Az anyag megerősíti, hogy a kormány kiemelt szerepet szán a turizmusnak fejlesztéspolitikai, foglalkoztatási céljai megvalósításában. Ehhez szükség van egy világos, a fő prioritásokat és célokat, illetve az ezek eléréséhez szükséges eszközöket megfogalmazó stratégiára – írják az anyag összeállítói, akik a [email protected] e-mail címre várják a szakma észrevételeit.
Az anyag teljes terjedelemben olvasható a cikk végén, a Letölthető fájlok címszó alatt.
Az alábbiakban az anyag Vezetői összefoglaló című részét idézzük: „Az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország – Egészségipari Programja a turizmus számára is új irányt jelöl ki, amely szükségessé teszi az alsóbb szintű tervezési dokumentumok felülvizsgálatát, megújítását. A 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) időtávja – illeszkedve az európai uniós költségvetési periódushoz – 2013-ig szólt, így annak megújítása mindenképpen aktuális, hiszen az új, 2014-től 2020-ig tartó tervezési időszak fejlesztéseinek megalapozásához új stratégia elkészítése szükséges. A 2005. óta eltelt időszakban sokat változott a turizmus hazai és nemzetközi környezete – elég a világgazdasági válság hatásaira gondolnunk –, ami szintén indokolja a célok, prioritások és eszközök újrafogalmazását.
Az új, 2011 és 2020 közötti időszakra szóló turizmusfejlesztési stratégia megalkotásának első lépéseként egy új turizmusfejlesztési koncepció készült, amely a részletesebb stratégia alapvető irányait fekteti le.
A koncepció azonosítja az ágazat jellemző belső és külső adottságait, problémáit, meghatározza a jövőképet, továbbá rögzíti a jövőkép elérését biztosító felső szintű célokat és prioritásokat.
A koncepció jövőképe szerint 2020-ban Magyarország Európa legnépszerűbb egészségturisztikai desztinációja lesz. A Gyógyító Magyarország program eredményeként az ország területén több magas színvonalú, egymástól jól megkülönböztethető szakmai profilú kínálattal rendelkező gyógyhely várja a vendégeket. Az egészségturizmus döntően termálvíz kincsre épülő ága mellett hasonló ismertségnek és népszerűségnek örvend az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségügyi turizmus. A kínálat piacra vitelét hatékony és jól szervezett országmarketing támogatja, az egészségturizmusra épülő országmárka külföldön jól ismert. A magyarok körében népszerű a belföldi üdülés, amely a külföldi nyaralás reális alternatívájaként jelenik meg. Mind a szolgáltatók, mind a lakosság nyitottan, barátságosan viszonyul a turistákhoz. A turizmus intézményrendszerének alapja a helyi és térségi desztinációmenedzsment szervezet, amely az önkormányzatok és turisztikai vállalkozások valamint civil szervezetek együttműködésével tölti be a házigazda szerepét a látogatók felé.
A helyi TDM szervezetek térségi összefogásával alakul ki egy-egy területegység kínálati profilja, a regionális szintű TDM szervezetek látják el a belföldi és határmenti marketing tevékenységet. A nemzeti turisztikai desztinációmenedzsement szervezet összehangolja a regionális szervezetek tevékenységét, kutatási szolgáltatásokkal, egységes informatikai rendszer működtetésével nemzetközileg is piacképes kínálatot alakít ki. Az egészségturisztikai attrakciók és szolgáltatások mellett változatos természeti értékeinket, épített és szellemi örökségünket a keresleti trendeket követő minőségű, és kreatívan bemutatott turisztikai termékként kínáljuk az utazóknak. A desztinációk turisztikai kínálatuk elemeiből felépített csomagként jelennek meg a látogatók számára. A turizmus fejlesztése a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás gondolatának és követelményrendszerének gyakorlati alkalmazásával történik. Az ágazat sikere a foglalkoztatás terén is látványosan megmutatkozik, a növekvő vendégforgalom kiszolgálása mind a diplomás és szakképzett munkaerő, mind az alacsonyabban képzett rétegek számára biztos munkalehetőséget jelent. A turisztikai vállalkozások kiszámítható jogi és közgazdasági környezetben működnek, ami a szektorban korábban jelen lévő fekete- és szürkegazdaság látványos visszaszorulását eredményezte.
Összességében nemzetközileg is versenyképes turisztikai szektor várja a vendégeket Magyarországon.
A koncepció a fent vázolt jövőkép eléréséhez szükséges célokat az alábbiakban határozta meg:
1. Versenyképesség javítása
1.1 A turizmusra vonatkozó áttekinthető, korszerű és egységes szemléletű jogi szabályozás a törvényi szinttől az alacsonyabb szintű jogi szabályozásig
1.2 Turizmushoz kapcsolódó adózási jogszabályok révén vállalkozásbarát közgazdasági környezet kialakítása
1.3 Turisztikai mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak erősítése
2. Munkahelyteremtés
2.1 A turisztikai szolgáltatások (vonzerők, szálláshelyek, vendéglátás, programok, kiegészítő szolgáltatások) foglalkoztatásban betöltött szerepének erősítése
2.2 Az egészségipari szektorok foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztése
2.3 Az önkéntes munka feltételeinek és elismertségének kialakítása
3. Fenntarthatóság, társadalmi felelősségvállalás
3.1 A vállalkozások fogyasztóvédelem iránti elkötelezettségének javítása, a lakosság tudatos turisztikai fogyasztói szemléletének erősítése
3.2 Vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának elismerése (tisztességes üzleti magatartás), turisztikai etikai kódexek betartása
3.3 Környezettudatos és klímabarát viselkedés (szolgáltatói és turista) erősítése
3.4 A fogyatékosok, hátrányos helyzetűek egyenlő esélyű részvétel a turizmusban
4. Hatékony érdekérvényesítés a turizmus szektorban rendelkezésre álló források megszerzésére
4.1 A helyi-, térségi-, regionális és nemzeti turisztikai desztináció menedzsment hálózat kialakítása
4.2 Az önkormányzatok idegenforgalmi adóbevételének turisztikai célú felhasználása
4.3 Hazai és európai uniós fejlesztési források optimális felhasználása
5. Piaci kereslet által vezérelt és innováción alapuló kínálatfejlesztés és ennek megfelelő marketing kommunikáció
5.1 Termék-specifikus célok
5.2 Szolgáltatások nemzeti védjegy és minőségi díj rendszerének megerősítése
5.3 Jól beazonosítható turisztikai országmárka megalkotása, termék-specifikus marketing tevékenység és turistabarát szemléletformálás.”
