Az 5,8 méteres utcaszakasz nyugat felől vezet az óvárosba és annál a nagyméretű ciszternánál ér véget, amely a település lakosságát látta el egykoron vízzel. A helyszínen cserépedények, pénzérmék, valamint bronzból készült súlyok kerültek elő - utóbbiak a bizánci korban a nemesfémek mérésére szolgáltak.

Ofer Szion ásatásvezető szerint az utcarészlet beleillik Jeruzsálem mozaiktérképébe, amely a jordániai Madabában került elő. A tudósok már régóta a mozaik segítségével igyekeztek megérteni, hogy milyen lehetett a város szerkezete a IV-VI. században. Az új utcarészlet alátámasztja, hogy a mozaikon helyesen "vázolták" fel Jeruzsálem térképét. "Ez az utca volt a központ az ókori Jeruzsálem kereskedelmileg leginkább prosperáló korszakában. Csodálatos, hogy a jelenkori utca követi a másfél évezreddel ezelőtti forgalmas út nyomvonalát" - emelte ki Ofer Szion.

A mozaiktérképből kiindulva a régészek 4,3 méterrel a jelenlegi utcaszint alatt tárták fel a bizánci kori út köveit. Ofer Szion közlése szerint a régészeti munkák befejezése után a bizánci kori utat ismét befedik, mivel napjainkban ez egy igen forgalmas sétálóutca. A madabai mozaik, amely 542 és 570 között keletkezett, az egykori Szent György-templom romjai között került elő. Egy komplett, feliratokkal ellátott térképet ábrázol kelet-nyugati tájolással, Libanontól a Nílus-delta északi részéig, valamint a Földközi-tengertől az Arab-félszigetig, rengeteg információt adva a kutatóknak (például több más templomot ez alapján találtak meg és innen tudták meg azt is, hogy Jeruzsálem északi kapuját miért hívták az Oszlop kapujának: a térkép szerint előtte egy oszlop állt). (MTI)