Az erdők övezte, szép fekvésű, nyugalmas település jelentős múlttal rendelkezik - mondta érdeklődésünkre Mészáros Sándor, a pásztói városi önkormányzat vezető főtanácsosa. Zsigmond király 1407-ben Budával egyenértékű városi rangra emelte Pásztót. Ezt megelőzően bencés monostort alapítottak, ahová ciszterek települtek. A tatárjárás után felújították és majorral, illetve templommal bővítették a monostort.

Pásztó kedvező földrajzi fekvésének és éghajlatának köszönhetően hagyománya van a szőlő-, a gyümölcs- és a szántóföldi termelésnek. A város része a Mátrai borvidéknek, a helyben érlelt nedűket néhány pincészetben meg is kóstolhatják a Pásztóra látogató vendégek.

Kulturális látnivalók Pásztón

A Mátra nyugati kapujában található település több közeli kirándulóhely, mint Mátraszentimre, Mátrakeresztes, illetve Fallóskút kiindulópontja is, ezért kora tavasztól késő őszig sok turista fordul meg itt. Többféle látnivalóból is választhatnak az ideérkezők. Megismerhetik például a múzeum állandó kiállítását, a pásztói születésű egykori Kossuth-díjas grafikus Csohány Kálmán Galériáját, Gaál István Kossuth-díjas filmrendező emlékszobáját, a ciszterci monostor romjait, illetve az oskolamester valamikori házát, amelyet eredeti állapotába állítottak vissza.

Idén a kalandparkot is elkezdik építeni

Pásztó hasznosi városrészében - példaértékű összefogással és egy helyi egyesület irányításával - közel háromszáz millió forintos költséggel kalandparkot építenek. A fejlesztést a tervek szerint idén kezdik el és várhatóan 2015-ben vehetik majd birtokukba az érdeklődők. A fiatalok mellett elsősorban a kisgyermekes családoknak kínálnak majd itt aktív pihenést és kikapcsolódást.

Természetesen a hagyományoknak megfelelően idén két nagyobb rendezvényt is tartanak. Így a múltidéző Zsigmond napokat, illetve a szőlő- és borünnepet. Mindkettővel szeretnék még vonzóbbá tenni a turisták körében Pásztót, ezt a barátságos palóc kisvárost.