Az Északi-sarkkörön túl 300 kilométerre fekvő területen az év két és fél hónapjában éjjel sem nyugszik le a nap, amelynek a világ minden részéből csudájára járnak. A nyári fehér éjszakák mellett a tradicionális lapp kultúra is sokakat vonz Észak-Lappföldre. Rovaniemi után itt a legmagasabb a régióban a kereskedelmi vendégéjszakák száma. 2004-ben 350 000-et regisztráltak, ebből 250 000-et a nemzetközileg is elismert üdülőcentrumban, Saariselkä kistérségben töltöttek el a fele részben külföldi vendégek. Saariselkä egész évben számos szabadidős aktív programot kínál a kerékpározástól kezdve a síelésen és evezésen át az egészségturisztikai szolgáltatásokig. A jelenlegi 13 500-as ágykapacitást 2020-ra 16 000 ágyra bővítik. A térség szállodái között akadnak olyanok, amelyek minden apartmanhoz saját finn szaunát biztosítanak.
Pihenés aranyásók között
Saariselkäban húzódik Finnország egyik legelső aranylelőhelye. A Rainbow's end névre keresztelt területen kitermelt nemesfém 2 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. Egy évben akár 2 kilogramm aranyra is bukkanhatnak a kincsvadászok az elsősorban turisztikai céllal létrehozott bemutatóhelyen. Az aranyásó falu szállás- és programlehetőséget is kínál a nomád, természetközeli pihenést kedvelőknek.
Az ivalói repülőtértől 50 kilométerre fekszik Finnország harmadik legnagyobb állóvize, a 3300 szigettel szabdalt Inari-tó, amely egyike a legősibb számik lakta vidékeknek. Az Inari városkából induló kirándulóhajók kikötnek a parányi, de annál szebb Ukko-szigeten, amelyet a lappok már 9000 évvel ezelőtt szent helyként tiszteltek.
Múzeum Európa élvonalában
Inariban található a SIIDA, a világ egyetlen Számi Múzeuma, amelyet évente 100 000 vendég keres fel. Páratlan szemléletességgel és művészi kreativitással megalkotott tárlatainak egyike Lappföld földrajzi, biológiai és kulturantropológiai fejlődését mutatja be a világtörténelem alakulásával párhuzamba állítva.
Egy másik teremben gigantikus méretű posztereken évszakról évszakra nyomon követhető a lapp táj színeváltozása, növény- és állatvilága, és az, hogy hogyan alkalmazkodott a számi lakosság a szélsőséges éghajlati viszonyokhoz. A SIIDA-t a közelmúltban Európa 5 leglátványosabb és legizgalmasabb múzeuma közé választották.
Kik is a számik?
A magukat számiknak nevezõ lappok adják Finnország második legnagyobb létszámú nemzeti kisebbségét a svédek után. Finnországban számuk 5700 fõre tehetõ, közülük 3900-an élnek Lappföldön, és rajtuk kívül még több tízezren Norvégiában, Svédországban és Oroszországban. A rénszarvastartás évszázadokig élelmiszerforrást, ruházati alapanyagot és közlekedési eszközt jelentett az õslakos, nomád számik számára. A ma már modern életvitelt folytató népcsoport tagjainak csupán 10-12 százaléka él a rénszarvastenyésztésbõl. Az Inari területén élõ számi családok bevételeinek 38 százaléka a turizmusból és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokból, többek között a hagyományos lapp kézmûves termékek elõállításából származik.
Lappföld egy karnyújtásnyira
A finn nemzeti légitársaság, a Finnair idén 50 éve indította el Helsinki és Ivalo között közlekedő járatait, amely mérföldkő jelentőséggel bírt Lappföld turizmusának történetében. Azelőtt a finn fővárosból 20 óra alatt lehetett megközelíteni Ivalót vasúton és közúton, ma a levegőben másfél órát vesz igénybe az utazás. Tavaly összesen 120 000-en érkeztek az ivalói repülőtérre a Finnair 729 járatával. Az utasok 60 százaléka külföldről, elsősorban Frankfurtból, Párizsból, Tokióból és Bangkokból látogatott a lappföldi városba.
'