Május 23-24-én Nyíregyháza adott otthont a IX. Országos TDM konferenciának, amely uniós támogatással (Pályázati azonosító: ÉAOP-2.1.3-11-2011-0001) valósult meg. A rendezvényen száznál is több szakember vett részt hazánk minden részéből, illetve a határon túlról. A szervező TDM Szövetség, illetve a társszervező Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. színvonalas programot állított össze, a résztvevőket köszöntötte Nyíregyháza polgármestere, Kovács Ferenc is.

Nyíregyházán számos jelentős turisztikai fejlesztés valósult meg az utóbbi évek során, elég csak az Állatpark Zöld piramisára, a megújult városközpontra vagy a Sóstó-gyógyfürdői Víztorony felújítására gondolni. A régióban, Nyírbátorban és Máriapócson is több milliárdos beruházások történtek.

Régiós összefogással jött létre 2009-ben a Nyírség Turizmusáért Egyesület, 27 taggal. Ma már 70 tagot tömörít a szervezet. Az elsők között pályáztunk - emelte ki Furkóné Szabó Marianna TDM-menedzser.

Létrejött a TDM non-profit kft. a város és az egyesület 40-40%-os, az Állatpark, illetve a Sóstó-gyógyfürdő 10-10%-os részesedésével. A döntésekhez azonban 2/3-os szavazatarány szükséges. A város jelentős mértékben támogatja a négy alkalmazottal működő szervezet működését, az ifából 50 millió forintot kapnak, további 42 millió forint pályázati támogatást nyertek 2009-ben, illetve 2011-ben. Saját bevételek ugyanakkor elenyészőek.

2012-ben azonban nem tudtak megfelelni az „utolsó pillanatban megváltoztatott” pályázati feltételeknek, így most nincsenek könnyű helyzetben. A pályázati támogatásból alakították ki a TDM-irodát, tették látogathatóvá a Víztornyot, turizmusspecifikus kutatásokat bonyolítottak. Legfontosabb tevékenységük a marketing, hogy minél több turista jöjjön - ezt várják el tőlük a szolgáltatók. Egységes arculatot alakítottak ki, óriásplakát- és tévészpot-kampányt indítottak.

Koncentráltan kell megjelenni, hogy „nagyot durranjon a dolog” – emelte ki Mogyorós Judit, a TDM-szervezet elnöke. Céljuk többek között visszahódítani lengyel vendégeket. Ez sikerült is, tavaly már 10%-kal nőtt a lengyel vendégforgalom. „Csodacsomagokat” állítottak össze, összefogva a fő látnivalókat, ez sikeresnek bizonyult: nőtt a vendégéjszaka-szám és az ifabevétel is.

Változik a pályázati rendszer

Horkay Nándor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke a 2014-2020-as időszak turisztikai fejlesztési kereteit ismertette. Kiemelte, hogy 2,5 éve folynak az egyeztetések az unióval a pályázatok részleteiről.

A következő 7 éves időszakban számos változás várható a jelenlegi pályázati rendszerhez képest. Felülről vezéreltebb lesz a rendszer, az Unió határozottabb számonkérést akar, csak 11 célterület támogatható majd. Együtt kell tervezni a vidékfejlesztési és a határon átnyúló programokat, előtérbe kerülnek az integráltabb fejlesztések, a LEADER-programot várhatóan kiterjesztik városokra is. Cél, hogy az ott alkalmazott döntési mechanizmus (a helyi vállalkozók, egyesületek helyben döntsenek a pályázatokról) általánosabbá váljon – foglalta össze a legfőbb változásokat Horkay.

A fejlesztések alapja a 2030-ig érvényes Nemzeti Fejlesztéspolitikai Dokumentum, amely már elérhető a hivatal honlapjáról. Ennek stratégiai elemei a következők: a Gyógyító Magyarország koncepció, Magyarország, mint az ötödik égtáj – Európa közepe, továbbá az időszak végére a nemzeti összterméket a jelenlegi duplájára kell növelni.

Operatív programból a mostani 15+2 helyett csak 7+2 lesz. Az elérhető források összege 7000 milliárd forint, ennek többsége, 60%-a gazdaság- és területfejlesztésre megy majd. 40 jut infrastrukturális, környezetvédelmi és emberi erőforrás-fejlesztési célokra. Egyszerűsített eljárásrend és az önerő minimalizálása kedvez majd a pályázóknak. A szakpolitika és a támogatások visszakerülnek minisztériumokhoz.

Az unió álláspontja szerint üzleti turisztikai célú létesítményeket, például szállodák építését magántőkéből kell finanszírozni. Turisztikai célra elsősorban a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból lehet majd pályázni. Várhatóan 300 milliárd forint áll majd rendelkezésre turisztikai fejlesztésekre. TDM-fejlesztésre is ebből a keretből lehet pályázni.

Az egészségturizmus fejlesztésére 100 milliárd forintot különítenek el várhatóan, elsősorban gyógyhelyi integrált fejlesztésekre, energetikai hatékonyságnövelésre, orvosi szolgáltatások modernizálására. Ugyanakkor antistressz programokra és zarándokházak kialakítására is lesznek pályázati források.

Kiemelt vonzerők fejlesztésére 130 milliárd jut majd, örökségturizmusra, MICE-ra 55 milliárd, aktív és zöldturizmusra 75 milliárdot szán a kormányzat. Utóbbi keretből végre össze lehet majd kötni kerékpárúttal Budapestet Béccsel, Pozsonnyal és a Balatonnal.

Kevés a TDM-szervezet az Alföldön

Bozzay Andrásné, a Nemzetgazdasági Minisztérium főtanácsadója elsőként a TDM-pályázatok tapasztalatait foglalta össze. 2013. május végén 110 kérelmet regisztrált a minisztérium, ezek közül 85 volt sikeres. Utóbbiakban összesen 248 önkormányzat, 3138 vállalkozás vesz részt, összesen 10,3 millió vendégéjszaka realizálódik a TDM-ek által lefedett településeken, a települések ifa-bevétele 6,3 milliárd forint. Az önkormányzatok általában befolyó idegenforgalmi adó 10%-át adják át a TDM-szervezeteknek. 2012-ben 19 új regisztráció érkezett. 2009 óta 107 TDM-projekt kapott támogatást, 5,22 milliárd forint összegben, ezek közül 40 már megvalósult. Az Alföld továbbra is alulteljesít: a Dél-Alföldön csupán 5, az Észak-alföldön is csak 8 támogatott TDM-projekt akad.

„Törekedni kell a kiegyensúlyozott finanszírozásra, az önkormányzatok és a vállalkozók együttes részvételével” – hívta fel a figyelmet Bozzay Andrásné, aki elmondta, hogy már készül az országos turizmusfejlesztési koncepció, amely 4 fő célt szolgál: a kínálat fejlesztését, munkahelyteremtést, az intézményrendszer (TDM) együttműködésen alapuló megerősítését, valamint a keleti és nemzetközi nyitást. Utóbbi a V4-ek mellett a BRIC-országokat valamint az Arab-öböl menti államokat jelenti elsősorban.

A koncepcióban kiemelt termék az egészségturizmus, az örökségturizmus és a MICE. Területi fókuszok: nemzetközi fókusz – Budapest, Kelet-Európai fókusz Balaton, kiemelt szerep 13 gyógyhely.

Harmónia, Ébredés, Zsongás, Derű

Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy az MT Zrt. feladata az országimázs javítása, az arculatépítés (is). A marketingszervezet 4 stratégiai terméket határozott meg: Budapest, Balaton, egészségturizmus, MICE. A központi stratégiai kommunikáció középpontjában „Magyarország, mint márka” áll. Vannak központi taktikai termékkampányok, a külképviseletek pedig piacspecifikus kampányokat folytatnak.

Sikeres volt például a Budapest Winter Invitation (BWI), amely 93.500 vendégéjszakát, 18%-os növekedést generált. De 70.000 vendégéj, és 4%-os forgalombővülés volt az eredménye a Nyugat-dunántúli Termálút német nyelvterületi kampányának is.

„Hungary. More than expected” – hangzott el a nemzeti turizmusmarketing új szlogenje. Megtudtuk, hogy a belföldi kampányok idén a 4 évszak jegyében: Harmónia, Ébredés, Zsongás, Derű zajlanak.

Kiderült az is, hogy az MT Zrt. sikeresen együttműködik több TDM-szervezettel, például a hévízivel, debrecenivel, hajdúszoboszlóival és a miskolcival. Közös kampányokat terveznek a hévízi példa alapján új debreceni légijáratokra alapozva Hollandiában, Németországban és Oroszországban. A balatoni regionális tdm-mel pedig közös kutatást végeztünk - zárta szavait Horváth Gergely. Két workshop is megvalósult a TDM-ek és a beutaztató irodák részvételével, a zrt. koordinációja mellett.

Szövetségi mérleg

Balogh Károly elnök betegsége miatt Somossy Eszter alelnök foglalta össze a TDMSZ aktualitásait. Elmondta, hogy a Magyarországon tavaly megvalósult 21,6 millió vendégéjszakából 12 millió a TDM-ek által lefedett területeken realizálódott. Hazánk 20 turisztikailag legvonzóbb városából 17-ben működik TDM-szervezet. A szövetségnek 49 tagja van jelenleg, ezek közül kettő térségi. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az eredetileg támogatásra tervezett keretösszeg 2/3-át nem osztották ki.

Az átlagos TDM-szervezet évente kevesebb mint 20 millió forintból gazdálkodhat. Elgondolkodtató eredményt hozott a szövetség felmérése: a tagok 87%-a úgy látja, hogy csak rövid távon biztosított fenntartható működésük. 37,5%-uk bizakodóbb, ők középtávon is biztosítottnak látják ezt, azonban csak 6,25%-uk bízik a hosszú távú sikeres működésben.

Az alelnök fontosnak tartja a TDM-ek működésének szabályozását törvény vagy inkább rendelet formájában. A szövetség több más javaslatot is megfogalmazott az államigazgatás részére: így kezdeményezik, hogy az idegenforgalmi adóbevételek 40%-át a helyi,m 10%-át a térségi, további 10%-át pedig a regionális TDM-ek kapják meg. A szervezet stratégiai célja, hogy a „legfőbb turisztikai tanácsadó testület” legyen hazánkban.

Oroszlánház a férfivécéből

Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója érdekfeszítően mutatta be a park történetét. Elmondta, hogy 1996-ban még csupán egy medvepár és az „ország legkisebb óriáskereke” tette nevezetessé a Sóstó erdei Szabadidőparkot, azóta pedig az ország „első számú állatkertje” lett a nyíregyházi, évi 500 ezer látogatóval. Rengeteg lelkesedéssel, de annál kevesebb pénzzel vágtak neki a fejlesztéseknek: az első oroszlánok kifutóját például a férfivécé épületéből alakították ki. A Zöld piramis és az ócenárium átadásával országos vonzerővé vált az állatpark. Tervezik a Zödl piramis „kistestvérének” megépítését.

Mária-út, Hungary NEXT, kassza

A Mariazelltől Csíksomlyóig futó Mária-utat Szabó Tamás mutatta be. „Kelet-Európán átívelő spirituális túraútvonalként” határozta meg a zarándokutat. Tervezik az együttműködést a TDM-szervezetekkel, kérte őket, segítsenek abban, hogy minden az útvonalra eső településen legyen legalább egy, a legalapvetőbb igényeket kielégítő zarándokszállás. Bódis Gábor, a Hungary Next civil kezdeményezést mutatta be, véleménye szerint az ország- és városmarketing középpontjába az imázs helyett a márkát kell állítani. Bódis Gábor egyik korábbi előadásáról szóló beszámolónk ezen a linken érhető el.

Méhész Zsuzsa turisztikai szakértő Arccal a kassza felé! című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy „látni kell a számokat is a szép logó mögött!”

Javasolta a jelenlevőknek, hogy igyekezzenek ellenállni a településeken gyakran előforduló nyomásnak, és ne az „ismerős srácot” kérjék fel a kiadványok megtervezésére, hanem alkalmazzanak szakembert médiatervezésre, szövegírásra, reklámgrafikai feladatokra. Arra is utalt, hogy a „TDM-ekről a hazai utazási irodák alig tudnak valamit”. Nagy lehetőség rejlik szerinte a hazai régiókban a gasztronómiai utakban. A tartalmas előadások és a szakmai eszmecserék mellett a konferencia résztvevőinek lehetősége nyílt felfedezni Nyíregyháza felújított belvárosát, este pedig a térség gasztronómiai kínálatát ismerhették meg Zsindelyes pálinkák kíséretében.

TDM együttműködések határon innen és túl

A konferencia pénteki napján érdekes kitekintést jelentett a résztvevőknek a vajdasági, kárpátaljai és felvidéki előadás, ahonnan magyar nemzetiségű szakemberek számoltak be a turisztikai (szervezet)fejlesztésükről. 

A különböző szakaszban lévő TDM-kezdeményezések közös jellemzője, hogy az adott ország turisztikai vezetésének elismerésével végzik. Ezen belül felmerült egy kárpát-medencei TDM együttműködés lehetősége is, aminek a részletei is hamarosan kidolgozásra kerülnek. A plenáris ülésen szóba került az aktív turizmus is, ahol a svájci példák alapján fejlesztésre kerülő hazai turistaútrendszer, a natúrparkok helyzete és turizmusban betöltött szerepe került napirendre, majd a Cartographia mutatta be nemcsak papíralapú fejlesztéseit.

A konferencia legélénkebb eszmecseréje a TDM szervezetek helyzete a Dunától keletre című szekcióban volt, ahol részletesen bemutatásra került egy közelmúltbéli felmérés eredménye e szervezetek helyzetéről, a humán, pénzügyi erőforrásokról, a tevékenységéről.

A szekcióülésen felmerült a TDM szervezetek együttműködése a Magyar Turizmus Zrt-vel, ami vegyesen tartalmaz sikeres (pl. study-tourok) és problémás (pl. médiafelületek, kiszámíthatóság, ár-érték arány) tapasztalatokat is, de - tekintettel arra, hogy ezek több régiót érintő kérdések - a rendszerű áttekintésére várhatóan hamarosan sor kerül a TDM Szövetség és a Magyar Turizmus Zrt között.

Ezen belül kiemelten fontosnak tekintik a TDM szervezetek, hogy a tervezés-megvalósítás – utánkövetés - visszajelzés teljes folyamatában hatékony együttműködés valósuljon meg - foglalta össze kérésünkre a pénteki eseményeket Vig Tamás, a TDMSZ stratégiai munkacsoportjának vezetője