Többféle módon kommunikálhatja egy szálloda vagy étterem, hogy minőségi szolgáltatást nyújt. A direkt módon ezt közlő hirdetéseken túl például díjakat gyűjthet, vagy minőségbiztosítási, illetve minőségirányítási rendszert működtethet. Díjakból bő a választék. Mint Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) főtitkára elmondta, a szövetség mindössze kétféle díjat ad ki, a „Zöld szálloda” és „Az év szállodása” díjat. Ha azonban az ember kicsit nézegeti a szállodák honlapjait, többféle kitüntetéssel is találkozhat: létezik például az Év legjobb szállodája cím, és nem egy kitüntetést adnak – legtöbbször nemzetközi – szaklapok is. Az idősbarát vagy családbarát szálloda inkább az üzletpolitika része; nyilván a megnevezett, kiemelt célcsoportot akarják odavonzani. A szakma legelismertebb díja a Magyar Turizmus Zrt. által alapított és szigorú feltételek teljesülése esetén kiadott Magyar Turizmus Minőségi Díj.

Ami a minőségbiztosítási, illetve minőségirányítási rendszereket illeti, mint Kovács István elmondta, a HACCP-rendszer alkalmazása minden szállodában és étteremben kötelező. Az ISO-t nem tarják jól alkalmazhatónak a szállodaiparban, bár vannak példák a bevezetésére. A legtöbb szállodalánc saját standardjait használja.

Az mindenesetre a díjak és a minőségbiztosítási, illetve minőségirányítási rendszerek közös vonásának tűnik, hogy a vendégeket egyelőre nem nagyon érdekli, rendelkezik-e velük egy szálloda, vagy nem. Ezalól pillanatnyilag a Magyar Turizmus Minőségi Díj sem kivétel.

Idővel versenyelőnyt jelenthet

A hajdúszoboszlói Barátság Gyógy- és Wellness Szálloda még 2005-ben kapta meg a Magyar Turizmus Minőségi Díjat, és az országban elsőként, 2000-ben szerezte meg az ISO-minősítést. „Minden megjelenésünkkor, minden promóciónkban hangsúlyoztuk, hogy megkaptuk a Magyar Turizmus Minőségi Díjat, de az elmúlt években ennek nem éreztük pozitív hatását a vendégek részéről” – mondta Istók Csaba, a szálloda igazgatója. A hotel a „Zöld szálloda” címet is elnyerte. Az ISOminősítésre nem is pályáztak újból, úgy vélik ugyanis, hogy ahhoz képest, amennyi munka volt vele, nem hozott sokat. Más kérdés a Magyar Turizmus Minőségi Díj; Istók Csaba azt mondja, azt az idén újra megpályázzák. Véleménye szerint - aminek korábban többször hangot is adott – a díjhoz eddig nem járult megfelelő marketingtámogatás, és így nem is sokan ismerik . Úgy véli azonban, ez a jövőben változni fog, már csak azért is, mert egyre több szálloda kapta meg.

 Az ismertség növelését az is segíteni fogja, hogy a Magyar Turizmus Zrt. ígérete szerint valamennyi kommunikációs csatornáját (honlapok, Tourinformirodák, Itthon otthon van televíziós programajánló, kiadványok, média-együttműködések) felhasználja a díjazott szolgáltatók népszerűsítésére. Az MT Zrt. központi portálján a díjazott szállodák és éttermek a kiemelt ajánlatok között vannak. Ha a szolgáltató ajánlatát német vagy angol nyelven is biztosítja, az idegen nyelvű honlapokon is kiemelt helyen jelenhet meg.

Az idén kitüntetett kecskeméti Aranyhomok Wellness Szálloda azért pályázta meg a Magyar Turizmus Minőségi Díjat, mert szeretett volna presztízsértékű kitüntetést szerezni. Horváth László igazgatóhelyettesnek is vannak kételyei azzal kapcsolatban, hogy a vendégek tisztában vannak-e azzal, milyen nehéz megszerezni ezt a díjat. Úgy véli azonban, a gombamód szaporodó szállodák miatt a jövőben egyre nagyobb igény lesz azokra a díjakra, amelyek valódi minőségi garanciát jelentenek.  

„A díjnak akkor lesz piaci értéke, ha folyamatos kontrollal gondoskodnak arról, hogy valóban csak a kiváló szolgáltatást nyújtó szállodák és éttermek kaphassák meg. Ehhez időnként a feltételrendszert is át kell alakítani” – fűzi hozzá Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, a Magyar Turizmus Minőségi Díjat elnyerő pécsi Aranykacsa étterem tulajdonosa.

Az ISO a sokszínűség gátja

Az ISO jövője nem ígérkezik ennyire rózsásnak a szállodaiparban. Mezey Tamás, a Danubius Hotels Group minőségügyi és vállalkozási igazgatója úgy véli, a hagyományos, ISO alapú minőségbiztosítási rendszer ideális termelő cégek, például egy autógyár számára, de nehezen alkalmazható a szolgáltatások, különösen a rugalmas, gyorsan változó szállodaipar területén. Viszonylag merev, nagy dokumentációigényű és nem utolsósorban költséges rendszerekről van szó, amelyek eddig nem véletlenül nem tudtak elterjedni. Szerinte ezek a rendszerek egy-két távol-keleti országot leszámítva már az egész világon visszaszorulóban vannak. A szakember szerint a HOTREC, az EU-tagországok szállodai és vendéglátó szövetségeinek szalmai szervezete rendkívül határozottan elhatárolódott az ISO szabványosítási törekvéseitől. Mezey szerint maguk a tanúsítványok is veszítenek az értékükből. „A minőségügyi szakmában eltöltött számos év tapasztalatai alapján az a véleményem, hogy folyamatosan csökken az úgynevezett minőségbiztosítási rendszerek értéke és hitelessége. A klasszikus minőségbiztosítási folyamat három eleméből – felkészítés, tanúsítás, éves auditálás – az utóbbi kettő sok esetben csak pénz kérdése. Személy szerint nem tartok sokra egy olyan rendszert, amelyben a minőségügyi munka az éves audit előtti napokra koncentrálódhat” – fejti ki véleményét.

A Magyar Turizmus Minőségi Díj

2001-ben kezdődött el a Magyar Turizmus Rt. keretein belül a munka, amelynek a célja egy teljesen új, minden szolgáltatási folyamatra kiterjedő minősítési rendszer kialakítását célozta. A program koordinálását 2004-ben az OIB vette át, amely kidolgozta a díj szigorú feltételrendszerét.

A pályázatot minden évben egyszer, február elején írják ki. A jelentkezési határidő február 28. Miután jelentkeztek és befizették a pályázati díjat, a szállodák és éttermek minőségügyi megbízottjai egynapos képzésen vesznek rész, amelyen elméleti és gyakorlati ismereteket kapnak az önértékelés elvégzéséhez. Az önértékelés során a jelentkezők önállóan kitöltik a szakmai önértékelő és ellenőrző listát, amely a szállodáknak 600, az éttermeknek pedig 300 kérdést tartalmaz. A kérdések megválaszolásában az OIB-projektiroda igény esetén segítséget nyújt. A pályázat benyújtásának határideje minden évben május 31. Ezután az értékelő bizottság tartalmi és formai szempontból megvizsgálja a pályázatokat, két bizottsági tag pedig titkos helyszíni vizsgálatot tart. Az értékelőbizottság tesz javaslatot, ki kapja meg a díjat. Odaítéléséről az OIB által felkért szélesebb szakmai grémium dönt az adott év december 15-ig. A döntésről a nyerteseket az OIB január 31-ig értesíti. A díjat az Utazás nemzetközi idegenforgalmi kiállításon adják át. Három évre lehet megkapni, és legalább egy utóellenőrzésre minden nyertes számíthat. A Magyar Turizmus Minőségi Díj 2005-ben indult egy próbaprojekttel, amelynek során hat szálloda és négy étterem nyerte el. 2006-ban 23 szálloda és öt étterem, 2007-ben pedig 18 szálloda és három étterem lett díjazott. Tavaly a HOTREC akkreditálta a programot, így a nyertesek az európai kritériumoknak való megfelelést igazoló 2Q jel használatára is feljogosítja a díjazott éttermeket és szállodákat.