2001 – a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program – óta, kisebb megszakításokkal az állam több mint 100 milliárd forint támogatással új alapokra helyezte a termál- és gyógyfürdők kínálatának fejlesztését az egészségturizmus fejlesztési stratégiájának megfelelően.

Ehhez az összeghez hozzáadandó az önkormányzatok saját forrása, amelynek jelentős része hitel volt. Becslések szerint a szektor fejlesztésébe az elmúlt években több mint 300 milliárd forint áramlott. Ebben az összegben nem szerepelnek a wellness, illetve termál szállodákra fordított támogatások.

Az üzemeltetési veszteségek már a kezdeti időszakban jelentkeztek, majd a további években a fejlesztésekkel párhuzamosan a kimutatható éves veszteség folyamatosan nőtt – egyes szakértők mintegy 30-40 milliárd forintra becsülik jelenleg – amelyhez, szintén hozzáadhatók még a „kikönyvelt” tételek.

Üresek a medencék: anyagi okok miatt szeptember 30-án bezárt és csak májusban nyit újra a dunaújvárosi élményfürdő.

A 2001 óta beruházott állóeszköz érték a nemzeti vagyon jelentős részét teszi ki, azonban az ágazati jellemzők alapján is elvárható eredmény elmarad a potenciális lehetőségtől, ami jelzi az ágazat problémáit. Ez még akkor is így van, ha figyelembe vesszük a fürdők multiplikátor hatását, a fürdőkre települt vállalkozások árbevételét és az összes befolyt állami jövedelmet. Ebben szerepet játszhat az elmúlt évek koncepciótlan túlfejlesztése is.

A növekvő veszteségek ellenére az önkormányzatok inkább vállalták a veszteségek finanszírozását, ahelyett, hogy azonnal keresni kezdték volna a kilábalás lehetőségeit. Azóta számtalan kisebb-nagyobb fürdőt zártak már be, ennek ellenére sem tudott meghonosodni az üzleti életben működő szemlélet, a veszteség mielőbbi felszámolására való törekvés.

Érdekes megfigyelni, hogy a magántulajdonú fürdők, vagy néhány önkormányzati tulajdonú fürdő kivételével milyen jelentős az eltérés az üzemeltetés módja és filozófiája tekintetében, pl. a támogatások igénylése, vagy a beruházások ütemezése és finanszírozása terén. A döntések mögött mindig racionális üzleti-szakmai-tervezési-üzemeltetési megfontolások állnak.

A veszteségek finanszírozhatóságának azonban korlátai vannak, és úgy tűnik, hogy a tulajdonos önkormányzatok forrásaiból ezek már nem finanszírozhatók, tehát azonnali, átfogó megoldásra és beavatkozásra van szükség.

A változásban az állam szerepe jelentős kell legyen: egyrészt az új támogatási rendszerben a jól teljesítők fejlődésének támogatása mellett a veszteségek felszámolására vonatkozó fejlesztésekre kellene helyezni a hangsúlyt, az eredményesség javítása érdekében...

Az állam – közvetett - szerepvállalása nem vitatható, hiszen a jelentős állami (nem csak uniós) támogatással felépült rendszer gazdasági eredményességének biztosítása érdekében történik.

Úgy ítéljük meg, hogy a változásban a legnagyobb szerepet a szakmai szempontok érvényesülése hozhat, a minőség javítása, a minőségi fejlesztés szükségességének támogatása.

Ezen túlmenően megfontolandó lenne az üzleti szempontok érvényesülése a tulajdonviszonyokban. Ez serkentően hat a piaci versenyre, a versenyképesség növelésére vonatkozó törekvésekre, a gazdálkodásra, amint a hazai és nemzetközi tapasztalatok mutatják. A fejlesztések szakmai-üzemeltetési gyakorlatában fentiek alapján a változtatás nélkülözhetetlen.

Már a fejlesztések első éveiben – a problémás esetek kapcsán - bebizonyosodott, hogy a fürdők tervezése komoly tapasztalatot és specifikus ismeretet igényel, az üzleti terv átgondolt, felelős helyi és regionális turizmusfejlesztési stratégiára és koncepcióra épülhet, a támogatás és finanszírozás hozzáértést és felelősséget igényel, és a fürdő felépítése egy vertikális és horizontális felépítésű rendszer része. (Mint ahogy az iparban egy üzem létesítését piaci igényekre alapozzák és a sikeres termelés érdekében szükséges a logisztikai háttér kiépítése is)

Nem elég a fürdőt felépíteni, a legfontosabb kritérium a hatékony menedzselés, a gazdaságos üzemeltetés. És ez az a terület, amely nem kapott kellő figyelmet sem az előkészítés, sem a támogatások odaítélés, sem a fenntartó szervezetek többségének döntései során.

A veszteséges fürdők számára dolgozta ki és vezette be az EconoConsult a SPAudit elnevezésű szolgáltatását, amely a fürdő minden szakmai területének vizsgálatával tárja fel a problémák okait és javaslatot tesz a veszteségek csökkentésére, az árbevétel növelésére. Tapasztalataink szerint jelentős veszteségcsökkentést lehet elérni az energiafelhasználás területén, a vegyszerfelhasználásban és még sorolható, hogy már egyszerű intézkedésekkel is esetenként több tízmilliós megtakarítás érhető el.

Óva intenék mindenkit attól, hogy egy rövid cikk alapján általánosítson, vagy negatív véleményt formáljon az ágazat tevékenységéről. Az eddig megvalósult fejlesztések jelentős térségfejlesztési hatással bírnak, az eddigi program gazdasági hatékonyságának és jövedelemtermelő képességének növelése viszont fontos és halaszthatatlan feladatunk.

Molnár László, az EconoConsult Kft stratégiai igazgatója