Németh István elmondta: tavaly decemberben született megállapodás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott kezelések térítési díjainak emeléséről, de ez még mindig nem lépett hatályba. Ezért a gyógyfürdők a betegek térítési díjának emelésével tudják csak pótolni elmaradt bevételeiket. A szövetség információja szerint ráadásul az Egészségügyi Minisztérium tervei alapján a kórházakhoz kerülnének ezek a támogatott kezelések, ami miatt harmadával csökkenne a gyógyfürdők bevétele.
Az 1992-ben létrehozott, jelenleg 99 fürdőüzemeltető vállalkozást tömörítő szervezet elnöke az MTI kérdésére elmondta: a fürdők az idei évre mintegy 10 százalékos forgalomcsökkenéssel készítették üzleti tervüket, de a szeptemberi adatokkal együtt úgy tűnik, hogy a csökkenés 8-10 százalékosra tehető, ami tehát alatta marad a negatív várakozásaiknak. Árnyalt azonban a kép, mert - főként az üdülési csekkeknek köszönhetően - növekedett a belföldi vendégek száma, több volt a Csehországból, Szlovákiából vagy Romániából érkező fürdőző is, visszaesett ugyanakkor a támogatott kezeléseket igénylő hazai idősebb korosztály vagy például a német vendégkör aránya.
A Magyar Fürdőszövetség közgyűlésén a nyári fürdőellenőrzések tapasztalatairól is tárgyaltak. Faludi Gábor, az Országos Tisztiorvosi Hivatal közegészségügyi főosztályvezetője a résztvevők előtt és a sajtótájékoztató keretében is arról számolt be, hogy a Kánikula II. elnevezésű első nyári ellenőrzések után a második, célzott biztonsági akció során javulást tapasztaltak. Az élményfürdők biztonságát vizsgálva nem voltak kirívó szabálytalanságok, inkább apróbb kifogások, ez utóbbi a vizsgált fürdők mintegy 10 százalékánál fordult elő.
Hozzátette, hogy a nyári tapasztalatok mérlegelése után jogalkotási munka is indult szeptemberben, vagyis a tisztiorvosi szolgálat az egészségügyi tárcához tartozó jogszabályok felülvizsgálatát a fürdőszövetség bevonásával meg is kezdte. Horváth Vencel, a Magyar Fürdőszövetség alelnöke szerint erre már csak azért is szükség van, mert a fürdőfejlesztésekkel nem tartott lépést a jogalkotás. Megítélése szerint azonban nem egy-egy ágát kell csak átalakítani a jogszabályoknak, hanem azokat egészben, egymással összefüggésben szükséges módosítani. Nem lehet elválasztani egymástól például az egészségügyi vagy biztonságtechnikai kérdéseket - tette hozzá. (MTI)
