Béres István elmondta, hogy a régészeti feltárások a nyáron befejeződtek, a közbeszerzési eljárások folyamatban vannak, lezárásuk után kezdődhet a tényleges felújítás.
Közlése szerint a művészettörténeti kutatások eredményei alapján eredeti állapotában állítják helyre a copf stílusú kastélyt.

Az önkormányzat a Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban - A gyulai Almásy-kastély évszázada című projektet önerő nélkül valósítja meg. A város a beruházásra 1,986 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Dél-alföldi Regionális Operatív Program (DAOP) kiemelt turisztikai attrakciókra fordítható keretéből.

A kastély várhatóan 2015 januárjában nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, a beruházással 23 új munkahely jön létre, a látogatók száma az átadást követő 2-3 évben megközelítheti az ötvenezer főt.

A kastély épületében kiállítótermeket létesítenek, a földszinten közösségi fogadóteret alakítanak ki. Megújul a kastélyhoz tartozó őspark, ahol utcabútorokat helyeznek el és vendégfogadó helyeket alakítanak ki.

Az önkormányzat a kastély vagyonkezelői jogát 2012 februárjában kapta meg, hat hónappal később a felújítási program támogatásáról is döntés született.

Az elképzelések szerint az intézmény önfenntartó lesz, lesznek benne konferenciára, színházi és zenés előadások rendezésére alkalmas termek. A múzeumi termekben több állandó kiállítás lesz, egyebek között a Harruckern, a Wenckheim és az Almásy család életéről, a kastélyba ellátogatott királyokról, az itt lefegyverzett tíz aradi vértanúról és a Gyula melletti Ajtósfalváról származó Ajtósi Dürer Albertről. Az épületben időszaki kiállítások is helyet kapnak.

Harruckern János György, a gyulai uradalom tulajdonosa 1725 körül kezdte építtetni a kastélyt, amely évtizedekig a család birtokában volt. Az 1700-as éves végén házasságok révén a Wenckheim családhoz került a kastély, amely aztán később az Almásy családé lett. Ők a második világháború alatt elszegényedtek, az épületet 1945-ben a városnak ajándékozták.