– A beutaztatás a nagyobb üzletágunk, amelynek forgalma tavaly mintegy 6,5 milliárd forint volt. Az ügyfeleink nagy része japán. Őket a két anyacégünk, a dán Tumlare és a japán JTB hozza. Dolgozunk a kiutazás fellendítésén is, de a súlya egyelőre meg sem közelíti a beutazásét. Most először jelenünk meg önálló standdal az UTAZÁS kiállításon, ezzel is a Japánba irányuló forgalmat kívánjuk fellendíteni. Ez a japán kormány célja is, amely „Welcome in Japan” szlogennel promóciót is indított. A kiutazók száma 16-20 millió között van, a beutazók száma pedig mindössze 4 millió. A tervek szerint ezt a számot 2010- re 8 millióra növelik.
Mekkora realitása van Ön szerint annak, hogy sok magyar utazzon Japánba? Messze van, drága...– Szerintem – ez a katalógusunk mottója is – Japán nem olyan drága, mint sokan gondolják. Van olyan réteg Magyarországon, amely volt már például Dominikán, tehát nyilván meg tudja fizetni a drágább utakat. Egyhetes tartózkodást egy személyre ki lehet hozni 500 ezer forintból. Japán nagyon érdekes; aki egy kicsit is érdeklődik, azt rabul ejti. Azt remélem, hogy előbb-utóbb Japán is divatba jön, ahogyan divat például szushit enni.
Önt is rabul ejtette Japán?– Bevallom, igen, sőt a lányomat is. Egészen más kultúra, mint a miénk.
Mondana pár példát arra, miben mások a japánok?– Nagyon udvariasak, figyelembe veszik a másik véleményét, soha nem mondanak nemet. Próbálnak mindig elébe menni a másik gondolatának; egy japán étteremben ritkán hangzik el az a kérdés: – Mit iszik?, előbb bemutatják a választékot: – Van kóla, bor, sör, mit szeretne? Aki náluk először elmegy a munkából, az elnézést kér a többiektől. Jellemző rájuk, hogy hosszú idő alatt hoznak döntést, a kivitelezés viszont gyors. Nagyon aprólékosak, kimerítő információt kérnek mindenről.
Hány japánt utaztattak be tavaly?– Mintegy 22-23 ezret, ami 40 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest. Ennél többen is lehetnének, ha lenne közvetlen járat Budapestre.
Ön irigylésre méltó helyzetben van. A japán anyacégre támaszkodhat és a kiutaztatásban versenytársuk is alig van; ilyen pozícióból nem lehet hibázni.– Kicsi a szegmens, és nagyon alaposan meg kell fontolni, mekkora összeget érdemes belefektetni. 2004-ben alig 4 ezer magyar állampolgár utazott Japánba. Mi hiszünk benne, hogy ezt a számot lehet növelni, és érdemes is.
Milyen a japán turista?– Sok szempontból olyan, amilyennek a karikatúrákban ábrázolják: akkor érzik jól magukat, ha a fényképezőgépükkel kattintgatva nyolc nap alatt bejárhatnak négy-öt országot. Érdekli őket a gasztronómia, de nem nagyon járatosak benne; előfordul, hogy gulyáslevest esznek töltött káposztával.
Melyek a kedvenc úti céljaik?– A toplista elején Olaszország–Franciaország– Anglia áll, utána pedig a keleteurópai régió következik, ami lényegében a visegrádi négyek országait jelenti. Ha tovább is kell folytatni a felsorolást, akkor azt mondanám, utánunk Oroszország jön.
Ön folyamatosan együtt dolgozik régióbeli kollégáival. Lát-e valamilyen különbséget a visegrádi négyek országai között turisztikai szempontból?– Nagyon sok minden hasonló; a szállás, a közlekedés, a gasztronómia. A magyarok érezhetően kedvesebbek, mint a csehek, még arra is hajlandóak, hogy megtanuljanak néhány szót japánul, amit az utazók nagyon nagyra értékelnek. Egyelőre jól érzékelhető, hogy Ausztriában minden turisztikai szolgáltatás fejlettebb, mint a másik három országban: például a repülőtéri közlekedés, a múzeumi kínálat, a látnivalók minősége.
Milyen Budapest a japánok szemével nézve?– Szeretik és tetszik nekik, de sokszor több, a turisztikát támogató megoldást igényelnének. Nagyon sok dolog megvalósításához nem a pénz hiányzik, hanem az ötlet vagy a szándék. Prágában a turizmusból származó bevételek nagy részét a nevezetességek szépítésére költik, míg nálunk ez hiányzik. És hogy még egy példát említsek: például a bazilikánál nem lehet busszal parkolni. Csúcsidőben 10-20 busznak is kellene hely, de talán négynek van. A japánok nagyon nehezen viselik azt is, ha valami késik; voltak olyan vendégeink, akiknek adott időpontban a Keleti pályaudvarra kellett volna érkezniük, a vonat késett, ők pedig leszálltak Kelenföldön, mert eszükbe se jutott, hogy késés lehetséges.
Megtévesztő lehet az iroda neve; én először azt hittem, internetes szolgáltatásról van szó. Gondolkodnak a megváltoztatásán?– Nem, hiszen ez egy bevezetett márkanév, jól ismerik a környező országokban és Japánban is. Azon gondolkodunk, hogy talán már az idén NTS-re változtatjuk a nevünket, és megújul a logónk is.
Született
1966. július 4.
Család
Nős, felesége egy osztrák cég marketingigazgatója. Van egy 15 éves lánya
Iskolák
• Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola
Munkahelyek
Nyelvismeret
Angol, német
Hobbi
• Golf, futball, olvasás, utazás
