A gyógytaváról nevezetes városban az elmúlt évben 196 ezer hazai és külföldi vendég szállt meg, akik összesen közel 951 ezer éjszakát töltöttek el. A vendégek száma 4 százalékkal volt kevesebb 2008-hoz képest, ezzel együtt azonban 3,3 százalékkal emelkedett az idegenforgalmi adóból származó bevétel, amely tavaly meghaladta a 275 millió forintot - közölte az MTI-vel az önkormányzati előterjesztést készítő Szabó Zoltán turizmus referens.

A KSH előzetes adatait felhasználva készített elemzésből az is látható, hogy a teljes vendégforgalmat illetően országosan második helyen szereplő Hévíz a belföldi vendégéjszakák számában Budapest, Hajdúszoboszló és Siófok után a negyedik helyen áll. Márpedig 2006-ig még a külföldi vendégek voltak túlsúlyban Hévízen, azóta azonban a belföldi vendégek aránya folyamatosan emelkedik, jelentős mértékben az üdülési csekkeknek köszönhetően. A Hévízre látogatók több mint 90 százaléka a gyógyulás-regenerálódás miatt keresi fel a várost, így az egészségturizmus miatt nem érvényesül a szezonalitás, a látogatottságot sem az évszakok, sem az időjárás nem befolyásolja jelentősen. A gyógyszállodákban tapasztalható, 5,5 nap fölötti átlagos tartózkodási idő is jóval meghaladja az idegenforgalomban megszokott átlagot - fogalmaz a helyzetjelentés.

A gyógy- és wellnesturizmusra jellemzően az egy főre eső fajlagos költés - a gyógyászati és kiegészítő szolgáltatások igénybevétele miatt - mintegy harmadával magasabb, mint a turizmus más területein. A Balaton régiójában átlagosan napi 30-40 eurót költenek a turisták, míg a Hévízre látogatók kiadása eléri a 45-55 eurót. Ez utóbbi még mindig jóval elmarad a nyugat-európai gyógy- és wellnes-központokban elköltött napi 70-120 eurótól, ez pedig nagy vonzereje a zalai fürdővárosnak a külföldi vendégek körében. A becslések szerint évente hozzávetőlegesen 25-30 millió euró körüli összeget költenek el összesen a térségben megszálló vendégek, de további mintegy 10 millió euróra taksálják azon turistáknak a kiadásait, akik csak egy napra látogatnak Hévízre. A közel ötezer lakosú városban 20 szálloda, 4 panzió, 2 üdülőház és 1 kemping található, fizető-vendéglátó tevékenységhez szükséges engedéllyel 914-en rendelkeznek. Összesen 10,5 ezer férőhely található, 8,3 százalékkal több, mint négy évvel ezelőtt. A fürdővárosban 2009-ben 175 vendéglátó egység működött, közülük 140 étterem és cukrászda, 27 bár és borozó.

Szabó Zoltán az elemzés alapján úgy látja: a látogatottság további csökkenésének megelőzésére fejleszteni kell még a magasabb minőségű egészségturizmus feltételeit és célzottabb marketingakciókra is szükség lenne. A város lakóinak fő megélhetési forrása továbbra is ez az ágazat, és ennek köszönhető, hogy Hévíz az országra jellemző bizonytalan gazdasági helyzet ellenére továbbra is stabil lábakon áll. (MTI)