A változás nem a válsággal kezdődött, egy négy éve indult folyamatról van szó - véli Drégely Ágnes, a Toureast Tour ügyvezetője, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) alelnöke és beutaztatási érdekképviselője. A csoportos beutaztatást azonban szerinte nem szabad temetni, mindig lesz rá igény. A nyugdíjas- és diákcsoportok mellett sokan továbbra is igénylik azt a szakértelemből fakadó többletértéket, amit az irodák tudnak az úthoz hozzátenni - mondja Drégely. Meglehet, ez sovány vigasz annak tudatában, hogy a beutaztatóknál minimálisra csökkent a szervezetten Magyarországra érkező csoportok száma. Az okok többrétűek. Az internet elterjedésének köszönhetően egyre többen szervezik útjaikat maguk. Korábban jelentős számú egyéni utasuk volt a beutaztatóknak. Másfelől Drégely Ágnes úgy érzi, van még mit tenni a turisztikai marketing terén, hogy Magyarország még inkább bekerüljön a köztudatba. Be kellene látni, hogy az idegenforgalom nem önjáró - véli Drégely Ágnes hozzátéve, hogy ha már egyszer eljönnek a külföldiek, tetszik nekik az ország, és viszik a hírét. Erre a fajta, alulról szerveződésre nem lehet alapozni egy ország reklámját. Nem is a szervezők feladata az országmarketing. Erre keretük nincs. Ezt a keretet a mindenkori kormánynak kellene biztosítani. A külföldi vásári megjelenésekre például 2003-tól az MT Zrt. is biztosított forrást. Az e célra megpályázható összeg az első évben 30 millió forint volt, majd folyamatos csökkenés mellett 2009-ben megszűnt.
A BRIC-országok a megmentők?
Varázsszóként emlegetik a turisztikai szakemberek Európa-szerte a BRIC országokat. A mozaikszó Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Kínát rövidíti. Ezen fejlődő gazdaságú országok kiutazó potenciáljában bíznak a válság által jobban sújtott európai turisztikai vállalkozók. E hatalmas lélekszámú országok népességének ugyan csak egy viszonylag szűk rétege engedheti meg magának az utazást egyelőre, ez a réteg persze európai méretekben igen tekintélyes. Becslések szerint Kína középosztálya közel 200 milliósra dagadt az utóbbi években. Ez a középosztály, csakúgy, mint Brazília vagy India középosztálya, először viszont inkább a „nyugatot” kívánja megnézni. Így innen - véli Drégely - csak azokra számíthatunk, akik már jártak ott. Más a helyzet a MICE-szal, mivel ezekben az esetekben munkaköri kötelességből egyéniek vagy kisebb delegációk megfordulnak hazánkban. Ők általában elégedetten távoznak, ez remek reklám.
Saját tapasztalatairól beszámolva Drégely Ágnes elmesélte, hogy az indiaiaknak nehéz elnyerni a bizalmát. Általában extra igényesek és nagyon érzékenyek. Megnehezíti az indiaiak beutazását, hogy a schengeni vízumot annak az országnak a nagykövetségénél kell igényelni, ahol az európai út során a legtöbb éjszakát töltik. A magyar követség Delhiben személyes megjelenést kér az első alkalommal igénylőtől egy akkora országban, mint fél Európa. Továbbá a naponta kiadható vízumok mennyisége 3. A nehézségek orvoslása végett a MUISZ megkereste a Külügyminisztériumot, és üzent az MT Zrt-n keresztül is. Az ügy folyamatban van.
Az Európába látogató brazilok szállításából derekasan kiveszi a részét az alapszolgáltatásként személyszállítással foglalkozó budapesti Five Stars. A cég luxusbuszain fuvarozott brazil csoportok átlagosan 8-12 napot töltenek Európában, de csupán 10%-uk érinti Magyarországot - mondta el Stiller Gábor, a cég ügyvezető igazgatója. A külföldi irodák által szervezett utak során Cseh-, Német- és Olaszországot, Hollandiát, Ausztriát és Svájcot. Hasonló paraméterekkel fuvaroz a Five Stars kínai turistákat. Mindkét ország turistái esetében több ezres utaslétszámról beszélhetünk - tájékoztatott Stiller Gábor.
Kína egyelőre szintén nem tartozik a legaktívabb küldőpiacok közé. Magyarország az esetek többségében tranzitország az európai körutakon, sokszor csak egy napot töltenek nálunk a kínaiak anélkül, hogy itt éjszakáznának - tájékoztat Bottyán Éva, az Atlasz World Travel ügyvezetője. Elgondolkodtató ennek tudatában, hogy hazánk turisztikai marketingje 8 éve képviselteti magát az ázsiai országban. Szerencsére a vízum kiadása nem annyira nehézkes, mint India esetében; az igénylő egy hét alatt megkapja a schengeni vízumot a magyar követségtől. Bottyán tapasztalatai szerint a kínaiak a klasszikus látnivalókat és a jó ételeket-italokat keresik. A vendégek napi költése meglehetősen magas, ha van mire költeni, azaz jellegzetes helyi termékekre. Bottyán Svájcot hozza fel példaként, ahol az óramanufaktúrák termékeit felvásárolják a kínaiak. A válság hatására csökkent a kínai kiutazások száma is, ott szintén inkább a belső piacot élénkítették.
Drégely úgy véli: erősíteni kellene a marketingtevékenységet ezeken a piacokon, akár úgy is, hogy külképviseleteket nyitunk. A külképviseletek számának növelése általában örvendetes lenne. A BRIC-országok közül csak Kínában van jelen az MT Zrt. Be kell látni azt is, hogy Magyarország önálló desztinációként nem értékesíthető, régiós vetélytársainkkal összefogva körutakban kell gondolkodni. Magyarország lehetne akár az egész Közép-Európa értékesítője. Ehhez azonban hatalmas marketingmunkára van szükség. Jó példaként májusban Berlin és Budapest turisztikai marketing szervezetei szerződést írtak alá a DZT, Német Turisztikai Hivatal budapesti központjában a két város távoli piacokra - Brazília, India, Kína, Japán - szánt együttes fellépéséről.
Szállodák és idegenvezetők
A szállodák egyre komolyabb vetélytársai a beutaztatóknak - tájékoztat Drégely Ágnes. A gond a MUISZ szerint nem az, hogy az egyéni utasok és a kisebb-nagyobb csoportok a beutaztató kihagyásával foglalják le direktben a szállásukat. A recepciókon saját szervezésben egyre több szolgáltatást kínálnak a szállodák, nem egyszer csomagban olyanokat, amelyek nem a házon belüli kínálat részei. Így például városnézést busszal és idegenvezetővel. Ez ütközik a hatályos utazási irodai rendelettel, amennyiben a szállodának nincs utazásszervezői engedélye. Ez pedig eléggé ritka. A problémára a MUISZ szeretné felhívni a Magyar Szállodaszövetség (MSzSz) figyelmét. Drégely Ágnes elmondta: a törvénybe ütköző jelenség felszámolására egyeztetést kezdeményeztek Erdei Jánossal, az MSzSz elnökével. A MUISZ illetve az MSzSz ez irányú egyeztetéseiről július 6-án nyilvános fórumon számol be.
Egyes idegenvezetők is konkurenciaként jelennek meg a beutaztatók ellenében. Előfordul, hogy az idegenvezető elviszi az iroda partnerét, aki a kedvezményesebb árért inkább leszervez mindent az idegenvezető révén. Ez persze súlyos öngól. Az idegenvezetői szakmát több mint másfél évtizede Csondor Noémi úgy véli: aki igazán dolgozni akar, az nem veszi el az ügyfelet a megbízójától. Csondor Noémi elmondta: az idegenvezetők sincsenek könnyű helyzetben manapság. A csoportos országjárások leáldozása és az egyéniek térnyerése miatt sokan, akik nem váltottak időben, nehéz helyzetbe jutottak.
Nagy gondban vannak azok, akik csak egy nyelven dolgoznak, főképp, ha az egy ritkább nyelv. Többen közülük úgy látják: még egy 2009. és felkopik az álluk. Aki időben váltott, az készíttetett magának egy látványos és informatív honlapot. Sokszor azonban a honlapnál többet számít, ha ajánlják az embert. Másik kitörési pont a szállodai kapcsolatok erősítése, innen szintén bejöhetnek egyéni vendégek. Ez sem egyszerű persze.
Sokan dolgoznak saját autóval is. Az autó minőségére azonban kényesek a szállodák. Négycsillagosokban vagy afölött csak Mercedesek és BMW-k, legfeljebb újabb generációs Toyoták megengedettek. Három csillagnál már elmegy egy Berlingo, egy Picasso vagy Volkswagen is. Jóllehet, a 4-5 csillagos szállodák elvárják a drága minőséget, de azt hasonló nagyságrendű munkadíjjal nem honorálják. Nem fizetnek a háromcsillagosoknál sokkal többet - tájékoztat Csondor. Az átlagos óradíj 6000 forint, melynek a kétszeresét számlázza ki a szálloda a vendégnek. Csondor Noémi úgy látja, hogy a beutas piac olyan már nem lesz, mint volt. Az egyéni és csoportos munkák aránya jelenleg 50-50%, amely évek óta az egyéniek javára tolódik el. Az 50 százaléknyi csoportos túlnyomó része pedig inkább MICE csoportokból áll. Csondor úgy érzi, Magyarország minden marketing erőfeszítés ellenére sincs kellő mértékben a köztudatban.
A BRIC- országok számokban A BRIC-országokból érkezők száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint2006-ról 2007-re igen szép növekedést mutatott. A 2006-ban érkezett 13 236 indiaiból 2007-re 15 515 lett. Kína 63 325-ről 75 558-ra tornázta fel magát látogatószámban 2007-re, Brazília 33 040-ból 37 610-et csinált. A leglátványosabban Oroszország fejlődött: a 2006-os 209 606-ból lett 252 933 turista. És akkor jött 2008! Brazília kis híján lenegyedelte magát (10 166 fő), India harmadolt (5 833 fő), Kína nagyjából felezett (32 723 fő), az oroszok pedig jó százezerrel kevesebben érkeztek (147 322 fő). Végül a borzalom évének kikiáltott 2009-ben India, Kína és Brazília szerény növekedést produkált (5977, 37 369, 6096 fő). Oroszország pedig tovább soványodott: 142 290 fő. 2010-re vonatkozóan a KSH-nak Kínáról és Oroszországról vannak megbízható adatai. Az idei év első negyedében Kínából 14044 turista 15 230 vendégéjszakát töltött nálunk. Bizakodásra adhat okot, hogy három hónap alatt 94 789 orosz turista 106 ezer vendégéjszakát töltött Magyarországon. |