– Az előszezon sikeresebb volt, mint a korábbi években, de ez főleg a hosszú hétvégékre eső ünnepeknek köszönhető – mondja Rádóczy Andrea, a Silver Resort Balatonfüred tulajdonos-igazgatója, a Balatonfüredi Turisztikai Egyesület elnöke. Szerinte, ha ettől eltekintünk, a májusi eredmény szerényebben alakult a vártnál, miközben a június jobb volt az előző évinél.

– A magyar vendégeknek köszönhetően a kempingekben is jól alakult a forgalom a májusi ünnepek során, mégis késve indult az idei szezon – állítja Hamar László, a Balatontourist Füred kempingjét működtető vállalkozás vezetője. – A korábban már június közepén megérkező dán vendégek az idén csak június végén jelentek meg, igaz, így már főszezoni árat fizettek. A négy-öt éve csúcsokat döntő dán vendégjárás leszálló ágba jutott, bár tavaly még így is a forgalom harmadát adták. A németek aránya az utóbbi években 15-18 százalékra csökkent, a hollandok tartják húszszázalékos részesedésüket. A kempingekben érezhetően megnőtt a csehek, szlovákok, lengyelek aránya. A három ország együtt öt-tíz százalékot képvisel a teljes vendégkörből. Biztató, hogy a tíz évvel ezelőtt még alig egy-két százalékot adó hazai forgalom a tavalyi 8-10 százalékról az idén 16-18 százalékra is nőhet a Füred kempingben. A főszezon kapcsán nincsenek illúzióink. Ha a fő küldőországokból a tavalyi eredményeket hozni tudjuk, már elégedettek leszünk. A belföldi forgalom emelkedésében bízunk – emelte ki Hamar László.

Kevés jut marketingre

A német és magyar vendégkör hasonló átalakulásáról számolt be Fekete György, a Danubius hévízi szállodáinak igazgatója is.

– Visszafogottan fogalmazva azt mondhatom, hogy legfontosabb küldőterületünkön, Németországban nincs frenetikus érdeklődés Magyarország iránt. Ennek több oka is van. A gyógy- és üdülőszállodákat eddig látogató idősebb generációnál az elmúlt években jelentős életszínvonal-romlás következett be, miközben nem értünk el sikereket a fiatalabb generációk megfogásában. Ráadásul az energiaköltségek és a közterhek radikális növekedése miatt megemeltük az árakat. Pedig az emelések egy részét megpróbáljuk „lenyelni”, ami viszont tovább rontja az eddig is gyenge jövedelmezőséget. A visszaesés további oka, hogy nincs igazi nemzeti promóció. De hogyan is lenne, amikor a Magyar Turizmus Rt. egykor tízmilliárdos büdzséje helyett az idén 4,5 milliárd áll rendelkezésre?! A működési költségek után mennyi marad ebből promócióra? A német vendégek értetlenül kérdezik, hogy miért nem népszerűsítjük magunkat. Egy-egy szálloda ajánlata persze fel-felbukkan, de országimázsépítő reklám nem nagyon van. Az utóbbi öt-hat évben mintegy harminc százalékkal csökkent a német vendégek száma házainkban, s az idén sem számítunk a tendencia változására. Pozitív a magyar vendégforgalom növekedése. A balatoni szállodáinkban ma már hatvan százalék az arányuk a 2000-es negyven százalékkal szemben, hévízi egységeinkben pedig a korábbi öt-hat százalék helyett huszonöt százalék, sőt ebben az évben talán még a harminc százalékot is elérjük. Sokan jelentős viszszaeséssel számoltak a megszorítások miatt, ez szerencsére mostanáig nem következett be. Van néhány felnövekvő piac is. A nyugat-balatoni régióban egyre több ukrán és orosz turista jelenik meg, és Hévízen elkezdődött az izraeli vendégszám növekedése is. Persze csodára ezekből nem számíthatunk. Ha a tavalyihoz hasonló nyarat tudunk produkálni, boldog leszek. Fekete György szerint náluk valószínűleg a német piac lesz a jövőben is az első helyen.

- Előbb-utóbb a gazdaság fejlődésének pozitív hatása lesz életszínvonalukra, de anélkül, hogy a marketingben előrelépnénk, ennek mi nem fogjuk a hasznát érezni. Ezért a vállalkozásoknak, a településeknek és az állami marketingszervezetnek mindent meg kell tenniük, hogy a romló folyamatot megállítsák. Nagyobb figyelmet kellene fordítanunk a szomszédos országokra is, hisz ott is van egy jelentős fizetőképes kör, akik hozzánk is jöhetnének akár csak egy hosszú hétvégére. A Ramada Hotel & Resort Lake Balaton éves szinten jó eredményre számít, tudtuk meg Cserép Béla értékesítési és marketingigazgatótól.

– Elsősorban a konferenciákra alapozzuk működésünket. Mára egyértelművé vált, hogy a nyaralási főszezonban éppúgy számíthatunk konferenciákra, mint az év más részeiben, s itt az esetleges rossz időtől sem kell tartani. Júliusra több mint negyven tanácskozáshoz foglaltak helyet nálunk. A viszonylag stabil forgalom miatt üzleti szempontból is gazdaságos ez a terület, hisz magas az árfekvése, igényes szolgáltatások kapcsolódnak hozzá.

Közös dolgaink

A megkérdezett szakemberek mindegyike úgy látja, hogy most már rendezni kellene a balatoni turizmussal kapcsolatos közös feladatokat. Fekete Györgynek az üdülőhelyi igazgatóságok létrehozásának szorgalmazójaként a már megalakult TDM-egyesületekről felemás a véleménye.

– Van benne fantázia, de amíg nem változnak jogszabályok, nem adnak át nekik hatásköröket, és nem mondják ki, hogy az idegenforgalmi adó mekkora része felett rendelkezhetnek, addig pótcselekvésnek látom. Hisz enélkül nincs megfelelő háttér a működésükhöz, s nem áll fel egységes rendszer.

Jobb régiós és nemzeti propagandát sürget Cserép Béla is.

– A balatoni és az országmarketing gyengesége óriási hátrányokat okoz a munkánkban. Ha azt nem is várjuk el, hogy minden Magyarországtól, a Balatontól legyen hangos, legalább nyomokban jelen kellene lenni a külföldi piacon, médiában. Egy osztrák újságíró említette, hogy a nyugat-magyarországi termálszállodákról, esetleg Budapestről néha megjelenik náluk valami, de a Balatonról semmi. A megjelenésekkel is inkább gondok vannak. Hallottam egy berlini rádióreklámot, amely állítólag nekünk segít. Egy semmitmondó hadarás volt arról, hogy van Balaton. Ráadásul webcímben nem Bindestrichnek mondták a kötőjelet, hanem Minusnak. Ungarn Minus Tourismus, szerintem katasztrófa. A változtatást azzal kellene kezdeni, hogy a meglévő számtalan bizottság és szövetség helyett egyetlen szervezet kezébe kellene adni a Balaton-régiót, ennek kellene felelősen gazdálkodnia az elkölthető pénzekkel.

– Európában jó idővel indult a nyár, ami eddig segített bennünket. Most azonban már az Északitenger is húszfokosra melegedett, így fürödhetnek benne. Ha a felmelegedés így halad, fel kell készülnünk arra, hogy a korábbi német és skandináv vendégkörünk egy része nem jön hozzánk nyaralni, hanem a közelben keres magának megfelelő helyet. Ezt végig kell gondolni egy hosszú távú stratégia kialakításánál. Azonnali feladat lenne viszont megfelelő attrakciókat létrehozni, hogy a vendég budapesti és pusztai kirándulás nélkül is találjon elfoglaltságot a balatoni nyaralás alatt – emelte ki Hamar László.

Mit kellene tenni?

Rádóczy Andrea szerint szükség lenne a Balatonnál témaparkok kialakítására. A megvalósítást vállalkozóktól várná, de az államnak, az önkormányzatoknak is segítenie kellene őket. Közösen kellene lépni azért is, hogy ne csak hétvégén legyenek vendégek a tónál.

– Meg kell határozni azokat a szegmenseket, amelyek az értékesítés szempontjából kritikus, vasárnaptól csütörtökig tartó időszakban is keresletet biztosítanak. Őket attraktív ajánlatokkal kell ide csábítani. Mi már megtettük az első lépéseket, ezeken a napokon két éjszaka áráért hármat adunk. Még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy két éjszakáért négyet kell ajánlanunk. Ehhez kevés a kedvezményes szállás, programokra, attrakciókra van szükség, ami már közös feladat. Elsőként szerinte tisztázni kellene a feladatok megosztását, mert most sok az átfedés.

– Az állami marketingszervezetnek az érintett vállalkozói, szakmai körrel folyamatosan egyeztetve ki kellene alakítania egy balatoni stratégiát. Első lépésben meg kellene határozni a részben megújult és még folyamatosan alakuló, szépülő balatoni arculatot. A Balaton mint márkanév tudatosítása belföldön és külföldön egyaránt az MT Zrt. feladata. Nekünk itt helyben és mikrorégiónkban a saját marketingünkkel kellene foglalkoznunk, azaz színvonalas szolgáltatásokkal, élménydús programokkal és a leghatékonyabb marketingeszközökkel már csak arról kellene meggyőznünk a potenciális vendéget, hogy bennünket válasszon mondjuk a déli part helyett, mert mi jobban megfelelünk az igényeinek.

Északon maradnak a fizetős strandok

A balatoni strandokat működtető önkormányzatok árpolitikája egyre markánsabb különbségeket mutat a fürdők földrajzi elhelyezkedése szerint. Ez hosszabb távon a turisztikai szolgáltatók piaci helyzetét is meghatározhatja. A déli parton korábban is több volt a szabad strand, az olyan partszakasz, ahol nem kell belépődíjat fizetni. Elég csak Zamárdi, Balatonfenyves több kilométeres ápolt parti sávjára vagy a Siófok nyugati része előtt ingyenesen használható területekre gondolni. Az utóbbi időben a szabad strandok köre tovább bővült azzal, hogy több, korábban belépődíjért látogatható strandon is megszüntették a díjszedést. Így tettek Balatonföldváron, Balatonszemesen, Balatonszárszón és Siófokon, az Újhelyi strandnál. Balatonbogláron a strandbelépő korábbi eltörlése után az idén még a parkolódíj szedését is megszüntették. Az önkormányzatok ezzel azt szeretnék elérni, hogy több vendég látogasson el településükre. Északon ezzel szemben inkább emelték az árakat, legfeljebb a parkolódíjat engedték el néhol. Az északi parton működő vállalkozók szerint a déli partiak magatartása és az M7-es autópálya befejezése sokakat átcsábíthat az északi partról délre, a vendégszám esetleges csökkenése pedig a turisztikai szolgáltatókat is nehéz helyzetbe hozhatja.

– Pedig az északi parton nem várható a díjak elengedése – véli Ferenczy Károly, a több strandot működtető badacsonytomaji Város Üzemeltető Kht. ügyvezetője. – A déli parton viszonylag könnyen dönthetnek a strandok ingyenessé tételéről, mert sokkal kevesebbet kell költeniük a fenntartásra. Az északi parti strandok szűk területen vannak, így az egy vendégre eső fenntartási költség nálunk lényegesen magasabb, mint a déli parton. Sokba kerül a vendégek által kedvelt homokos föveny kialakítása, illetve a part és a meder gondozása, mert a Balaton az északi parton hamar elhordja a homokot. A badacsonyi strand működtetése például tízmillió forintba, a tomaji nyolcmillióba kerül egy évben. A belépődíjjal általában nullszaldós lesz a mérleg, de 2004-ben az önkormányzatnak kellett kipótolnia a hiányt. Az idén, ha jó idő lesz, talán lesz egy kis haszon, amely ellensúlyozza a három évvel ezelőtti mínuszt. Ferenczy Károly úgy véli, hogy az egy korsó sör vagy egy háromgombócos fagyi árával körülbelül azonos belépődíj még nem jelent olyan terhelést, amely elriasztaná a vendégeket. Náluk a díjat egyébként is csak a napi vendégeknek kell fizetniük, a városban megszállók ingyen használhatják a strandot a Badacsony-kártyával.