Az 1872-ben alapított fotótár 86 ezer archív képet és 240 ezer negatívot őriz, elsősorban az építészet és a kulturális örökség témájában: a legrégibb képe 1868-ból származik és Vajdahunyad várát ábrázolja.
Mivel a gyűjtemény közel másfélszáz évvel ezelőtt indult, jelentős számban találhatók felvételek a történeti Magyarország városairól és falvairól. A gyűjtemény része a mintegy 25 ezer ún. üveglemez is, a negatív film elődje. A fotótár szabadon látogatható és bárki rendelhet digitális másolatot a gyűjteményben található képekből. A képek helynév szerint kereshetők akár az adatbázisból, akár a nyomtatott albumokból.
A fotótár elérhetősége: + 36 1 225 4973
Nyitva tartás: hétfő és szerda 9-12 óra és 13-16 óra
Az ország legjelentősebb építészettörténeti gyűjteménye a tervtár, amely építészeti alkotásokról készült felméréseket, ábrázolásokat, restaurátori, tudományos, régészeti és városrendezési dokumentációkat, térképeket gyűjt, leltároz és őriz. Az anyagok nyilvánosak és kutathatók.
A magyarországi épületekről, műemlékekről kezdetben a társadalom különböző szereplői – falusi plébánosok, építészek, néptanítók - készítettek rajzokat, fényképeket. Később már hivatásos építészek, festőművészek, grafikusok gyarapították a gyűjteményt, köztük olyan művészek, mint Steindl Imre vagy Schulek Frigyes. A gyűjtemény olyan kincseket is őriz, mint az óriási jelentőségű akvarell freskómásolat-gyűjtemény vagy Debreczeni László erdélyi templomfölmérési anyagának másolata.
A tervtár anyagai között megtalálhatók az 1949-től napjainkig terjedő időszak dokumentációi iratanyagokkal, műleírásokkal, szakvéleményekkel, épületleírásokkal, fényképekkel és tervmásolatokkal – illetve több mint 100 ezer archív és mai rajz.
A tervtár elérhetősége: + 36 1 225 4887
Nyitva tartás: hétfő és szerda 9-12 óra és 13-16 óra
A tudományos irattárban található az intézményes magyar műemlékvédelem 1872–1992 közötti iratanyaga. Ez felöleli a többi között a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága, a Műemlékek Országos Bizottsága és az Országos Műemléki Felügyelőség működése során keletkezett dokumentumokat.
A Tudományos Irattár őrzi a magyar műemlékvédelem olyan kiváló személyiségei hagyatékának egy részét is, mint Rómer Flóris, Henszlmann Imre, Arányi Lajos, Schulek Frigyes, Möller István, Lux Kálmán, Genthon István, Rados Jenő vagy Détshy Mihály.
A tudományos irattár elérhetősége: + 36 1 225 4887
Nyitva tartás: hétfő és szerda 9-12 óra és 13-16 óra
Ugyancsak az 1870-es évektől kezdve gyűjti anyagát a jelenleg 39 ezres szakkönyvtár, az egyetlen speciális hazai gyűjtemény, amely elsősorban műemlékvédelemmel foglalkozik, de megkerülhetetlen az építészek, régészek, művészettörténészek vagy akár néprajzosok számára is.
A közel negyven ezres könyvállomány mellett helyben olvasható 52-féle hazai és 48-féle külföldi folyóirat is – összesen 6 ezer kötet - valamint mikrofilmen elérhetőek az irattár archív anyagai. Fotójegy ellenében az anyagok lemásolhatók, a kiadványokból másolat készíthető illetve a mikrofilm anyagai digitális formában elvihetők. A könyvtár, amelyet nagyrészt kutatók, szakemberek és diákok látogatnak, ugyancsak nyitott a nagy nyilvánosság előtt.
A könyvtár elérhetősége: +36 1 225 4957
Nyitva tartás: hétfő és szerda: 9-12 óra és 13-16 óra kedd és péntek: 9-12 óra csütörtökön zárva
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyűjteményei néhány hónappal ezelőtt zártak be ideiglenesen, az intézmény átszervezésének idejére. Az intézményről A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnevezése Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központra változott 2012. szeptember 21-én.
A KÖH egyes korábbi feladatait a fővárosi kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája látja el, más feladatok a belügyminiszterhez tartoznak, aki a kormányon belül az örökségvédelemért felelős.
A Forster Örökségközpontnak 2012. november 30-tól része a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága is.
A Forster Örökségközpont és gyűjteményeinek címe: 1014 Budapest Táncsics M. u. 1. 2012. november 30.
