Hétfőn folytatódtak a sztrájk-tárgyalások Ferihegyen. A vasárnap hatályát vesztett kollektív szerződést felváltó új megállapodás felé azonban nem sikerült érdemi lépéseket tenni, mivel a repülőtér vezetősége elemi kérdésekre sem tudott válaszolni.

Minden olyan felvetés, amely a konkrétumokat érintette, érezhető zavart okozott, és egymásnak gyakran élesen ellentmondó állításokat szült a munkaadói oldalon. A szakszervezetek legelső kérdései után rögtön fél órás szünetet kértek a jelenlévő vezetőségi tagok. A dolgozók legnagyobb csoportját az utasbiztonsági ellenőrök alkotják. Az ő tervezett létszámukat firtató kérdésre a menedzsment azt válaszolta, az állomány nagysága az éven belül 260-330 fő között fog ingadozni. Ekkora intervallum meghatározását nem lehet a forgalom intenzitásának szezonális változásaival indokolni. Ez csak egyet jelenthet: a cégnek nincs megalapozott humánpolitikai koncepciója, üzleti terve, egyetlen szándéka a költségek lefaragása, bármilyen logika nélkül.

A napi pihenőidő hosszára – tehát az egyik műszak vége és a következő műszak kezdete közötti órák számára – vonatkozó kérdést a menedzsment jelenlévő tagjai először nem is értették meg. A később megnevezett tíz óra pedig rosszabb mint amit a Munka Törvénykönyve kollektív szerződés nélkül is biztosít (11 óra). A menedzsment úgy akart tárgyalni hétfőn a munkarendekről, hogy közben a műszakpótlékok változására bevallottan nincs kidolgozott terve. A szakszervezetek meggyőződése, hogy e két kérdésről csak együtt van értelme tárgyalni.

A menedzsment több javaslata ugyanakkor egyenesen elfogadhatatlan. Így például az, hogy éves munkaidő-keretet akarnak meghatározni. Ez azt jelenti, hogy egy egész évre előre határoznák meg a munkanapok számát, de ezek havi, heti elosztásához a vezetőség teljesen szabad kezet kapna. A Munka Törvénykönyve kéthavi keret kijelölését írja elő, amitől a kollektív szerződés keretében el lehet térni. Így a menedzsment ajánlata ennél lényegesen rosszabb feltételeket jelentene. Ez, és a munka-beosztások ezzel járó teljes tervezhetetlensége a megegyezések egyik fő akadálya.

A munkaidő ma is nehezen tervezhető Ferihegyen. A munkáltatói javaslat értelmében azonban a legforgalmasabb nyári hónapokban rendszeressé válhatna a 48 órás munkahét, úgy, hogy három-négy munkanap után járna egyetlen pihenőnap. A pontos beosztásokat pedig csak egy héttel előre lehetne megismerni. Mindez például egy öt napos nyári szabadság kivételét is csaknem lehetetlenné tenné. Hangzatos, de valójában semmitmondó a vezetőség „biztonsági garanciákra” vonatkozó kikötése: ennek értelmében azt vállalják, hogy nem alkalmaznak illegális sztrájktörőket, ha nem lesz sztrájk. A szakszervezetek követelik a görög „zsoldosok” hazaküldését. Ők már eddig is csaknem 30 millió forintjába kerültek a cégnek, amely összegből a szakszervezetek követeléseinek jelentős részét teljesíteni lehetett volna. Csak egy napi szállásuk legalább egymillió forintba kerül, nem beszélve étkeztetésükről, és fejenként 1500 eurós kétheti illetményükről.

A szakszervezetek természetesen fenntartják a sztrájk folytatásának jogát, amennyiben a dolgozók többsége kilátástalannak ítéli a tárgyalások menetét. A szakszervezetek szerint a most bosszulja meg magát, hogy a szeptemberben kezdődött sztrájk-egyeztetések és a kollektív szerződés-tárgyalások alatt a menedzsment elzárkózott bármiféle konkrétum megvitatásától, és végig biankó csekket, szabad kezet kért a szakszervezetektől.

Az érdekképviseletek azt kérik, hogy a Hochtief-Budapest Airport vezetősége nagyon gyorsan pótolja lemaradását, és álljon elő konkrét tervekkel, amelyekről legalább érdemi vitát lehet folytatni.