Ennek keretében nyitott érdekes kiállítást Egerben, az Agria Park Galériájában a Dobó István Vármúzeum a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen „A láthatatlan ember arcai” címmel. A tárlat mottóját a regényíró egyik remekművének, a Láthatatlan embernek a jelképes alakja adta – mondta lapunknak Szalainé Király Júlia irodalomtörténész-muzeológus, a kiállítás rendezője. - Ám ez a bemutató nemcsak a regényre vonatkozik, hanem az élő, a látható Gárdonyi Géza is megjelenik a látogató előtt. Mindenek előtt az egykori író-újságíró arcai elevenednek meg fotókon, a fiatalkori, majd az idősebb szerző portréját is felidézve.
A kiállítás bemutatja a nagy epikus azon néhány kéziratát és rajzát, amelyeket az Egri Csillagok regényének alkotásához használt fel. Így például azt a ceruza vázlatát, amelyet az egri várról készített, továbbá a mű fő irodalmi forrását Tinódi Lantos Sebestyénnek az Eger vár viadaláról szóló írásművét is. Emellett rézkarcon megörökítve jelenik meg Dobó Istvánnak, a néhai egri várkapitánynak a képe is. De láthatók, a Láthatatlan ember című történelmi regény nyomtatott első kiadásának lapjai, amelyet Gárdonyi Géza a könyvének megjelenése után tollal javított. Ez szolgált később kéziratként a második kiadáshoz.
Azután még egy érdekesség, a regény 1938-as díszes kiadásának egy példányát is bemutatják a látogatóknak. A tárlaton az is olvasható, hogyan keletkezett másik történelmi műve, az Ida regénye. Ugyanakkor utalások találhatók azokra a kutatásokra is, amelyeket Gárdonyi Géza folytatott az Isten rabjai című történelmi művének a megírása előtt. A Dante Kiadónál évtizedekkel ezelőtt megjelent regénynek a díszes borítóját ugyancsak megcsodálhatják az érdeklődők.
Ezek mellett különlegességnek számít, hogy láthatják Gárdonyi Géza íróasztalát, ahol az Egri Csillagokat alkotta, az írógépét, asztali lámpáját, illetve óráját, utazóbőröndjét és „vándorbotját”. Üvegtárlókban pedig a pipáit, a kávékiöntőjét, a pecsétnyomóját. Bemutatják azokat az okmányokat is, amelyeknek egyike az írónak Magyar Tudományos Akadémiai levelező tagságát, illetve a Királyi Magyar Természettudományi Társulat rendes tagságát igazolta. Kiállították a jeles természettudósnak, Herman Ottónak barátjához, Gárdonyi Gézához írt levelét is. Ugyanakkor a közönség megismerheti az író halála után évtizedekkel később megfejtett titkos írásainak néhány sorát is. Látható a tárlaton az alkotóművész egykori kedvenc festőállványa, valamint a kisebbik fiáról Sándorról készített portré képe. A Gárdonyi arcáról készített fotók alatt pedig jelképesen néhány követ is elhelyeztek, amelyek az egri várból származnak.
A bemutatott régi tárgyak, az installáció, a különleges interaktív elemek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a látogatók Gárdonyi Géza műhelyében érezhessék magukat. Összességében ez a kiállítás áttekintést ad Gárdonyi négy nagy történelmi regényéről, a személyesen használt tárgyairól, illetve arról a környezetről, amelyben az író élt és alkotott.
A tárlat április 21-ig látogatható Egerben. Utána útnak indul és hazánk több városában is megtekinthető lesz.