Magyarország mai területén 900 kastély és 3600 kúria található. A 4500 épületből mintegy 800 műemléki védettségű, 3700 nem élvez műemléki védettséget (közülük mintegy 3-4%-ot a helyi önkormányzat helyezett védelem alá). 10%-uk állami tulajdonú, újabb 10% önkormányzati tulajdonban van, 5% egyházi, alapítványi tulajdonú, és 75% magántulajdon. Turisztikai szempontból a kastélyok, kúriák 15%-a hasznosítható. Az egyetemes épített örökség fontos képviselői ezek az épületek. Nemcsak építészetileg, de egy-egy család sorsának követése a kastély életén keresztül hiteles képet ad az elmúlt korok életéről, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlettségéről. Megőrzésük, felújításuk, méltó funkcióval való ellátásuk közös felelősségünk – véli Kovács Ferenc országgyűlési képviselő. A legértékesebb épületek törvényeink értelmében az állam tulajdonában vannak. Közülük eladásra csak akkor kerülhet sor, ha a törvényt a parlament módosítja! Ugyanezen épületek bérbeadására, hasznosítási jogainak átadására azonban sok-sok törvényes lehetőség nyílik. A tavalyi évben több javaslat került elő, hogy szabad piaci forgalmazhatóság miatt módosítsa a parlament a listát: először 300-350 épület felszabadításáról beszéltek, később 70-100 épületről, és a végső változatban már csak 20-30 épület szerepelt – tudtuk meg Kovács Ferenctől.
A kastélyok hasznosításának egyik legelterjedtebb formája a kastélymúzeumok mellett a kastélyszálloda. Ezek vendégforgalmi szerepe és vonzereje abban rejlik, hogy egyesíti a látványosság, a működő műemlék és a szálláshely máshol elkülönülő termékét. Hazánkban az első kastélyszállodát a Károlyi grófi család tagjai az 1930-as évek elején Füzérradványban nyitották meg. 1983-ban nyílt meg újra a magántulajdonú Sitkei Kastélyfogadó a Vas megyei kastélyprogram keretében. Napjainkban hazánk területén közel 90 történelmi épületben működik vendéglátói és szállodai szolgáltatás. Ezeket a szolgáltatókat tömöríti a Kastélyút Egyesület, illetve a Vendégváró Ódonházak Egyesület, amelyek értékmentési, programegyeztetési, marketing- és értékesítési együttműködések. Az igazi előrelépést az integrált turizmus jelentheti a kastélyszállók esetében – nyilatkozta a képviselő. A kastélyturizmus előnye, hogy sok kapcsolódási pontja van a turisztika egyéb ágazataival, könnyen integrálható. Könnyen kifejleszthető egy olyan változata, amely a világszerte dinamikusan fejlődő élményturizmus egyik fontos része lehet. 2005 novemberében megalakult a Magyar Szállodaszövetségen (MSZSZ) belül a Kastélyszálló Szekció, amelynek jelenleg 12 kastélyszálló a tagja. Nemrég önerőből elkészült első, 30 oldalas imázskiadványuk, amely a tagok általános bemutatkozását, szolgáltatásait, elérhetőségeit tartalmazza.
Jelenleg a hatályos jogszabályok szerint olyan, hogy kastélyszálló nincs, nem is létezik – tájékoztatott Glaser Gyula, a hőgyészi Gróf Apponyi Kastélyszálló igazgatója. Az MSZSZ Kastélyszálló Szekciója elkészített egy benyújtásra váró törvényjavaslatot, amely szerint azokat a szállodákat tekintik kastélyszállónak, amelyek az épített örökség részei, bemutatható történelmi hagyománnyal rendelkeznek, legalább a háromcsillagos minősítésnek megfelelnek, és magas színvonalon művelik, ápolják a hagyományos magyar vendéglátást. A tapasztalat azt mutatja, hogy állami támogatás, vissza nem térítendő pályázati források nélkül ma Magyarországon kastélyszálló-beruházást végrehajtani, majd azt nyereségesen fenntartani az átlagos szállodai üzemeltetésnél csak kevésbé nyereségesen lehet, hosszabb megtérülési idővel kell kalkulálni. Az igazgató így véli: „Aki ma Magyarországon kastélyszállóba fekteti a tőkéjét, az olyan, mint amikor valaki diófát ültet. Feltehetőleg nem ő akarja lecsipegetni a fáról a gyümölcsöt, hanem gyermeke, netán az unokája.”
A Pusztaradványon működő Pallavicini Kastélyszálló 2004 nyarán indult, azóta átlagosan 40-45%-os kihasználtsággal üzemel, a szokásos szezonális ingadozással – tudtuk meg Nádas József cégvezetőtől. A kastély a 70-es években rendkívül rossz állapota miatt kikerült a műemléki védettség alól, ennek ellenére az új tulajdonosa az újjáépítés során végig szem előtt tartotta, hogy teljesen eredeti állapotában állítsa helyre a kastélyt. Az épületben a XIX. század hangulatát idézi a belső terek kialakítása. Korhű berendezési tárgyak, köztük számos értékes, másfél évszázados biedermeier bútor eleveníti fel Pallavicini János őrgróf korát. A szálloda érdekessége, hogy a szobáiban és más közösségi helyiségeiben a tulajdonos által felújított, 100-120 éves ipartörténeti és stílustörténeti érdekességű lámpatestek világítanak, így mintegy „lámpamúzeumként” is szolgál a kastély. A vendégek elsősorban belföldi, fiatal és középkorú, közepes vagy magasabb jövedelemmel rendelkező párok, illetve családok. Átlagosan 2-3 éjszakát töltenek el a hotelben, de – főként nyáron – jellemző a 6 napos tartózkodás, különösen a nászutasok vagy a térség nevezetességeire kíváncsi látogatók körében. Az Őrgróf program keretében az egész kastélyszállót a hozzá tartozó személyzettel és szolgáltatásokkal rendkívül kedvező áron vehetik igénybe az érdeklődők. Ezzel a lehetőséggel elsősorban cégek, illetve családok, baráti társaságok élnek.
A Simontornyán található Fried Kastély Szálloda 2005 szeptemberében nyitotta meg kapuit. Náluk nagyobb kihasználtság a nyári hónapokban jelentkezik, amikor az átlagos tartózkodási idő általában egy hét. A tavaszi és téli hónapokban a vendégek inkább hétvégére foglalnak szobát. A vendégkör túlnyomó része magyar. A külföldiek közül főleg hollandok, németek jönnek pihenni. Az olasz vadászokat a szomszédos erdők gazdag vadállománya vonzza – nyilatkozta Thuróczy Lászlóné, a kastély marketingigazgatója. Az elmúlt egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy pusztán a kastélyépület nem elég vendégcsalogatónak, több szolgáltatást kell nyújtani a pihenésre vágyóknak. A kastélyszálló saját szőlőbirtokkal és pincészettel rendelkezik. Az ott elkészült borkülönlegességek és az ezekre épülő borkóstoló kedveltek a vendégek körében. A wellness- szolgáltatások bővítésére is nagy az igény, ezért tervezik például még egy úszómedence megépítését a jövő szezonra.
'
