A váltott műszakban végzett munkát már korábban összefüggésbe hozták a 2-es típusú cukorbetegség, a szívroham és a rák előfordulásának magasabb arányával. A délkelet-angliai Surrey Egyetem Alváskutató Központjának szakemberei most a legmélyebb molekuláris szinten vizsgálták a váltott műszaknak a szervezetre gyakorolt hatásait - adta hírül a BBC News.

A szakértőket meglepte az éjszakai ébrenlét okozta károk mértéke és kialakulásuk gyorsasága. Az emberi szervezetnek megvan a maga természetes ritmusa, belső órája, amely az éjszakai alváshoz és a napközbeni aktivitáshoz van hangolva. Ez a belső ritmus az egész szervezetre hatással van - a hormonális rendszertől és a testhőmérséklettől kezdve az aktivitási szintig és az agyfunkciókig.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány szerzői 22 embert követtek figyelemmel, amint azok szervezete a normálisról átváltott az éjszakás váltott műszakot végző emberek szervezetének ritmusára. A vértesztek azt mutatták, hogyrendes körülmények között a gének 6 százaléka volt úgy időzítve, hogy a nap bizonyos szakaszaiban nagyobb vagy kisebb aktivitással dolgozzon. Amikor az önkéntesek éjszaka dolgoztak, ez a "genetikai finomhangolás" elveszett.

"A rosszul időzített alvás miatt a ritmus szerint működő gének több mint 97 százaléka - több mint ezer gén - kiesik a szinkronból. Ez megmagyarázza, hogy miért érezzük magunkat rosszul az időzónák átlépésekor vagy amikor rendszertelen műszakban kell dolgoznunk" - mondta Simon Archer, a Surrey Egyetem egyik szakembere.  

Derk-Jan Dijk társkutató szerint a szervezet minden szövetének megvan a saját napi ritmusa. Az ezekben bekövetkező zavarokat illetően a szakember elmondta, úgy kell mindezt elképzelni, mint egy házat, amelynek minden szobájában van egy óra. Amikor ezek az órák szabálytalanul kezdenek járni, akkor eluralkodik a káosz a háztartásban.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a váltott műszakban dolgozóknál növekedhet a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kialakulásának kockázata amiatt, hogy túl keveset alszanak, ráadásul a nap nem megfelelő szakaszában. Más elemzések azt sugallták, hogy az éjszaka dolgozók körében gyakrabban fordul elő szívroham.

"Ezek többévnyi ilyen típusú munka után jelentkeznek, és úgy hisszük, hogy a génkifejeződésben bekövetkező ritmusváltozások valószínűleg összefüggésben vannak ezen hosszú távú következmények némelyikével" - tette hozzá Dijk

A Manchesteri Egyetem kutatójaként dolgozó Hugh Piggins szerint a tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az éjszakai munka akut hatásai igen súlyosak. A szakember ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy mivel rövid idejű vizsgálatról van szó, ezért a hosszú távú következményekre utaló eredmények bizonytalannak számítanak.