A találkozón a delegáció a magyar főváros 2020-as olimpiai kandidálásával kapcsolatban folytatott tárgyalásokat tervezési, rendezési és utóhasznosítási témákban a kínai illetékesekkel: a 2008-as pekingi olimpia szervező bizottságának a vezetőivel és az Olimpiai Stadion (Madárfészek), valamint az olimpiai úszóközpont (Vízkocka) üzemeltetőivel.

A küldöttséget Guo Jinlong, Peking főpolgármestere is fogadta, aki az olimpia utóhatásairól és az ennek köszönhetően a kínai fővárosban történt fejlesztésekről és további tervekről adott tájékoztatást. Mint rámutatott, csak a szponzorációból, a jegyértékesítésekből és a televíziós jogokból ma már közel 1 milliárd eurónyi azonnali bevételre tehet szert a házigazda, ezért egyre több város köti össze rekonstrukciós programját, valamint tömegközlekedésének és infrastruktúrájának átfogó modernizációját az olimpia megpályázásával és megrendezésével.

Pályázati témában a magyar küldöttség megbeszélést folytatott a Pekingben élő Vajda Lászlóval is, aki tagja volt a sydney-i, athéni és a pekingi olimpiák szervezőbizottságainak, jelenleg pedig Tokió 2016-os pályázati bizottságának dolgozik. Demszky Gábor főpolgármester emlékeztetett arra, hogy Budapest már döntött a 2020-as olimpia megpályázásáról, amikor tavaly decemberben a fővárosi közgyűlés ötpárti igent mondott a BOM által előkészített Olimpia Törvényre és az olimpiai helyszíneket meghatározó városfejlesztési struktúratervre, ezért az érdemi munka már megkezdődött. A főpolgármester elmondta, az olimpia a leghatékonyabb országépítő és gazdaságélénkítő projekt, vagyis az európai uniós pénzek még sikeresebb lehívásának a motorja lehet.

Éppen ezért hamarosan újra a közgyűlés elé kerül a budapesti olimpia témája, amit megelőzően egyeztetést fog kezdeményezni a frakcióvezetőkkel, hiszen az ötpárti konszenzus továbbra is kiemelkedően fontos ebben az ügyben. A Főváros vezetésének célja, hogy előkészítse a terepet a következő kormánynak és a következő közgyűlésnek, hogy 2011-ben megalapozott döntést tudjanak hozni a pályázatról és legyen idejük megvitatni, hogy az ország teherbíró képessége és az olimpia hosszú távú haszna arányban vannak-e egymással.

Beleznay Éva főépítész hangsúlyozta, hogy nem az olimpia miatt fejleszt a város, hanem városfejlesztési céljaihoz húzóprojektnek tekinti az olimpiát. Az olimpiai helyszínek megválasztása során kiemelt szempont volt, hogy lökést adjon a ma még alulhasznosított területek megújításának, valamint hogy az olimpia kiszolgálására kialakított közlekedési rendszer és sportlétesítmények „utóhasznosítása” a város lakói számára ma még hiányzó szolgáltatásokat eredményezzen.

Szalay-Berzeviczy Attila szerint az Olimpia Törvény parlamenti elfogadása nélkülözhetetlen feltétele Budapest 2011-es jelentkezésének érdemi előkészítéséhez. Minél később kezd el vele foglalkozni az országgyűlés, annál kevesebb idő marad a pályázat előkészítésére. Mint hozzátette, Budapest 2020-as pályázata szempontjából kiemelkedően fontos dátum lesz október 2-a, amikor is a Nemzetközi Olimpiai Bizottság dönt arról, hogy a Chicago, Madrid, Rio de Janeiro és Tokió négyesből mely város adhat otthont a 2016-os játékoknak. A BOM vezetője szerint a magyar érdekek szempontjából az amerikai kontinens két városa jelentené a legkedvezőbb döntést. Madrid esetleges győzelme 2028-ig levenné Budapest kandidálását a napirendről.