Felemás érzéseink vannak az idei Szigettel kapcsolatban, egyszerre lehet negatív és kifejezetten pozitív vonatkozásokat találni az idei fesztiválon. Az előbbiek közé tartozik, hogy a tavalyi 379 ezernél 17 ezerrel kevesebben, összesen 362 ezren vettek részt az eseményen és ennek kapcsán Gerendai Károly főszervező ismét azt nyilatkozta, hogy veszteséggel zárt a fesztivál.

Becslése szerint várhatóan száz- és kétszázmillió forint közé tehető majd a deficit, a Volt Fesztivál és a Balaton Sound viszont elég jól sikerültek ahhoz, hogy a cég így is pozitív szaldóval zárhassa a nyarat. Ott van aztán az a kritika is, amellyel elég sokszor találkoztunk, hogy a Sziget idei felhozatala gyenge volt, mint az utóbbi években bármikor. Ezt egyébként Gerendai is elismerte, a visszaesés talán legfontosabb okának nevezte, hogy az idei sztárprogram gyengébb volt, mint amit szerettek volna, mint fogalmazott: „sajnos idén az ág is húzott minket, nem sikerült a tervezett sztárelőadók egy részét elhozni”. De hozzátette, hogy tavaly a húszéves jubileum és az előtte elnyert legjobb európai fesztivál díja is fokozta az érdeklődést a Sziget iránt. Gerendai szerint azt is érezni lehet, hogy a hazai célközönség – a demográfiai problémák és a külföldre való elvándorlás miatt – fogy. Az elmúlt években is csökkent a magyar látogatók száma, de akkor azzal párhuzamosan még nőtt a külföldieké, most viszont ez az utóbbi trend is megállt.

Mégis, mi mindezen problémák mellett is azt éreztük, hogy a Sziget egy brutálsan erős márka, és marketingszempontból kifejezetten jót tett a fesztiválnak az idei kommunikációs vonal, a fesztiválköztársaság ötletével és az „Island of Freedom – Szabadság Szigete” szlogennel, amihez zseniális ötlet volt az útlevél alakú fesztiválfüzet legyártása. „A nemzetközi szakma és a látogatók visszajelzései egyértelműen megerősítenek minket abban, hogy jó döntés volt a Sziget vizuális megújítása, a sokszínűség erősítése” – fogalmazott ennek kapcsán Gerendai is.

De ez csak a siránkorás része, valójában azzal, hogy a Sziget képes arra, hogy Budapestre csábítson ennyi külföldit, többet tesz a városért, mint bárki vagy bármi az elmúlt húsz évben. Ha pedig Budapestnél tartunk, akkor a szigetes marketing egyik legfőbb jellemzője, hogy nagyon sok kifejezetten budapesti márka jelent meg. Volt romkocsma negyed, ahol megjelent az Instant és több más hely is, de itt is külön sátra volt az Urimurinak, ott volt a Budapest Park, az Ötkert és sorolhatnánk.

A sörök közül a Dreher volt a főtámogató, a legláthatóbb márkák között pedig a Soundhoz hasonlóan ott volt az OTP és a Mastercard. A jövő héten induló, a Volt Produkció által szervezett BMyLake fesztivál is kapott egy saját, méghozzá nagyon látványos helyszínt egy fából épített Colosseum formájában, ahol az elektronikus zene hívei pörögtek és új helyszínként debütált a cirkusz és a Sziget strandja is a sziget északi csücskénél.

Lefutott továbbá az Unilever gigapromóciójának közép-európai fordulója: az Axe Apollo Space Academy „űrkiképző bázisán” a hét végén eldőlt, kik utazhatnak Orlandóba, ahol esélyük nyílhat megnyerni egy űrutazást. Szombat délután jelentették be annak a hat, bosnyák, szlovén, horvát, szlovák, cseh és magyar fiatalembernek a nevét, akiket hat ország 51 jelöltje közül választottak ki és részt vehetnek a globális űrtáborban az Egyesült Államokban.