Az elméletet és a munka pillanatnyi helyzetét Bojár Iván, Budapest arculati tanácsnoka vázolta tkedden a Matur Budapesti tagozatának klubnapján. Mint elmondta, több kutatás mutatja, hogy a „Budapest” márka erősebb, mint a „Magyarország” márka, ezért különösen fontos foglalkozni vele. Az egyik marketinges elmélet szerint a márkapiramis első szintjén egy 10-12 elemből álló értékhalmaz van. Budapest esetében itt olyan tényezőket lehet említeni, mint a városkép, a pezsgő kulturális – elsősorban zenei – élet, a Duna, a vizek általában (fürdők, ásványvizek) valamint olyan, Bojár Iván megfogalmazásában „nem organikus” tényezők, mint hogy Budapest Dél-Kelet-Európa gazdasági motorja és a régió oktatási központja. Azt szerinte most kezdjük csak kapiskálni, mi van a második szinten: mint mondta, eddig a következő fogalmak kristályosodtak ki: alkotás (creation), nép és hely. A munka utolsó állomása az lesz, amikor majd sikerül egy olyan szlogent megfogalmazni, hogy például „Párizs a fény városa”. A Matur tagjai egyetértettek azzal, hogy Budapestnek nagyon jók az adottságai, de felhívták a figyelmet arra, hogy Prágában a budapestinél kétszer több, Bécsben pedig másfélszer több vendégéjszakát töltenek el a turisták. Szerintük Budapest vezetése nem elég turistabarát szemléletű, a városüzemeltetés állapota tragikus, elmaradtak a fejlesztések, és a városmarketing esetében is sok lenne a tennivaló.