– A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a szervizdíj bevezetése hozzájárult a vendéglátásban a pénzek kifehérítéséhez. A díj kivetését még az olyan hagyományosan borravalós országokban is, mint hazánk, az indokolja, hogy a tömegturizmus megerősödésével kevésbé lehet alapozni a borravalóra, mint jövedelemforrásra. A felszolgálás anyagi díjazása, elismerése azonban a vendég és a pincér közötti intim és bizalmas viszony kérdése, amibe szigorú jogi előírásokkal nem biztos, hogy helyes beavatkozni. Ezért azt tartanánk fontosnak, ha a rendelet nem írná kötelezően elő, hanem csak felajánlaná a lehetőséget, hogy a jelenleg tiltott szervizdíjat minden egység maga szabja meg, vagy akár el is tekinthessen annak alkalmazásától. Lényeges a rugalmas szabályozás, mert a szakma jelentős része, különösen a nagy szállodaláncok vonakodnak attól, hogy a vendégekre terheljék az új adónemet, ami tovább rontaná hazánk turisztikai versenyképességét. Az az álláspontunk, hogy a dolgozók legális jövedelme növekedhet, garantáltabb, átláthatóbb jövedelmi viszonyok teremtődhetnek meg. Mindez nagyobb biztonságot nyújt majd számukra, és elősegítheti az üzletek számára a munkaerő megtartását, ezáltal a szakmai színvonal erősödését. Azt is mérlegelnünk kell, hogy jobb-e a dolgozók számára, ha az új jogszabállyal garantált és tisztább jövedelemhez jutnak, viszont az adózás után jövedelmük nem 70, hanem csak 59,9 százaléka kerül hozzájuk. A vélemények nagyon vegyesek. A rendelkezés a vendégek számára is járhat hátrányokkal, hiszen őket terheli majd ez a tétel akár a számlán, akár az árakba beépítve, ez pedig keresletcsökkenéshez vezethet. Fontos, hogy a tervezett intézkedés mellett piacélénkítő módszereket is alkalmazzon a kormányzat. Bizottságunk javasolja többek között a reprezentációs keret korlátainak kiterjesztését vagy feloldását.

– A kormány elképzelése nyilván az, hogy ha az üzletek hivatalosan felszámolnak szervizdíjat, megszűnik a borravaló, és így eltűnik az adózatlan jövedelem is. A baj csupán az, hogy nincs kinek felszámolni a szervizdíjat, és ha felszámoljuk, akkor a kifizetés esetén a dolgozók elvesztik jövedelmüknek legalább 32-34 százalékát, ezáltal tovább fokozódik majd a nyugati államok munkaerő-elszívó ereje. A dolgozókra háruló teher a feketegazdaságot is gerjesztené, pedig éppen abból szeretnénk kikerülni. Eddig sem kellett meglepődni azon, hogy a pincérek nem tüntetik fel teljes kiegészítő jövedelmüket az adóbevallásukban, hiszen jelen adózási szabályok mellett így akár a megélhetésüket biztosító jövedelem 50 százalékát is elveszíthetnék. Az ipartestület álláspontja szerint a szervizdíj bevezetésétől nem várható lényeges javulás a számlaadási morálban, és úgy vélem, hogy a szakma nagyobbik része amúgy sem alkalmazza majd a szervizdíjat. A szervizdíj felszámolása árfelhajtó tényezőt is jelent a vendéglátásban, amelynek árréstömege az elmúlt 8-10 év alatt folyamatosan csökkent. Rengeteg költséget kell beépítenünk árainkba, a beszerzési árak is 20-30 százalékkal magasabbak hazánkban, mint más uniós országokban, nem beszélve az adókulcsokról. Az intézkedés a turisztikai vonzerőként számon tartott magyar gasztronómiát és annak éllovasait hátrányos helyzetbe hozza a rendelet hatálya alá nem tartozó, felszolgálás nélkül működő nemzetközi bisztróláncokkal szemben.Az új intézkedésnek azonban van előnye is. Nem terheli meg közvetlenül a már amúgy is túladóztatott gasztronómiai vállalkozásokat, növeli a munkavállalók nyugdíjalapját, ami különösen az idősebbek számára lényeges, a fiatalokat előnyösebb hitelpozícióhoz juttatja. A megszorítások helyett azonban inkább az olyan rendelkezések jelentenének előrelépést, mint az üdülési csekk elfogadásának kiterjesztése az éttermekre.

– Az illegális jövedelmek visszaszorítását szolgáló szervizdíj bevezetésével és megadóztatásával egy régi gyakorlattal szakítana a magyar jogrendszer, a döntéshez azonban a fogyasztóvédelemi ellenőrzéseknek is alkalmazkodniuk kell majd. Mi jelenleg bírsággal szankcionáljuk azt, ha egy egység az étlap alján apró betűkkel feltünteti, hogy az ételek árán felül még felszolgálási díjat is felszámít. Az érvényes szabályozás szerint ugyanis nem lehet arra kötelezni a vendéget, hogy a felszolgálásért az étel árán felül fizessen. Létezik ugyanis egy jogelv, amely alapján egy terméket jellegének megfelelően kell átnyújtani a fogyasztónak, ez esetben az étteremben étkező vendégnek, akitől nem várható el, hogy hátramenjen a konyhába, és a kondérból maga szedje ki az ételét. A szervizdíj jelenlegi alkalmazása ráadásul megtévesztő, Magyarországon ugyanis az önként adott borravaló szokásjogát ismerik el, és nem feltétlenül nézik, milyen lábjegyzet áll még az étlap alján. Ez esetben akaratlanul is kétszer „adakozik” a vendég. Ellenőrzéseink hatására az utóbbi években jelentősen viszszaszorult ez az egyelőre még illegálisnak számító gyakorlat.
Szabadon választott gyakorlat
Lapzártánkkor érkezett a hír, hogy a szakmai érdekképviseletek és az állami szervezetek május 11-én megállapodtak arról, hogy a szervizdíj nem lesz kötelező, aki szeretne, maradhat a borravalós rendszernél. Aki azonban mégis alkalmazza a szervizdíjat, annak ezt a tényt és ennek mértékét jól láthatóan fel kell tüntetnie. A felszolgálói díj a számla értékének legfeljebb 15 százaléka lehet, mértékét negyedévente változtathatják a vállalkozások. A brit gyakorlatot követve egy külön összegben szerepelne a számlán a szervizdíj. Mindezeket a felszolgálással üzemelő üzletekben és a rendezvényeken kell majd alkalmazni, a gyorséttermekben, menzákon, közétkeztetésben nem. A szervizdíjat 25 százalékos áfa terheli majd, a befizetése után fennmaradó összeget a tulajdonosnak szét kell osztania a dolgozók között, akiknek a kapott pénz 15 százalékát nyugdíjjárulékként kell befizetniük. Ennek fejében az érintett dolgozóknak semmilyen más adót és járulékot nem kell már fizetniük. Azoknak az egységeknek az alkalmazottai is szerezhetnek jogosultságot a nyugdíjra, amelyek továbbra is a borravalós rendszernél maradnak, ha a borravalóként kapott összeg 15 százalékát nyugdíjjárulékként befizetik. A tervezett változtatások még az idén hatályba léphetnek, mivel a parlament a tavaszi ülésszakban megtárgyalja azokat.
'