A dokumentum tanúsága szerint tavaly a világ különböző országai 150 új kereskedelemkorlátozó intézkedést vezettek be, és mindössze 18 ilyen akadályt bontottak le. Az Európai Bizottság 2008 óta figyeli ebből a szempontból a világkereskedelmi trendeket és azóta összesen csaknem 700 új olyan intézkedést vezettek be, amelyek a kereskedelmet korlátozzák, vagyis a belföldi piac védelmét szolgálják az importtermékektől.
Karel de Gucht, az unió kereskedelmi biztosa szerint a világkereskedelem akadályozása hosszú távon árt a gazdaságnak, lassítja a kilábalást.

"Mindannyiunknak tartani kell magunkat az ígéretünkhöz, miszerint visszaszorítjuk a protekcionizmust. Aggasztó, hogy ennyi új intézkedés születik, és alig van olyan, amelyet eltörölnek" - fogalmazott a belga biztos, utalva arra, hogy a világ legfejlettebb gazdaságait és legnagyobb feltörekvő államait tömörítő G20-csoport tagjai beleegyeztek, hogy kerülik a protekcionizmust, és ez a téma a G20-országok eheti, szentpétervári találkozójának napirendjén is szerepel.

A dokumentum fő megállapításai szerint emelkedtek az importvámok, a legnagyobb mértékben Brazília, Argentína, Oroszország és Ukrajna akadályozza ilyen módon, hogy bizonyos termékek bejussanak az országba. A jelentés ara is kitér, hogy egyre több ország a hazai termékeket részesíti előnyben; sok országban a közbeszerzéseken kizárólag hazai termékek indulhatnak, vagy kizárólag olyanok nyerik el az állami megrendelést. Ezen a téren Brazíliát, Argentínát és Indiát emeli ki a bizottság. Emellett a dokumentum szerint az EU több kereskedelmi partnere is versenytorzító kereskedelempolitikát folytat, amelyek közül a kormányzati ösztönzőket, elsősorban is a közvetlen exporttámogatást emeli ki a brüsszeli jelentés. Brazíliát és Indonéziát pedig azért is megemlíti a dokumentum, mert ez a két ország feltűnően sok iparágát teljesen elzárja a külföldi versenytársaktól, aminek végső soron Brüsszel szerint más iparágak és a fogyasztók látják kárát.

A bizottság a válság kirobbanásakor, 2008-ban kezdte megfigyelni a világkereskedelmet és annak korlátozását. A brüsszeli testület az EU 31 legjelentősebb kereskedelmi partnerét veszi górcső alá, amelyek között kivétel nélkül megtalálható a G20-csoport minden tagállama is.