Az elnyert támogatásból élőhely-rekonstrukciók, elektromos vezetékek természetbarát átalakítása, gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek természetvédelmi célú fejlesztése, erdei iskolák infrastrukturális fejlesztése és élőhely-megőrző programok valósulnak meg. 2000 és 2010 között összesen 155 nemzeti parki fejlesztésre került és kerül ezután sor Magyarországon.
Szabó Imre kiemelte: "szinte nincsen olyan zuga az országnak, amelyre ne jutott volna figyelem". Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) odaítélt támogatások egyebek mellett érintik Zirc, Tihany, a Körös-völgy, a Dél-Bükk, a Mátra, a Hanság, a Hortobágy és Szentgotthárd térségét is - fejtette ki a miniszter. Hozzátette: sor kerül az aggteleki barlangok élővilágának rehabilitációja, program indul a Káli-medencében képződött egyedi geológiai formációk fenntartására, és megvalósul a zirci, valamint az alcsúti arborétum és kastélypark élőhelyeinek helyreállítása is. Az összes nemzeti park egy éves költségvetési támogatásával egyenlő támogatásból további élőhely-rekonstrukciók, elektromos vezetékek természetbarát átalakítása, gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek, valamint erdei iskolák infrastrukturális fejlesztése valósul meg - húzta alá a miniszter.
A tárcavezető rámutatott: a magyarországi nemzeti parkokat mintegy 2,5 millióan keresték fel 2008-ban, a látogatók közül 1,5 millióan - a korábbi évhez képest 300 ezerrel többen - vettek igénybe fizetős szolgáltatásokat is. A természetvédelem pedig mintegy 33-37 milliárd forinttal gazdálkodik az ÚMFT 2007-2013. közötti időszakában. A Szabó Imre által bejelentett támogatások kizárólag a Duna-Dráva Nemzeti Parkot nem érintik a tíz magyarországi nemzeti parkból.
