom felét tudhatják magukénak. Kiemelkedő a régióban mért átlagos tartózkodási idő: 3,2 nap, ezzel az Észak-Alföld a második a régiók sorában a Balaton után. A kedvezőtlen mutatók mutatók javulása érdekében számos lépést tett és tesz napjainkban is a régió. Magasabb színvonalú szálláshelyek létesülnek, a régió fürdőinek döntő részét felújították (közel 8 milliárd Ft értékben), új beruházások vannak folyamatban – hortobágyi látogatóközpont, debreceni kongresszusi központ. A debreceni repülőtér működése pedig önmagában olyan lehetőségeket rejt, amelyek a megváltozott utazási igényekhez igazodva jelentős forgalombővülést indukálhatnak nemcsak a régió, hanem egész Kelet-Magyarország számára. Jövő évi cél a belföldi vendégforgalom erősítése, a külföldi vendégforgalom csökkenésének megállítása. Az Észak-alföldi RMI 2005. évi marketingkommunikációjának középpontjában az egészségturizmus, az eseményturizmus (kulturális és gasztronómia), valamint a Hortobágy mint Világörökség fog szerepelni, kiemelt szerepet kap az e-marketing – nyilatkozta lapunknak Katona Ilona, az RMI igazgatónője.

Dél-Alföld

2004. január–augusztus között a dél-alföldi régió kereskedelmi szálláshelyeire 302,9 ezer vendég érkezett (–2,9%), akik 754,8 ezer vendégéjszakát (–2,0%) töltöttek el ott. A 2004. január-augusztus közötti időszakban a belföldi vendégforgalom visszaesett, a belföldi vendégek száma 3,8%-kal, a vendégéjszakák száma 2,6%-kal maradt el a 2003. év azonos időszakának adataitól. A külföldi vendégek száma kismértékben, 0,1%-kal nőtt, a külföldi vendégéjszakák száma pedig változatlan volt. A külföldi vendégéjszakák 61,3%-át 2004 első nyolc hónapjában az Európai Unió országaiból érkezők töltötték a régióban, a legfontosabb küldőpiac Németország, Hollandia, Románia, Lengyelország, Ausztria és Olaszország. Az idei eredmények a minimális visszaesés ellenére nem tekinthetők lehangolónak, mivel 2003-ban a vendégek száma összességében 9,1%-kal volt magasabb az előző évihez képest, a vendégéjszakák száma pedig 8,2%-kal emelkedett. Ennek hátterében a belföldi vendégforgalom dinamikus növekedése (a belföldi vendégek száma 15,1%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 12,8%-kal nőtt 2003-ban), illetve a külföldi vendégforgalom visszaesése (a külföldi vendégek száma 6,3%-kal, az általuk eltöltött éjszakáké 4,1%-kal csökkent) állt. 2003-ban a belföldiek részaránya 76% volt. A Dél-alföldi RMI igazgatója, dr. Albel Andor szerint a régióba érkező turisták kb. fele nem kerül a hivatalos statisztikák látókörébe, tehát a vendégszám akár az 1 milliót is elérheti évente. 2005-ben elsősorban a belföldi senior vendégkört célozzák meg egészségturisztikai ajánlatokkal, a legfőbb külföldi célpiac Németország, Hollandia, Lengyelország lesz. A román és szerb bevásárlóturistákat a városlátogatásoknak, fürdők látogatásának szeretnék megnyerni.

Tisza-tó

A Tisza-tónál végzett kérdőíves felmérésből kiderül, hogy az odalátogató turisták elsőként strandolás, fürdőzés céljából keresik fel a régiót, amelynek vendégforgalmát a hűvös, esős tavasz és nyárelő különösen hátrányosan érintette. A vendégszám mellett a vendégéjszakák száma is drasztikusan csökkent, ami abból adódik, hogy a vendégkör 70 százalékát adó belföldiek a rossz idő miatt hamarabb szakították meg nyaralásukat. A kedvezőtlen időjárás a kempingező hollandokat, illetve a németeket tartotta távol a leginkább. Azokon a küldőpiacokon, ahol elsősorban a régió meleg vizű gyógyfürdői – Tiszaújváros és Berekfürdő – iránt érdeklődnek, jóval kisebb arányú volt a visszaesés. Ilyen például Szlovákia. A lengyelek száma jelentősen, mintegy 17 százalékkal emelkedett. „Jövőre újra a hazai piacra fektetjük az elsődleges hangsúlyt, és egy nagy belföldi kampányt indítunk. Készülünk a német és holland piac bővülésére. A bel és a külföldi vendégszámban 2 százalékos emelkedést tervezünk 2005-ben. A romló eredmény betudható annak is, hogy 2004-ben szűkösebb keret állt rendelkezésre országmarketingre, mint 2003-ban” – hangsúlyozta Szendy Mónika regionális marketing igazgató.

Közép-Dunántúl

A Közép-dunántúli régió vendégforgalmában idén az országosan jellemző tendenciák voltak meghatározók. A belföldi vendégforgalom közel azonos volt a tavalyival, a vendégéjszakák száma viszont alulmúlta a 2003-as azonos időszakot. A marketingigazgatóság jelenleg vizsgálja az elmaradások okát, tudtuk meg Árkiné Gombás Edittől, a Közép-dunántúli RMI igazgatójától. Az igazgatónő az egészségturisztikai infrastruktúra szűkösségére vezeti vissza a vendégéjszakákban tapasztalható lemaradást. Hiszen míg más régiókban számos gyógy- és wellnesslétesítmény nyílt, illetve újult meg, addig a Közép-Dunántúlon a felújított, új élményelemekkel bővített komáromi fürdő átadása 2005-ben várható, és az agárdi gyógyfürdő megnyitása is várat magára. Újdonságnak, vendégcsalogatónak idén a Pápai Várkertfürdő és a hozzá kapcsolódó, újonnan megnyílt 5 csillagos kemping számított. Örvendetes, hogy az idén visszatértek a külföldi vendégek, főleg Veszprém megyébe, amelyet több külföldi keresett fel, mint 2003-ban. Az Angliából és az USA-ból érkezett vendégek száma emelkedett, a régióban a két küldőterület az első tíz közé verekedte magát, mondta Árkiné Gombás Edit. A távoli piacok megindulását az igazgatónő a külképviseletek hatékony promóciójában, valamint az MT Rt. központi és régiós tanulmányútjaiban látja. A vendégéjszakák csökkenése ellenére a régióban növekedtek az árbevételek. A marketing igazgatóság 2005 januárjában Utrechtben egy holland, februárban pedig egy belga turisztikai vásáron vesz részt, a vendégszám ugyanis az utóbbi években visszaesett ezekről a küldőterületekről. Franciaországban és Olaszországban a külképviseletekkel közösen prezentációkat, study-tourokat szervez a régió. A belföldi vendégszám erősödését reméli 2005-ben az RMI, az átadásra kerülő felújított és kibővített gyógyés termálfürdők miatt. Az új küldőpiacokra odafigyelve szorosabb együttműködést alakítanak ki a külképviseletekkel, és a Stratégiai Termékek Igazgatóságával, hogy versenyképes terméket tudjanak piacra vinni. Piac- és termék specifikus kiadványokat adnak ki, study tourokat, workshopokat szerveznek, valamint egy fotóalbum megjelentetését tervezik a nemrég kiadott, a régiót bemutató turisztikai CD és film mellé.

Nyugat-Dunántúl

Míg az országban a vidéken töltött vendégéjszakák száma 8-9 százalékkal csökkent, addig a nyugat-dunántúli régióban alig 0,4%-os csökkenés volt tapasztalható, a vendégek száma pedig 1,7 százalékkal emelkedett az év első kilenc hónapjában, mondta Tama István, a Nyugat Dunántúli RMI igazgatója. A régióra összességében nem volt jellemző a jelentős visszaesés, azonban nem lehet igazán turisztikai termékhez kötni a látogatók elmaradását, vagy az intenzívebb érdeklődést. Vegyes képet mutat, hogy a városok közül például Sopronban emelkedett a vendégek száma 2003-hoz képest, Kőszegen viszont visszaesést tapasztaltak, volt olyan gyógyfürdő, ahol emelkedett, de olyan is, ahol valamelyest visszaesett a vendégszám. A tartózkodási idő a világ- és az országos tendenciának megfelelően a régióban is csökkent. Valószínűleg azért nem jellemezte a Nyugat-Dunántúlt visszaesés, mert a régió turisztikai attrakciói, a városnézés, gyógyfürdőlátogatás nem függ jelentős mértékben az időjárástól. Pozitívan hatott a régió szolgáltatóinak erős marketingmunkája is, mondta Tama István. A külföldi küldőterületek összetétele 2004-ben a tavalyihoz hasonlóan alakult, a német vendégek számát kis mértékű viszszaesés jellemezte. Jövőre a belföldi turizmus erősödését várja az igazgatóság vezetője, szerinte az üdülési csekkel történő utazásokban vannak még kiaknázatlan lehetőségek. Erősíteni szeretnék a rendezvényturizmust. Jellemző, hogy a programszervezők egyre korábban tudják már a különböző események időpontjait, így kiajánlani, hirdetni is korábban lehet ezeket. A külföldi marketingben a tervek szerint a gyógy-, wellness- és fitneszlehetőségek közül inkább a régió gyógyturisztikai vonatkozását, erősségeit hangsúlyozzák, mint az élményjelleget. Tama István elsősorban attól tart, hogy a gazdasági környezet nem kedvez majd a turizmusnak. Az igazgató üdvözölte az RMI-k nagyobb döntési jogkörét, tervezik a Nyugat-dunántúli régió internetes elérhetőségének fejlesztését.

Dél-Dunántúl

Az idei első háromnegyed év országos vendégforgalmi adatait tekintve Budapest kitűnő teljesítményéhez képest a vidék eredményei már kevésbé pozitívak, – érvényes ez a Dél-Dunántúl régióra is – hangsúlyozta lapunknak Hegyi Zsuzsa, a regionális marketingigazgatóság vezetője. Ennek oka egyrészt a közlekedésföldrajzi perifériás helyzet, de problémát okoz az értékesítésben, hogy a kínálat a régióban igen heterogén. Kevés az olyan desztináció (Pécs és Harkány kivételével), ahol jelentősebb volumenű homogén szolgáltatást tudnak kiajánlani. Csak ennek megléte esetén válna lehetségessé, hogy azonos áron azonos tartalmú szolgáltatásokat egységesen jelenítsenek meg a piacon egymás mellett működő szolgáltatók. Jó példa erre Pécs három legjelentősebb háromcsillagos házának belföldi marketingakciója: a két éjszakára kétágyas szobában, félpanziós ellátást igénybe vevő vendégek rendkívül kedvező, egységes áron azonos tartalmú szolgáltatást kapnak – amit a Magyar Turizmus Rt. Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága kezdeményezésére együttműködő szolgáltatók közös belföldi újsághirdetésekkel reklámoztak. A régió fő desztinációja Pécs, a Dél-Dunántúl teljes vendégforgalmának 40%-át realizálja évről évre. Ha továbbra is elmarad Pécs dinamikusabb turisztikai fejlődése, az kihat az egész régióra. Míg más térségekben az utóbbi években sorra épültek az élményfürdők, itt nem történt hasonló léptékű beruházás. Ez a ma 70%-ban belföldi vendégekre támaszkodó régióban hatalmas lépéshátrány, hiszen a magyar lakosság túlnyomó többségének főutazása a nyári időszakra esik, az utazók több mint kétharmadát a vízparti élmények vonzzák. Kitörési pontot egy nemzetközi tekintetben is versenyképes pécsi élményfürdő-  beruházás, a pécsi világörökséghez kötődő, másfél milliárdos fejlesztés megvalósulása, a diszkont-légitársaságok megjelenése jelenthet.

Észak-Magyarország

2004. év első 9 hónapjában mind a bel-, mind a külföldi vendégforgalomban visszaesést tapasztaltak a régióban. A helyi szakemberek úgy látják, hogy honfitársaink egyre inkább a szomszédos országokat választják hazai úti célok helyett. A külföldi országok közül a komoly volument adó lengyel küldőpiac drasztikus visszaesése (–11 százalék) érintette érzékenyen a régiót. Lengyelországban gazdasági recesszió van, illetve a magyar üdülési csekkhez hasonló rendszert vezettek be. Elmaradtak idén a holland vendégek is a régióból, Hidvéginé Molnár Judit regionális marketing igazgató úgy véli, kempingjeik minőségi fejlesztésével lehetne visszahódítani őket. Észak-Magyarország főbb küldőországainak sorában még mindig Németország áll az első helyen, sőt még jelentős mértékben (5,5 százalék) nőtt is a németek aránya a régióban, amit a szakember a hatékonyabb marketinggel magyaráz. Az előző évekhez hasonlóan az idén is jelentősen nőtt a skandináv forgalom (Svédország +43 százalék, Dánia +25 százalék), ami indokolttá teszi a skandináv turisztikai kiállításon való részvételt. Új jelenségként tapasztalták az Egyesült Államokból érkezők számának növekedését (+18,9 százalék az első 8 hónapban). A marketingigazgatóság az ideinél jóval nagyobb kampányra törekszik belföldön, és előtérbe helyezi a direkt marketing és az internet eszközeit. Jövőre a külföldi piacokon a 2003-as szint elérését tűzték ki célul, belföldön a 2003-as eredményt 2 százalékkal szeretnék meghaladni.

Költséghatékonyabb régiók

Előző számunkban a Magyar Turizmus Rt. Szervezeti átalakulásával kapcsolatosan már megemlítettük, hogy a regionális marketing igazgatóságok (RMI-k) jövőre nagyobb önállóságot kapnak kereteik felhasználására. Maguk döntenek egyebek között a kiadványok megjelentetéséről és egyéb médiamegjelenésekről – természetesen a szervezet 2005-ös akcióterve prioritásainak figyelembevételével –, a tanulmányutak szervezéséről és arról, hogy mely kiállításokon vesznek részt. Korábban ezen feladatok teljesítését és finanszírozását a központ magára vállalta. A jogok átruházásától azt reméli az igazgatóság, hogy a saját mozgásterüket jobban ismerő régiók felelősebben, hatékonyabban költik el a kereteiket. Tudva azt, hogy a marketingszervezet jövőre 1, 7 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat, mint az idén, az is nyilvánvalóvá válik, hogy a régiók 2-3-szorosára emelkedő büdzséje is látszólagos, hiszen 2005-ben mindenről maguknak kell gondoskodniuk. Jövőre egyébként a 9 régió 700 millió forinttal gazdálkodhat, míg 2004-ben 209 millió forint állt a rendelkezésükre. A szűkös forrásokra való tekintettel 2005-ben először biztosít egyirányú átjárást a vezetőség a régiók számára a központilag meghatározott marketing-, illetve működési keretek között. Kikötik, hogy a marketingkeretből elvenni nem lehet, a működési költségekből azonban át lehet csoportosítani forrásokat az előbbibe. Ezzel gyakorlatilag az átszervezés lehetőségét is átruházzák a régiókra. Asztalos Zoltán, a régiókért felelős belföldi hálózati igazgató a marketingbüdzsé bővítésére lehetőségként említette a létszámleépítést, a kisebb irodába való költözést és a barterszerződéseket. Újdonság az is, hogy az RMI-k igazgatói a termékmenedzserekkel és a külképviselőkkel közösen tervezik, bonyolítják és finanszírozzák jövő évi nagyobb akcióikat. A vállalati központ a jövő évi szűkös büdzsére való tekintettel javasolja a régióknak, hogy további forrásokat gyűjtsenek úgy, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben bevonják akcióikba az önkormányzatokat és a helyi vállalkozásokat. A szemléletváltás időszerű, hiszen minden jól működő nyugat-európai turisztikai marketingszervezetnél ez a gyakorlat érvényesül. Jövőre a külföldi marketingkommunikációban marad az 5 régiós bontás (Budapest és környéke, Balaton, Dunántúl, Pannónia, Eger és Tokaj-Hegyvidék, Puszta-Tisza-tó), belföldön pedig visszaáll a 9-es felosztás, jóllehet a régiók – ahogy az elmúlt évben is – jóval több pénzt kapnak a kötelező „nagyrégiós” közös akciókra, mint az önállóakra.