A külföldiek magyarországi fogyasztása 208 milliárd forint (808 millió euró) volt, ami viszont 4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ennek közel kétharmada (131 milliárd forint) a turisztikai fogyasztásokhoz kapcsolódott. A külföldre látogató magyarok ugyanekkor 133 milliárd forintot költöttek, 9%-kal többet, mint 2010 január–márciusában. Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 75 milliárd forintot tett ki, 21%-kal kevesebbet, mint 2010 első negyedévében. 

2011 első negyedévében 7,6 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, 76%-uk egy napra, 24%-uk több napra.

A negyedévben elhanyagolható mértékben (0,5%-kal) ugyan, de tovább csökkent az egy napra látogatók száma, melynek oka az éjszakázás nélküli, nem turisztikai motivációval érkezők – főként vásárlók – számának csökkenése. Az egy napra látogatók 38%-a átutazó volt, számuk 2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A vásárlók száma 5%-kal mérséklődött, arányuk továbbra is jelentős (36%), azonban 2 százalékponttal csökkent a 2010 I. negyedévében mért adatokhoz képest. A turisztikai céllal érkezők aránya 1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, – 17%-ra növekedett.

Az egy napra hazánkba látogatók 28%-a Szlovákiából, 23%-a Romániából, 19%-a pedig Ausztriából érkezett. A Franciaországból, Hollandiából és Svájcból egy napra érkezők 100%-ban átutazók. Egy napra, turisztikai céllal a legtöbben Ausztriából és Szlovákiából érkeztek, jelentős a Romániából érkezők száma is. Az egy napra látogató osztrákok 37%-a kiránduló volt, a horvátok és csehek esetében ez az arány szintén igen magas, 25–20%.

A több napra látogatók száma 2008 óta folyamatosan nő, e negyedévben 7%-kal haladta meg az előző évi szintet. Az első negyedévi növekedés – a tavalyi év azonos időszakához képest – nagyrészt a szabadidős utak számának bővülésével magyarázható. E mellett a nem turisztikai célú utazások száma is – mint a vásárlóutak, az egy éjszakát eltöltő átutazások, továbbá az egyéb célú utak – emelkedett. A több napra érkező 1,8 millió utazó 79%-a turisztikai céllal érkezett, ebből 14% volt az üzleti utazók aránya.

Az átutazók aránya 12, a huzamosabb idejű munkavégzés céljából érkezőké 5% körüli volt. A több napra látogatók a legnagyobb számban Németországból, Romániából és Ausztriából érkeztek. A Romániából érkező, több napra látogatók aránya 3 százalékponttal emelkedett, míg a másik kettő esetében 1 százalékponttal csökkent 2010 azonos időszakához viszonyítva.

A külföldiek összesen 16,6 millió napot töltöttek Magyarországon, ami 1%-os növekedést jelent az előző év azonos negyedévéhez képest. A több napra érkező külföldiek átlagos tartózkodási ideje 5,9 nap volt. Fő küldő piacunk – Németország – esetében 6, az USA-ból és Hollandiából érkezőknél 8, illetve az Ausztriából hazánkba látogatóknál 5 nap volt. A további szomszédos országainknál 3 nap körüli az eltöltött napok száma.

A külföldiek által leglátogatottabb turisztikai terület és régióink 2011 első negyedévében Budapest (40,8%) és Nyugat-Dunántúl (29,6%) voltak. 

A külföldi látogatók az időszakban 208 milliárd forintot költöttek el hazánkban. Az utasforgalmi export 63%-a (131 milliárd forint) kötődött a turisztikai motivációval érkezőkhöz. Ezen belül a több napra érkezők 123 milliárd forintot adtak ki az utazásuk során. Az egy napra látogatók a teljes látogatóforgalom 76%-át adták, az összesen kiadások 33%-át költötték el hazánkban. Ebből következik, hogy az arányaiban kevesebb, több napra érkező (24%) jelentősebb piacot képvisel a kiadások tekintetében (140 milliárd forint), mint az egy napra látogatók.

A külföldiek magyarországi fogyasztásának legnagyobb hányada (19%-a, 39 milliárd forint) a német látogatóktól származott. A Romániából, Szerbiából, Szlovákiából és Ukrajnából érkezőknél különösen alacsony a turisztikai költés aránya az összes kiadáson belül.

A külföldiek magyarországi kiadásainak fogyasztási szerkezete összességében stabilnak mondható. Az egy napra látogatók kiadásaik 69%-át élelmiszerekre és egyéb árucikkekre, a több napra látogatók kiadásaik 42%-át szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra költötték. A vizsgált időszakban mindkét csoportban nőtt a szállásra, a vendéglátó-szolgáltatásokra, az üzemanyagra, az élelmiszerekre és italra, továbbá az egyéb szolgáltatásokra fordított kiadási arány. Ellentétes irányú volt a változás a közlekedés, a kulturális, a sport és egyéb turisztikai célú kiadások terén.

2011 első negyedévében a magyar állampolgárok 3,5 millió alkalommal utaztak külföldre. Az utazások számának 2009 óta megfigyelhető csökkenése az év első negyedévében megállt. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva az egynapos utak száma 5%-kal nőtt, a többnapos utaké stagnált.

Az egynapos utak mindössze egynegyede, a többnapos utak 83%-a turisztikai célú. Az első negyedévben a szabadidő eltöltése céljából tett utak száma 6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A nem turisztikai célú motivációk közül a vásárlás és a munkavégzés jelentősebb arányú. Az egynapos utak több mint fele (54%) vásárlási célú, ezen utak száma nem változott. A 17%-ot képviselő, munkavégzési célú kiutazások száma 11%-kal nőtt, az egynapos utak bővülésének köszönhetően.

A külföldre látogató magyar állampolgárok 133 milliárd forintot költöttek el külföldön. A kiadások nagy része (60%-a, azaz 80 milliárd forint) a turisztikai motivációjú, több mint harmada (36%-a, azaz 48 milliárd forint) munkavégzési és vásárlási célú utakhoz kapcsolódott. A kiadások növekedését elsősorban a munkavállalási célú utazásokhoz kötődő fogyasztás okozta.

A külföldre látogatók fogyasztási szerkezete lényegesen különbözik az egy, illetve a több napra látogatóknál. Az egy napra látogatók kiadásaik kétharmadát élelmiszer, ital és egyéb árucikkek vásárlására, míg a több napra látogatók kiadásaik több mint felét szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások igénybevételére, illetve egyéb árucikkek vásárlásra fordították. 2011 első negyedévében jelentősen nőtt az üzemanyag-vásárlás aránya az előző év azonos időszakához képest, különösen az egy napra látogatók esetében. A több napra látogatók kevesebbet költöttek kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatásokra, valamint szállásra, de arányaiban többet fordítottak élelmiszerre, italra és egyéb árucikkekre.

Az utasforgalom egyenlege 2011 első negyedévében 75 milliárd forint, azaz 275 millió euró volt. Ez mintegy 21%-kal alacsonyabb, mint az előző év azonos negyedévében, aminek oka, hogy csökkent a nagyobb volument képviselő export (bevétel), és jelentősen nőtt az import (kiadás). A forint 2011 első negyedévében átlagosan 1%-kal volt gyengébb, mint 2010 első negyedévében.