A mozgás azonban viszonylag szűk árfolyamsávban zajlott (253–255), ezért kihasználjuk az alkalmat, és az „uborkaszezon” adta lehetőséggel élve kitekintünk más, fontosabb devizák árfolyammozgására is. Előtte azonban érdemes egy érdekes adatra felhívni a figyelmet. A forint árfolyamának erősítésében eddig is jelentős szerepet játszott a lakosság és a vállalatok devizahitelfelvétele. Egy tanulmány szerint ennek mértéke rohamosan nő szemben a szinte teljesen eltűnő forinthitellel szemben. Jelenleg a magyar kereskedelmi bankok napi 6 milliárd forint (24 millió euró) értékben adnak ki új hitelt. A zömében svájci frank és euró folyamatos devizaeladókká teszi a magyar bankokat. Ennek hatása jelenleg nem látszik a forint árfolyamában, azonban egy esetleges pozitív befektetői hangulatban ez sem marad el. De térjünk most át az amerikai dollár árfolyamának alakulására.
Amint mellékelt ábránkból is jól látszik, az amerikai deviza több mint egy éve szinte folyamatosan gyengül, és ez idő alatt az euróval szemben csaknem 25%-ot értékelődött le. Ennek oka elsősorban abban kereshető, hogy a világ befektetői kezdenek elfordulni az a dollártól, és pénzüket más alternatív devizákba igyekszenek helyezni. Élen járnak a központi bankok, amelyek a közelmúltig tartalékaik jelentős részét dollárban tartották, de egy portfóliódiverzifikáció keretében más devizák is jelentősen megerősödtek (magyarul dollárt adtak el és más devizát vásároltak). Elsősorban az eurót részesítik előnyben, de megjelentek a kosárban az ún. nyersanyagdevizák (kanadai, ausztrál és új-zélandi dollár, norvég korona) is. Ettől függetlenül indultak meg más befektetők is, és kezdték befektetéseiken keresztül megvásárolni a világ egyéb vezető devizáit. A már említett kisebb devizák szárnyalásukat nagyrészt annak köszönhették, hogy a legfőbb exportcikkük, ti. a nyersanyagok világpiaci ára az egekbe szökött. Elég csak az arany és az ezüst jelenlegi árfolyamára gondolni, de manapság az olajtermelő országok is igen komoly extraprofitra tesznek szert. A dollárra további negatív hatást gyakorolt a FED (az amerikai jegybank) sorozatos kamatvágása. Erre reagálva a befektetők az alacsonyabb kamathozamot nyújtó dollár helyett főleg az euró és az angol font felé fordultak, ezeket tovább erősítve a dollárral szemben. Jelenleg úgy fest, hogy egyik fő európai deviza inflációs kilátása sem teszi lehetővé a dollárhoz hasonló agresszív kamatcsökkentést. Ez pedig tartóssá teszi a font és az euró kamatelőnyét, amit a befektetők igyekeznek kihasználni. További fenyegetést kapott a dollár a kínai kormány részéről, hogy hatalmas tartalékaik dollárban tartott részét felváltják más devizákra, ha az amerikai kormány további szankciókat alkalmaz a kínai árukkal szemben. Egyes elemzők szerint ezzel a pénzügyi atombombával Kína hatalmas csapást tudna mérni minden dollárbefektetőre. A következő lökést az adta az amerikai devizának, hogy az Arab-öböl menti országok kezdik megszüntetni saját devizájuk dollárhoz kötöttségét. A világon sok deviza fixen vagy megengedett ingadozási sávon belül kötve van dollárhoz, azonban az USD ilyen mérvű gyengülése már anomáliákat hoz számukra. Hiszen miért kell a hongkongi dollárnak vagy az Emirátusok dirhamjának hasonló mértékben gyengülnie? Ezek a jogos felvetések tovább csorbítják az amerikai deviza mint világdeviza státuszát, ami viszont az egyéb vezető devizákkal szembeni árfolyamának gyengülésében ölt testet. Ezek után érdemes megvizsgálni a dollár euróval szembeni kilátásait. A jelenlegi 1,47 EUR/USD szint várhatóan nem lesz tartós, és hamarosan már 1,50-es árfolyamot jegyezhetünk. Azonban érdemes megjegyezni, hogy ekkora árfolyammozgás után törvényszerű lesz az erősebb korrekció. Ez azonban hosszabb távon nem fogja visszaerősíteni az amerikai dollárt.