A brit főváros az olimpiai mozgalom történetében egyetlenként - 1908 és 1948 után - harmadszor adhat helyet a világ legnagyobb sporteseményének.

Az első (az újkori olimpiák történetében negyedik) londoni olimpia 1908. április 27. és október 29. között, több részletben zajlott. A versenyeken 22 ország 2035 versenyzője vett részt, s 110 versenyszámban avattak bajnokot. A versenyzők először akkor vonultak fel nemzeti lobogójukkal a megnyitó ünnepségen, a legeredményesebb nemzetnek a vendéglátó britek bizonyultak 145 medállal. A Magyarországot képviselő 63 versenyző nyolc sportágban kilenc érmet – három aranyat, négy ezüstöt és két bronzot - nyert, s a hatodik helyen végzett a nemzetek éremversenyében.

A második londoni olimpiát 1948. július 29. és augusztus 14. között rendezték, ez volt a második világháború utáni első olimpia. A brit fővárosnak az 1944-es XIII. olimpia jutott volna, ám az a világégés miatt elmaradt, így London négy évvel később rendezhette meg a XIV. nyári olimpiai játékokat (az olimpiák sorszámozásánál az elmaradt játékokat is beszámítják). A háborúban vesztes Németországot és Japánt nem hívták meg, a meghívott Szovjetunió pedig nem küldött versenyzőket. A versenyeken végül 59 ország 4104 sportolója küzdött 136 versenyszámban. Magyarország 128 sportolóval képviseltette magát, a 10 aranyérem mellett szerzett 5 ezüst és 12 bronzérem az éremtáblázat 4. helyét jelentette. A táblázat élén az Egyesült Államok végzett 38 arannyal, 27 ezüsttel, 19 bronzzal. Az olimpiai versenyeket már a televízió is közvetítette.

A harmadik londoni, egyben XXX. nyári olimpiai játékok 2012. július 27-én kezdődnek. Ezúttal 26 sportágban 302 olimpiai bajnoki címért tíz és fél ezren küzdenek, közülük 158 lesz magyar. A versenyek 30 helyszínen zajlanak, kilenc a brit fővároson kívül található.