A Délkelet-Lengyelországban található Podkarpackie régió számos történelmi és érzelmi szállal fűződik Magyarországhoz. A történelme során sokat nélkülöző vidék központja Lengyelország ötödik legősibb városa, a San folyó két partján elterülő, csaknem ezeréves Przemysl. A település határában húzódik Európa egyik legjelentősebb modern kori katonai erődítménye. Az 1854-től évtizedeken át épített, a várost minden irányból védő közel 50 erőd az I. világháború első évében Európa- szerte a lapok címlapjára került. „Magyarország kapuja” körül 1914 szeptemberében zárult be az orosz ostromgyűrű, ettől kezdve elszánt harcok folytak itt egészen az 1915. márciusi, második ostrom utáni kapitulációig. Két hónappal később a Monarchia csapatai visszafoglalták az akkor már romos erődöt. A magyarok által nagy számban látogatott erődrendszer maradványait legérdekesebb kerékpáron ülve felfedezni. Ehhez részletes térképek, illetve a saját felelősségre látogatható erődök veszélyeit is említő, magyarul is kiadott informatív leírások állnak rendelkezésre. A Przemysl erődrendszerében szolgáló mintegy 40 000 magyar katona közül az elesettek három temetőben nyugszanak, de az oroszlánként küzdő hősökről emlékezik meg a budapesti Margit híd budai hídfőjénél álló Przemysl-emlékmű is.
Przemysl főterétől nem messze áll a barokk óratorony, amely két rendhagyó kiállításnak ad otthont; egyik a település méltán híres harangöntőit mutatja be, míg a másik a Lengyelországban pipafővárosként is emlegetett város műhelyeinek füstölgő remekeit. Lengyelország 11 pipagyártójából 10 itt található. Przemysl egyik legillusztrisabb vendége volt Svejk. Hasek hőse a háború alatt öt napot töltött a helyszínen. Emlékét a Przemysli Jóharcos Svejk Egyesület őrzi a nyaranta megrendezett, tűzijátékkal, sörözéssel és pipázással tarkított Nagy Svejki Hadművelet révén.
Tájkép a levegőből
Érdemes ezt a tájat felülről is megtekinteni. Erre remek lehetőség nyílik Bezmiechowa Górna vitorlázórepülő-teréről és siklóernyős starthelyéről indulva. A ma már rendhagyó módon egy meredeken lejtő terepen található vitorlázóreptérről felszállva hamarosan elénk tárul a táj; a Podkarpackie sűrű, medvék, hiúzok, fajdok és farkasok lakta, háborítatlan erdői fölött az 1346 méter magas Tarnica uralja a látványt. Az erdők és hegyek közt pedig ott kéklik Lengyelország legnagyobb mesterséges tava, a Solinai-tó. Az 1950-es években létesített, 82 méter magas völgygáttal lezárt tó helyén terült el Solina falu; a település a völgy lezárása után víz alá került, de az értékesebb épületek közül, amit tudtak, áttelepítettek. A vitorlázásra tökéletesen alkalmas, zegzugos tó ma Délkelet-Lengyelország egyik legjelentősebb turisztikai vonzereje. A majdnem 700 méter hosszú gát maga is idegenforgalmi látványosság, a gát tövéből indulnak a tavat bejáró sétahajók.
Az elfelejtett falvak vidéke
Podkarpackie hegyei és erdői érintetlenségükben vetekednek az „Európa utolsó vadonjaként” aposztrofált svéd Lappfölddel. Valóban igen gyéren lakott vidéken jár az utazó, különösen a Bieszczadzki Nemzeti Park területén. Ennek azonban, ahogy Közép-Európában szokás, véres történelmi események állnak a hátterében. Az 1947–51-es időszak szovjet– lengyel határkonfliktusai, lakosságcseréi következtében a régió falvai elnéptelenedtek. A korábban nagyon szegény, a határ miatt védelmi okokból javarészt zárt területnek számító környékre ma ellenben sokan települnek be, elsősorban az idegenforgalomban rejlő üzleti lehetőségek miatt. A táj érintetlensége meghatározza a turizmus fő irányvonalát: a vállalkozók többsége a fenntartható ökoturizmusra rendezkedik be. Egyre-másra nyílnak a helyi ételeket kínáló, többnyire fából épült panziók, kisebb szállodák. A tömegturizmus tünetei szerencsére csak kevés helyen ismerhetők fel, köszönhetően táj jó értelemben vett kietlensége mellett az inkább kisebb csoportokban vagy egyénileg űzhető aktív kikapcsolódási lehetőségeknek. A Beszkidek kitűnő lehetőséget biztosít evezésre, lovaglásra, túrázásra, alacsony forgalmú utakon és ösvényeken, jól kiépített kerékpárút-hálózaton kényelmes tempóban fedezhető fel a vidék. A táj szépsége és a helybeliek kedvessége mellett fontos vonzerő a szálláshelyek és éttermek kedvező árfekvése és hangulatos kialakítása.
Köszönjük a Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet meghívását.'