Budai Zoltán a projekt indoklásáként kifetjette, hogy ma már a turisták szinte csak élményt akarnak, alig valaki kel útra a megismerés szándékával. A turistának tehát élményt kell adni - vonta le a következtetést, majd arra a helyzetmegállapításra jutott, hogy Budapest híján van a modern kornak megfelelő élményelemeknek, mi több, nincsenek igazi turisztikai termékek. És amik vannak, azokat sem köti össze megfelelő infrastruktúra. Tapasztalatok szerint szintén növekszik a kereslet az úgynevezett panoráma pontok iránt - így Budai. Ezt kívánná pótolni egyben a Budapest View névre hallgató projekt. A névadás mögött egy felmérés áll, melyben turistákat kérdeztek: mi lenne a legtalálóbb név az új infrastruktúra számára. Arról nem szólt az országházi előadás, hogy a fővárosiakat is megkérdezték volna a kötélpálya nevéről.
A 30 fősre tervezett kabin
mintegy 500 méter távolságot tenne meg a Vigadó és a Várbazár között, mintegy 40 méter szintkülönbséget legyőzve, az út 5-10 percet venne igénybe, a tervezett viteldíj pedig 5 Euró körül alakulna. Az ötletgazdák magyar mérnökök - tudtuk meg Budai Zoltántól. Hozzátette: a kabint a sílifteket gyártó Doppelmayr Seilbahn fogja megalkotni Budapest számára testre szabva egy felső nyitott „terasszal”, melyre az alsó zárt térből lehet felmenni lépcsőn. A 6-8 milliárd forintosra tervezett beruházás Budai bevallása szerint akár 8 hónap alatt kivitelezhető lenne. Molnár József a BTSZK ügyvezető igazgatója még a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón elmondta: a projekt az engedélyeztetésre vár. A drótkötélpálya nem zavarná meg a főváros, Világörökség területére eső részének látványát - tudtuk meg.
A fővárosban jelenleg
a Szent István Bazilika kupolájából, a Gellért hegyről két pontról is, a Budai Várból több helyszínről nyílik kilátás a városra, aki pedig az egész környéket óhajtja látni, a jános-hegyi Erzsébet kilátóból, vagy a Hármashatár-hegyről ámulhat.
Budai előrebocsátotta:
bizonyára sok kritikus véleményt kap majd a beruházás - bocsátotta előre Budai, de emlékeztetett: Európa nagyvárosaiban számos példa található hasonló rendhagyó fejlesztésre, melyek közül legklasszikusabb maga a párizsi Eiffel-torony, amelynek építésekor alakult ellenzői kör a mai napig bejegyzett civilszervezet Franciaországban. Mindenestre az Öreg Hölgy már a Világkiállítás alatt mintegy 3 millió látogatót vonzott.
