Japán meghatározó szerepet játszik a világ turizmusában. Az elsősorban küldőterületként jelentős ország 16,8 millió külföldi utazással és 38,2 milliárd dolláros költéssel a világ 14. legtöbbet utazó és negyedik legtöbbet költő országa volt 2004-ben. Japánban a belföldi turizmus is jelentős: amíg tíz lakosra egy külföldi utazás, addig több mint húsz belföldi vendégéjszaka jut. A belföldi vendégéjszakák száma alapján Japán a harmadik legjelentősebb ország Franciaország és az Egyesült Királyság után – mondta a Magyar Turizmus Zrt. „A hónap küldőországa” című rendezvénysorozatának prezentációján Kiss Kornélia, az MT Zrt. kutatási igazgatója.

A japán kiutazóturizmus 1996-ig folyamatosan növekedett. Az 1997-es kelet-ázsiai gazdasági válság hatására 1996-ról 1998-ra a nemzetközi kiutazások száma hat százalékkal, a külföldi utazásokra fordított kiadások értéke pedig 20 százalékkal csökkent. A japán kiutazóforgalom a gazdasági konszolidáció után 2001-ig ismét növekedést mutatott, a 2001-es New York-i terrortámadás azonban újra visszavetette a turizmus fejlődését. 2003-ig nem regisztráltak újabb növekedést a SARS-járvány miatt. Az előrejelzések alapján 2006-ig fellendülés prognosztizálható: 2004-ről 2006-ra a kiutazások száma várhatóan hét százalékkal, a nemzetközi turisztikai kiadásoké pedig 21 százalékkal növekszik.

2003-ban a japánok külföldi utazásainak 44 százaléka Ázsiába, 24 százaléka Észak-Amerikába és 20 százaléka Európába irányult. Európán belül a legkedveltebb desztinációk között az első helyen Németország állt 2003-ban, ahová az európai utazások 16,7 százaléka, az összes külföldi utazás 3,3 százaléka irányult. Utána következik Olaszország, Franciaország, Svájc és az Egyesült Királyság. Magyarország részesedése az európai forgalomból 1,7 százalékot, az összforgalomból pedig 0,3 százalékot tett ki, ezzel hazánk az Európába utazó japán turisták 16. legkedveltebb úti célja. Régiónkban csak Ausztriát (7.) és Csehországot (13.) keresik fel gyakrabban a japán utazók. Lengyelország a 19., Szlovákia a 26. legkedveltebb desztináció.

A japán kiutazóforgalom szezonálisan kiegyenlített: 2005-ben a japánok külföldi utazásainak havi megoszlása alapján elmondható, hogy egyetlen hónap részaránya sem éri el a 10 százalékot. A legalacsonyabb részesedésű hónap május (7 százalék), a legtöbb utazás márciusra, augusztusra, szeptemberre, októberre és novemberre esik (9 százalék). A WTO előrejelzése szerint 2020-ra Japán 142 millió külföldi utazással és több mint 9 százalékos világpiaci részesedéssel Németország után a világ második legnagyobb küldőországa lesz.

A japán beutazóturizmus

A magyarországi japán vendégforgalom az elmúlt tíz évben két jelentős – az 1998-as és a 2003-as, a külföldi utazásokban általában is tapasztalható – visszaesés kivételével folyamatosan és dinamikusan növekedett. 2004-ben Japán a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek száma alapján a 11., a vendégéjszakák száma alapján pedig a 13. legfontosabb küldő országunk volt. 2005-ben az ország tovább javította pozícióját: a kereskedelmi szálláshelyek vendégszáma alapján a nyolcadik, a vendégéjszakák száma alapján pedig a tizedik helyen szerepelt.

A japán turisták hazánkat általában európai körutazásuk egyik állomásának tekintik, ezért átlagos tartózkodási idejük alacsony, 2,3 nap, szemben a külföldiek 3,1 napos átlagával. A japán vendégforgalom területi koncentrációja magas, 2005-ben a Budapest-Közép- Dunavidék és a Közép-Dunántúl régióban regisztrálták az összes japán vendégéjszaka 95,5 százalékát. A japánok 97 százaléka szállodai szolgáltatást vett igénybe, és mivel fő motivációjuk a kevésbé szezonális városlátogatás, a japán vendégéjszakák számának megoszlása hazánkban is szezonálisan kiegyenlített.

A japán utazók számára rendkívül fontos a biztonság – a Közel-Kelet országait a japán utazók kevesebb mint 0,8 százaléka keresi fel – és az egészségügyi ellátás magas színvonala. Szeretik, ha a saját nyelvüket használhatják, és ha számukra is ismerős ételeket fogyaszthatnak. Hazánk számára kedvező, hogy 2003-ban a japánok 24,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a következő években Európát is fel fogja keresni, ezzel az „Öreg kontinens” várhatóan minden más földrészt maga mögé fog utasítani.

Mit keresnek?

Kósa Bálint, az MT Zrt. tokiói képviseletének vezetője elmondta, hogy évente 120 céget keresnek meg, és 25 médiumban jelennek meg. Több magyar városnak – Veszprémnek, Szolnoknak, Kecskemétnek, Sopronnak – van már japán testvérvárosa. A japán vendégekről azt érdemes tudni, hogy nagyon érdeklődőek, minimum háromcsillagos szállodában szállnak meg, lehetőleg olyan helyeken, ahol fürdőkádat is találnak, nagyon szívesen költik a pénzüket, és főleg az idősebbek utaznak. Utazási döntéseik meghozatalakor Magyarország mellett szól földrajzi elhelyezkedése, a biztonság, a világörökségi helyszínei, a gasztronómia és a japán-barát légkör. Hátrány, hogy nincs és valószínűleg a közeljövőben sem lesz közvetlen légi járat, hogy szűkös a szállodai kapacitás, nyelvi nehézségek vannak, hiányos a tájékoztatás (fürdőkben, múzeumokban, a BKV járművein), esetenként kifogásolható a kiszolgálás. Az idén vissza is eshet a Japánból hozzánk utazók száma, mert általában Münchenen át repülnek Magyarországra, oda viszont nem lehet repülőjegyet kapni a futball-vb körüli időszakban. Az év második felében ismét emelkedés várható.

A japán gazdaság

Japán a világ 10. legnépesebb, ám csak 61. legnagyobb területű állama: a 378 ezer négyzetkilométer területű országot több mint 127 millióan lakják. Népsűrűsége igen magas, 337,2 fõ/négyzetkilométer, ami a magyarországi népsűrűség háromszorosa. A magas népsűrűség egyik oka, hogy a születéskor várható élettartam Japánban 81,15 év, amely a világon a hatodik legmagasabb érték. Japán az USA után a világ második legnagyobb gazdasága. A gazdaság fejlõdése az ezredforduló után megtorpant, ám 2004-ben 2,6 százalékos, reálértéken számolt GDP-bõvülést mutatott. Japán külgazdasági kapcsolatai folyamatosan fejlõdnek a közép-európai térség országaival. A külkereskedelem relatív súlya ugyanakkor szerénynek mondható. A japán–magyar kapcsolatok legfontosabb elemei a japánok hazánkban történõ működõtõke-befektetései, amelyek értéke 2004-ben elérte a 2 milliárd dollárt.