Az ÁSZ vizsgálata a Sárváron, Celldömölkön, Pápán, Zalaegerszegen, Marcaliban, Barcson, Lentiben, Zalaszentgróton, Balatonlellén, Zalakaroson, Bükön, Gárdonyban és Sellyén 2002-2006 között megvalósult 17 fürdőfejlesztésre terjedt ki. De vizsgálták a beruházások 2000-2001-re visszanyúló előzményeit is. A jelentés többek között megállapítja, hogy a fejlesztéseket megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek elsősorban az adottságok hangsúlyozására, a lehetőségek optimista bemutatására törekedtek, és nem fordítottak figyelmet a fejlesztéseket akadályozó kockázati tényezők számbavételére, a fejlesztések társadalmi elfogadtatására. Területileg közel egymáshoz párhuzamos fejlesztésekre került sor, egyéni, karakterisztikus jegyek nélkül. A beruházási döntéseknél elsődleges szempont a pályázati kiírási feltételeknek való megfelelés volt.

Az ÁSZ tapasztalatai szerint a beruházások megvalósításában résztvevők kiválasztásánál a tervezők, valamint a bonyolítók és a műszaki ellenőrök esetében kevésbé érvényesült a nyilvánosság, a kivitelezők és szállítók 86,5 százalékát választották ki versenyeztetéssel. A közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettségüknek a beruházók 31,1 százalékban nem tettek eleget. A versenyeztetés hiánya akadályozta a közpénzek takarékos és átlátható felhasználását, nem tette lehetővé a vállalkozók összeférhetetlenségének, valamint a döntéshozatal folyamatában a szakmai szempontok érvényesülésének a megállapítását.

A jelentés szerint a műszaki ellenőrök tevékenysége a beruházások háromnegyed részénél nem vagy csak részben járult hozzá a jogszabályokban és a kivitelezői szerződésekben előírtaknak megfelelő megvalósításhoz. A gazdasági társaságok nagyobb figyelmet fordítottak a szabályoknak megfelelő műszaki átadásokra és érvényesítették a kötbér igényeiket, míg az önkormányzatok nagyrészt eltekintettek ettől.

A létesítmények üzemeltetésének megkezdésekor egy beruházásnál sem rendelkeztek jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel, a beruházások több mint a felénél jogerős használatbavételi engedéllyel. A műszaki átadás-átvételi eljárások lezárását követően a beruházások 88 százalékánál merültek fel üzemeltetési problémák.

A támogató szervezetek jogsértően, a hatósági engedélyek hiánya ellenére folyósították a támogatásokat a beruházások 41 százalékánál. A kifizetések 41 százalékánál nem volt megállapítható a tényleges teljesítés nagysága.

A vizsgálatban szereplő, 79 új medencét eredményező 17 milliárd forint együttes összegű beruházáshoz 7 milliárd forint támogatás került a közös kasszából. A fejlesztéseknek köszönhetően a fürdők befogadóképessége több mint a kétszeresére nőtt, a látogatószám 43 százalékkal, az egy látogatóra jutó költés pedig átlagosan 30 százalékkal nőtt. A vizsgált 2002-2006 közötti időszakban a fürdők kapacitáskihasználtsága 41-ről 32 százalékra csökkent, miközben az üzemi tevékenység bevételei 87 százalékkal nőttek, a kiadások pedig több mint a kétszeresére emelkedtek.

Az ÁSZ vizsgálata kiterjedt a Pécs EKF 2010 projekt előkészítettségének ellenőrzésére is. A beruházások jelentős részénél az előkészítés a pályázatban tervezettnél lényegesen lassúbb. Az előkészítésre felhasznált források átláthatóságát az Önkormányzat, illetve az projekt megvalósításában közreműködő szervezetek nem biztosították - állapítja meg többek között a jelentés, amely mind a fürdőfejlesztéseknél, mind a pécsi projektnél tapasztaltak alapján több javaslatot fogalmazott meg a kormány és az érintett tárcák felé. (Balatontipp)