A 2003-ban alakult Platinum Hotels & Resorts Kft. független nyugat- európai szállodaüzemeltetési vállalat. Magyarországon kizárólagos jogokkal rendelkezünk a Ramada International, illetve a Marriott International szállodalánchoz tartozó házak működtetésére. Fő profilunk a szállodaüzemeltetés, független szállodákat és lánchoz tartozókat egyaránt vezetünk. Néha azonban tanácsadóként veszünk részt fejlesztés előkészítésében vagy levezénylésében egészen a műszaki átadásig.
Milyen projektek kötődnek a Platinum nevéhez?Az elsőbe 2003-ban vágtunk bele. A tulajdonos kérésére átalakítottuk a Hotel Páva Plazát a Ramada-sztenderdeknek megfelelően, és azóta Ramada Budapest Hotel néven működtetjük a 182 szobás házat. Az igazgatói feladatokat magam látom el. 2005-re a tulajdonos kérésére már meglévő szálloda sztenderdizálásával kialakítottuk Balatonalmádiban a négycsillagos 210 szobás Ramada Hotel & Resort Lake Balatont, amelynek üzemeltetését a tulajdonos vállalta franchise szerződéssel. Az átadásra készülő budapesti ötcsillagos Queens Court Hotel & Residence apartmanszálloda esetében a nyitás előtti szakasz lebonyolítására kaptunk felkérést, és a közelmúltban két üzemeltetési szerződést is aláírtunk 2008-ban nyíló új építésű ötcsillagos szállodákra. Az egyik Közép- Európa legnagyobb élményfürdőjével összeköttetésben épül meg Újpesten. A 309 szobás ház az első Ramada Plaza hotel lesz Magyarországon. A másik pedig egy 243 szobás wellnesshotel lesz Ramada Hotel & Resort Zalakaros néven.
Mit tekintenek ideális megbízásnak?A zöldmezős beruházást, amelynél már a tervezési szakaszban ott lehetünk. Az általunk képviselt nemzetközi brandek szigorú sztenderdeket írnak elő, amelyekhez már a szálloda kialakításánál igazodnunk kell. Ismerek olyan magyarországi wellnesshotelt, amely főként azért üzemel veszteségesen, mert nem a funkciójának megfelelően tervezték, és a borsos szobaárakhoz viszonyítva ízléstelen és hangulattalan a berendezése. A ház átvételét azért is kellett visszautasítanunk, mert az említett hibákat már nem is lehet kifizetődően helyrehozni. A legfontosabb tehát a megelőzés, a tudatos és körültekintő tervezés.
Hol és milyen típusú szállodát érdemes fejleszteni ma Magyarországon?Az egészségügyi turizmust tekintjük a szállodafejlesztések egyik kitörési pontjának. Kaptunk egy felkérést az egri önkormányzattól, amely vevőt és befektetőt keres a fürdőhöz közeli szállodaberuházásra. Az a feladatunk, hogy kitaláljuk, milyen koncepció volna ideális az ott épülő hotel számára. Ha az önkormányzat nyélbe üti az üzletet, mi közel 150 szobás ház megépítését javasoljuk. Fontos, hogy négycsillagos kategóriájú legyen, amilyen egyáltalán nincsen a városban, és egyedi gyógyászati profilja (fogászat, plasztikai sebészet, lombikbébiprogram) garantálja a magas kihasználtságot és a hosszú tartózkodást. A termál- és gyógyvizen alapuló wellnessturizmusban is van még potenciál. Említettem már a zalakarosi fejlesztést, és tárgyalunk egy beruházóval egy 300 szobás, exkluzív ötcsillagos, nyugat-magyarországi ház nyitásáról, amely várhatóan az általunk képviselt nemzetközi láncok egyikéhez tartozik majd, és cégünkre bízzák az üzemeltetést. Mindkettő nyitása 2008-ra várható. A harmadik kiemelt terméknek Budapestet tekintjük, amelynek belvárosában négycsillagos superior, új építésű, 230 szobás házat tervez felépíteni megbízónk, várhatóan ezt is cégünk működteti. Negyedik kitörési pontként a speciális érdeklődésen alapuló tematikus turizmust jelöltük meg, ez lehet kultúra, gasztronómia, bor.
A golfturizmusban látnak fantáziát?Szerintem nem kifizetődő olyan éghajlaton, amilyennel Magyarország rendelkezik, golfpályákat és golfszállodákat fejleszteni. Az egész éves golfdesztinációkkal, a portugál Algarve-val, Tunéziával és Törökországgal szemben itt túlságosan rövid, mindössze néhány hónapos a szezon. Ráadásul a viszonylag hideg tél miatt nehézkes és költséges a pálya karbantartása. Ha valaki mégis befektetne ebben a szegmensben, a helyi keresletre érdemes alapoznia.
Érdemes még szállodákat fejleszteni Magyarországon? Nincs túlkínálat?Érdemes, annak ellenére is, hogy a meglévő kapacitás sem megfelelően kihasznált. Ennek az az oka, hogy a szállodai infrastruktúra, illetve a személyzet által nyújtott szolgáltatások egyaránt alacsony színvonalúak. Mindez Budapestre is igaz, de a vidéki kínálatra hatványozottan érvényes. Szerintem a magas minőség széles körű megteremtésére a nemzetközi szállodaláncok sztenderdjei, üzemeltetési előírásai jelenthetik a garanciát.
Mi a véleménye a magyar piaci adottságokról?Budapest óriási potenciállal rendelkezik a rendezvényturizmus területén, mégsem tudja ezeket megfelelően kamatoztatni, mivel legnagyobb konferenciaterme mindössze ezer főt képes befogadni. Míg a környező országok fővárosainak szállodái egy-egy nagy rendezvénynek, kongresszusnak köszönhetően évente többször is megtelnek, addig tavaly mindöszsze egyetlenegyszer volt telt házas a magyar főváros, Robbie Williams koncertjének idején, amelyre 20 ezer (!) külföldi érkezett. A szobák ráadásul magas átlagárakon keltek el. Ahhoz, hogy ez gyakrabban meg tudjon ismétlődni, sokkal intenzívebb marketing is kell. A wellness-szegmensnek pedig az a tragédiája, hogy ugyanaz az utas száz kilométerrel arrébb, Ausztriában csaknem ugyanazért a szobáért harminc-negyven euróval többet fizet, mert az ottani üdülőszállodák és települések jóval több vonzerőt képesek felvonultatni.
Mi hiányzik a hazai wellness- szállodákból?Megengedhetetlen, hogy egy nyugat- magyarországi, főként osztrák célközönségre építő négycsillagos szállodának ne legyen saját wellnessrészlege. A vendég több tízezer forintot fizet egy éjszakáért, és a wellness-szolgáltatásokat, amelyekért tulajdonképpen odautazott, csak a zsúfolt közfürdőben tudja igénybe venni. Ez a koncepció az ország egyetlen pontján sem megengedhető a négycsillagos kategóriában. A többgenerációs wellness- szállodákban csak akkor hiszünk, ha el tudjuk szeparálni a felnőtteket és a gyermekeket. Zalakaroson a gyermekek kapnak külön spa részleget, Budapesten a Ramada Plazában pedig a felnőtteknek különítünk el saját, csendes birodalmat. Tény azonban, hogy egy szálloda önmagában nem ad el egy desztinációt. Ahhoz, hogy valódi vonzerőt jelentsen egy-egy úti cél, sokkal nagyobb érdeklődést kellene, hogy mutasson az idegenforgalom iránt a kormány, a közszféra, és jóval több marketingre van szükség mind állami, mind vállalkozói szinten.
Mi a garancia arra, hogy a most épülő zalakarosi Ramada népszerű lesz?Olyan koncepciót alakítunk ki, amely több szempontból is egyedülálló Magyarországon. Ez lesz az első ötcsillagos szálloda, amely nagyszámú, mintegy kilencven lakosztállyal rendelkezik, amelyekbe különféle célcsoportokat, üzleti és wellnessvendégeket, illetve családokat egyaránt várunk. A házhoz tartozik majd egy saját konferencia- központ és executive lounge is, a terek kialakítása azonban gondoskodik arról, hogy a más-más céllal érkező vendégek, a konferenciázók és a kisgyermekes családok ne zavarják egymást. Azzal is egyedülálló lesz, hogy a konferenciakapacitás értékesítésében főként az európai piacra fókuszálunk. Testreszabott szolgáltatásokkal kevésbé szokványos célcsoportokat is meg szeretnénk nyerni, mint a kismamák, illetve a szépkorúak. Az egyik legnagyobb ütőkártyánk az lesz, hogy házon belül biztosítjuk a legkülönfélébb ingyenes szórakoztató programokat minden korosztály számára.
Nem félnek attól, hogy a két új dunántúli hotellel maguknak teremtenek konkurenciát?Nem, mivel nemhogy egymásnak nem lesznek versenytársai, de még a meglévőknek sem. Minden esetben a piacon újnak számító tematikával, szolgáltatásokkal rukkolunk elő.
Hazánkban leginkább a négycsillagos kategóriában épültek wellnesshotelek. Mit vár ötcsillagos házaiktól?Új piacok megnyerését elsősorban külföldről. A nemzetközi vonzerőt a csúcsminőség és a sajátos kínálat garantálja. Budapesten az Európában is különlegességnek számító Aquaworlddel kétségkívül megjelenik egy új szegmens.
Szomszédainknál jelenleg kedvezőbb a gazdasági klíma a szállodaberuházók és -üzemeltetők számára. Önök terveznek régiós terjeszkedést?A magas magyarországi áfakulcsok miatt sokkal jövedelmezőbben működtethető egy szálloda Csehországban vagy Ausztriában, mint Magyarországon. Egy szállodaberuházónak száz eurós szoba árából Prágában 95 euró a nettó bevétele, míg Budapesten csak 83. Ésszerű volna tehát Csehországban befektetnie. Ráadásul a Magyar Turizmus Zrt. roppant szűk költségvetéséből nem biztosítható a megfelelő turisztikai marketing. Mi ennek ellenére továbbra is ebben az országban gondolkozunk, tekintve, hogy itt a turizmus az egyetlen prosperáló ágazat, és az ország természeti adottságait, vonzerőit tekintve további növekedésre van kilátás. Mindemellett kis cég vagyunk, üzleti tervünk az, hogy 2009-re öthét szállodát üzemeltessünk Magyarországon, a következő évtizedben pedig még egyszer ugyanennyit.
Mi a sikerük titka?Nem titok: szeretjük, amit csinálunk, és sokat dolgozunk. Emellett több szempontból is függetlenek vagyunk. Cégünk külföldi, és semmilyen módon nem kötik pártpolitikai érdekek. Nem kötik meg a kezünket olyan szerződések sem, amelyek előírják, hogy a finanszírozáshoz csak egy adott bankkal működhetünk együtt. Az ügyfelek díjazzák az őszinteségünket is, hiszen megmondjuk, ha valamihez nem szívesen adjuk a nevünket. Az is erényünk talán, hogy kizárólag olyan projekteket vállalunk, amelyeknek garantált a gazdasági fenntarthatósága. És lényeges az is, hogy nem erőltetjük rá a fejlesztőkre a Marriott vagy a Ramada brandeket csak azért, mert mi rendelkezünk a magyarországi jogokkal.
Az élet iskolájában tanult
Dieter H. Prachner a középiskola után két és fél évig jogot tanult. 21 éve tevékenykedik a szállodai szakmában. Dolgozott Moszkvában, Varsóban, Prágában és Ausztriában, olyan szállodaláncok kötelékében, mint a Rogner, a Derag és a Dorint Hotels. Négy éve él Magyarországon, ahová a szíve hozta, mert felesége magyar. Három gyermek édesapja.
'