Mint Molnár József „Kitörési lehetőségek Budapest Turizmusában” című előadása során felsorolta: a kihasználatlan kommunikációs lehetőségek miatt továbbra is megmaradt Budapest régiós versenyhátránya, emiatt folyamatosan csökken a vendégéjszakák száma valamint ennek következtében a turisztikiai bevételek is.
Az aggasztó helyzet okai
közt Molnár József megemlítette az elhanyagolt turizmus stratégiát, a szakmapolitikai koordináció hiányát valamint azt, hogy a szakmát eddig a döntéshozatal nem vonta be, az önkormányzatok és a vállalkozói szféra nem kapcsolódott össsze. Szintén felmerült, hogy a főváros nem ismeri eléggé vendégeit, nem elegendő az ügyfelekről szóló információ, mely miatt nem könnyű költséghatékony és célzott stratégiát kidolgozni.
Mindezek mellett 2008 óta jelentős forráshiánnyal küzd a fővárosi turisztikai marketing, melyet csak fokozott, hogy a az idegenforgalmi adó beszedésének jogát kiadták a kerületeknek; ez hátráltatta egy koncentrált marketingmunka megszervezését. Molnár József ellenpéldaként Bécset hozza fel, ahol tavaly forintban mintegy 6 milliárd jutott turisztikai marketingre, míg Budapesten 200 millió. Ebbe a magasságba a főváros nem fog emelkedni, de a forráshiányt lehet pótolni. Ennek egyik eszközeként említi a megújult Budapest Kártyából származó bevételeket Molnár.
További megoldási javaslatként
elhangzott, hogy a piaci szereplők legnagyobb mértékű bevonása egy átfogó stratégia kialakításához, melyhez szükséges a Turizmus Törvény megalkotása, az idegenforgalmi adó megnyugtató rendezése, a Magyar Turizmus Zrt-vel kidolgozandó közös stratégia a párhuzamosságok felszámolása érdekében. Hasonlóan lényeges a szemléletváltás illetve egy minőségbiztosítási rendszer életbe lépése, mely megoldást jelenthetne a szolgáltatók szakmai színvonalának felügyeletére és tevékenységük automatikus korlátozására, amennyiben nem teljesítik az elvárt minimumot.
Konkrétumok
szintjén a BTSZK kiemelt feladatként kezeli egy nagy befogadó képességű kongresszusi központ létrehozását, a Várbazár sorsának rendezését, a Ferihegy és a belváros tömegközlekedés általi méltó összekötését, valamint a közterületek felügyeletét. Utóbbira megoldás jelent az úgynevezett városgondnok a Városligetben és a Margitszigeten, mely tartja a kapcsolatot a különböző közszolgáltatókkal, intézi a meghibásodások javítását. Több teret kell engedni a gasztronómiai turizmusnak, ki lehetne alakítani olyan tematikus utat, mely az 1956-os forradalom emlékhelyeit köti össze, de újragondolandó az egyes városrészek turisztikai vonzerejének újragondolása, így Óbuda, a Városliget, Vár, melyek meghosszabbíthatják a fővárosban lévő turisták tartózkodási idejét.
A főváros hatékony turisztikai marketingjén segíthet a BTSZK TDM-szervezetté történő alakítása, melynek jogi háterrét a Főváros Közgyűlésének április 27-i döntése biztosítja. Az átalukáláshoz a Széchenyi Terve keretein belül pályázati pénzt is elnyerhet a BTSZK. TDM-ként még szorosabb együttműködést terveznek a főváros közszolgáltatóival, hogy növeljék a turisták komfortérzetét.